2021 a válság éve volt: de vajon jobb vagy rosszabb vár ránk jövőre?

Pénzcentrum   
  Megosztom
2021 a válság éve volt: de vajon jobb vagy rosszabb vár ránk jövőre?

2021-ben az utóbbi 14 évben nem látott mértékű általános drágulás keserítette a magyarok életét, az infláció tombolását pedig az MNB egyelőre sokszori közbeavatkozásával sem tudta megállítani. Eközben a bajba jutott hitelesek megsegítésére bevezetett moratórium is megszűnt és a lakásvásárlást tervezgető családok is szorult helyzetbe kerültek az ingatlanárak elszállása miatt. A magyar állam mindezalatt támogatások sorával igyekezett segíteni a magyar családokat, és év végére a drágulást egyre nehezebben viselő nyugdíjasok juttatása is emelkedett. A Pénzcentrum a két ünnep között összegyűjtötte a 2021-es év lakossági pénzügyek szempontjából legfontosabb híreit.

Az idei év a hosszú ideje nem tapasztalt drágulás mellett rég nem látott lehetőségeket is tartogatott a magyaroknak. A novemberben 7,4 százalékon tetőző drágulással szemben ugyanis még folyik az MNB harca, de számos jó hír is érkezett 2021-ben. A bajba jutott hitelesek megsegítésére bevezetett intézkedések sikeresnek bizonyultak és a magyarok javuló pénzügyi helyzetének, valamint az új támogatásoknak hála hitelfelvételi kedvük is csúcsokat döntögetett, írja a Pénzcentrum.

A támogatásokra persze szükség is volt, hisz a saját lakás megszerzése kezdett elérhetetlen céllá válni a legtöbb család számára. A gyerekesek mellett egyébként idén a nyugdíjasoknak is volt miért örülni, sőt év végén érkezett egy bejelentés, ami miatt a legalacsonyabb keresetűek is kicsit bizakodóbban várhatják a 2022-es évet.

Elszállt az infláció

Jelenleg az utóbbi 14 évben nem látott mértékű általános drágulás keseríti a magyarok életét. Számos tényező összhatása vezetett az év végére kialakult állapotokig. A három fő ok azért világosnak tűnik. A gazdaság rendkívül gyors ütemben nyitott újra, a magasabb energiaárak is tolják felfelé az inflációt, és a szakértők által bázishatásnak nevezett jelenség is fontos szerepet játszott a drágulásban.

Számszerűen novemberben már 7,4 százalékkal voltak átlagosan magasabbak a fogyasztói árak Magyarországon, mint 2020 ugyanezen időszakában. Ekkora inflációt utoljára 2007-ben mértek hazánkban. A fő ludas egyértelműen az üzemanyag, a szeszes italok és a dohányáruk drágulása, de az élelmiszerek ára is brutálisan elszállt. Persze nem csak a bevásárlás okoz több fejfájást, hanem a magyarok kölcsönei is megdrágultak az infláció miatt.

Az alapkamat ugyanis az a ráta, amelyet a bankok kapnak a betéteikért a jegybanktól. Ha pedig ez nő, akkor a bankok a megszerzett pénzt is drágábban hitelezik tovább az ügyfeleiknek, mostanra pedig a hazai betétek kamatai is magasabbak lettek emiatt.

A szigorítási ciklus pedig folytatódik. Az irányadó ráta 2022 második negyedévében 3,5 százalék körüli szinten tetőzhet.

A legtöbbeknek megszűnt a moratórium

A moratóriumot 2020 tavaszán vezették be, hogy segítsenek a szorult helyzetbe került hiteleseken. A kivezetése régóta napirenden volt, de gazdasági és politikai érdekek szembe feszülése miatt többször is elnapolták. Eredetileg a tavalyi év végéig tartott volna a koronavírus-járvány miatt bevezetett törlesztési moratórium, és azokra az élő hitelszerződésekre vonatkozott, amelyeket 2020. március 19. előtt folyósítottak Magyarországon.

Tavaly ilyenkor úgy állt, hogy idén már csak meghatározott csoportok élhetnek a haladékkal, de később általános jelleggel háromszor is meghosszabbította a kormány a lehetőséget, így 2020. december 31-e helyett 2021. június 30-a, majd 2021. szeptember 30-a lett a határidő. Végül ténylegesen döntöttek a kivezetéséről. 2021. november 1-től pedig már csak egyes kiemelt társadalmi csoportok részére hosszabbodott meg, 2022 júniusig.

A moratórium komoly segítség volt a veszélyhelyzet alatt bajba jutottak számára. Ugyanakkor a hitelmoratórium nem jelentett tartozáselengedést, a szüneteltetés alatt felhalmozott kamatot a hátralévő futamidő alatt egyenlő részletekben meg kell fizetni. (Erre az összegre azonban a pénzintézetek további kamatot nem számíthattak fel.)

A kivezetésről szóló döntés után a K&H Bank arról számolt be, hogy a moratórium hosszabbítására vonatkozó érdeklődés az előzetes várakozásaiknak megfelelő, a szeptemberben moratóriumban lévő ügyfeleknek kisebb hányada igényelte azt.

A CIB-nél szeptemberben a lakossági és kisvállalati hitelállomány 41 százaléka vett részt a törlesztési moratóriumban. A lakossági ügyfelek esetében néhány száz, kisvállalati ügyfelek esetében néhány tucat, vállalati ügyfelek esetében pedig alig több mint 10 ügyfél igényelte a moratórium november utáni folytatását a banknál. A Cofidisnél a korábban a moratóriumot igénybe vevő ügyfelek alig 5%-a élt ezzel a lehetőséggel.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020 decembere és idén május között 184 ezer lakossági hitelszerződést léptettek ki a törlesztési moratóriumból. Ezen belül 42 ezer lakáshitel és 64 ezer személyi hitel vált ismét törlesztővé. Tavaly év végén még a fizetési stopra jogosult lakossági hitelek 54 százaléka volt a moratórium védőhálója alatt, idén májusra viszont ez az arány már 49, júniusra pedig 48 százalékra csökkent.

Az MNB felügyeleti szóvivője, Binder István szeptember végén egy tévéinterjúban úgy nyilatkozott: még 1 millió 150 ezer család és 25-30 ezer vállalkozás élt a moratóriummal. A lakossági oldalon 2800-2900 milliárd, míg a vállalati oldalon 1900 milliárd forint van a moratóriumban. Megjegyezte, a lakáshitelek - amelyek általában a legnagyobb összegű tartozások - területén az adósoknak már csak 41 százaléka volt benne a moratóriumban.

Brutálisan megdrágultak a lakások

A hazai ingatlanpiac nagyon gyorsan kiheverte a koronavírus-járvány hatásait és az úgynevezett ingatlanlufi "kipukkadása", azaz az árak régóta rebesgetett komolyabb visszaesése is elmaradt. 2020 első három negyedévével összehasonlítva az idei év első kilenc hónapjában újra két számjegyű, országos átlagban 15,9 százalékos volt az áremelkedés.

Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján, míg tavaly Somogy, Tolna és Veszprém megyében emelkedtek a legnagyobb arányban,15-33 százalék között az eladott lakóingatlanok átlagárai, addig idén Tolna megye szerezte meg az elsőséget 38 százalékos árnövekedéssel, Nógrád és Zala pedig 25 és 21 százalékos emelkedést könyvelhettek el. Idén a tavalyi hatodik helyezett Békés megye a sereghajtó 4 százalékos áremelkedéssel, Baranya és Bács-Kiskun megyében, illetve Budapesten szintén csupán 4-5 százalékos növekedés mutatható ki.

Az eladott ingatlanok országos átlagára a főváros nélkül 331 ezer, míg Budapestet is beleszámítva 468 ezer forint volt négyzetméterenként. 678 ezer Ft/m2 árral természetesen továbbra is Budapest vezeti az átlagár ranglistát, míg a 19 megyénk közül Somogy bizonyult a legdrágábbnak; akik itt kerestek lakást, azok átlagosan 457 ezer Ft/m2 árral találkozhattak. A tavalyi évhez hasonlóan, mondhatni hagyományosan, a legolcsóbb megye ismét Nógrád, 137 ezer Ft/m2 átlagárral, egyedüliként a 200 ezres szint alatt.

A megyeszékhelyek közül ugyanakkor egyedül Nógrád legnagyobb városában, Salgótarjában emelkedett harminc százalék felett az átlagár (32%), a második helyezett és egyben a legdrágább megyeszékhely Debrecen, ahol 16 százalékos emelkedéssel az átlagos négyzetméterár elérte a 488 ezer forintot.

Az újabb drágulás oda vezetett, hogy a nagyvárosok többségében 10-28 százalékkal magasabb az eladó használt lakóingatlanok kínálati értékhatára, mint a vevők lélektani határa. Budapesten a vásárlók háromnegyede maximum 60 millió forintos lakóingatlanok iránt érdeklődik, ezzel szemben a kínálat 75 százalékát 70 millió forintért vagy annál olcsóbban kínálják eladásra. Debrecenben 13 százalék, Kecskeméten 10 százalék, Szegeden pedig 7 százalék a különbség a kínálati és a keresleti oldal között. Győrben és Balatonfüreden a legnagyobb a szakadék, ebben a két városban 28 százalékos az eltérés.

Balogh László, az Ingatlan.com szakértője szerint ennek ellenére a közeljövőben nem várható éles fordulat az árváltozás irányában, mert a vevők - ha szerényebb ütemben is -, de egyelőre lépést tudnak tartani a lakásdrágulással. Ennek és az árak felpörgésének egyik központi oka, hogy az állami támogatások hatására megnövekvő kereslet és ezzel együtt az árak emelkedése.

Az idén bevezetett számtalan támogatási forma fennmaradásáig, de akár 2022 végéig nem is várható olyan komolyabb kockázat, ami biztosan fordulóra késztetné a jelenleg pozitív irányú piaci mutatókat. A járvány hatására egyrészt sokan újragondolják lakhatásuk minőségét, vagy módosítanak elvárásaikon, illetve a megtakarításaik elköltésekor az otthonteremtés került első helyre, s ezek mind a keresletet élénkítik.

Komoly emelések jönnek jövőre

2021-ben napirendre került az minimálbért, illetve bérminimumot kereső magyarok bérkorrekciója is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) végül november elején jelentette be, hogy a bruttó minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra növekedik, a gyermekgondozási díj és a nagyszülői gyed értéke pedig eléri majd a 280 ezer forintos értéket. A felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók gyermekgondozási díja, azaz a diplomás gyed jövő év elejétől 140 ezer forint lesz.

Ez egy igen nagy volumenű általános fizetésemelés: egészen pontosan 19,5%-kal fognak többet keresni a bérminimumot és minimálbért kereső dolgozók. Ráadásul a közmunkások bére is emelkedik, bruttó 100 ezer Forintra.

Az elmúlt években egyszer sem láthattunk ekkora emelést ezekben a bérkategóriákban. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése azonos szabályzás szerint történik, az alapfizetési kategóriák az elmúlt négy évben a következő, százalékban kifejezett értékben emelkedtek:

  • 2019 évi emelés: +8%
  • 2020 évi emelés: +8%
  • 2021 évi emelés: +4%
  • 2022 évi emelés: +19,5%

A mostani emelés után az ilyen munkavállalók nettó bére 2022-ben 21 679, illetve 27 265 forinttal nő – 133 ezer és 172 900 forintra –, miközben az adóterhek nem változnak, a személyi jövedelemadó 15 százalék, a társadalombiztosítási járulék 18,5 százalék marad. Ez azt is jelenti, hogy a munkavállalóktól nagyobb bevételre számíthat az állam: a minimálbérrel bejelentettektől 56 079 helyett 67 ezer, a garantált bérminimumosoktól 73 365 helyett 87 100 forintot vonnak majd le havonta.

A munkáltatót terhelő járulékok viszont Varga Mihály bejelentése szerint csökkennek: a szociális hozzájárulási adó 15,5-ről 13 százalékra esik, és megszűnik az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás. Emellett 10 százalékra csökken a kisvállalati adó kulcsa, valamint meghosszabbítják a kis- és középvállalkozások kedvezményét a helyi iparűzési adóban, így jövőre is maximum 1 százalékot fognak fizetni. A január 1-jétől tervezett változás így kedvezően érinti az adóterhelést: mivel az Európai Unióban harmadik legnagyobb adóék tovább csökken – 43,64 százalékról 40 százalék körülire –, Magyarország az európai középmezőny alsó felébe kerülhet.

Rövidesen pedig a versenyszférában is elkezdődnek a bértárgyalások. A dolgozók pozíciói pedig a legalacsonyabb bérek emelésének hála sokat javultak, ráadásul ismét felütötte fejét a munkaerőhiány, ebből kifolyólag újraindult a verseny a képzett, tapasztalt munkavállalók felvételéért, megtartásáért. A magyar munkavállalók pedig elsősorban a fizetés, azon belül is az alapbér összege alapján mérlegelnek. Ha a konkurencia többet ajánl, akkor a munkavállalók gyorsan továbbállhatnak. Várakozások szerint a folyamatok két számjegyű átlagbér-emelkedéshez vezetnek majd.

A teljes cikk itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

pénzcentrum

infláció

2021

válság

áremelkedések