Kifakadt a szakember: hiába pörög a piac, több sebből vérzik az építőipar

Az építőipar napjainkban láthatóan „szárnyal”, hiszen szinte mindenki építkezik vagy felújít, sokszor akár egy évet is kell várni az általunk kiválasztott szakemberre. Ebben sokat segítenek a jelenleg rendelkezésre álló, kedvezményes lehetőségeket biztosító pályázatok és egyéb konstrukciók, amelyek az építőanyag árakat is lassan az egekbe emelik. A látszat azonban ebben az esetben is csalhat.

Fontos szem előtt tartani, hogy maga az építőipari ágazat sokféle formában létezik: az egyéni vállalkozásoktól a korlátolt felelősségű társaságokon át a multinacionális cégekig. A jelenlegi helyzet pedig mindenkire különböző hatással van. Ezért is tapasztalhatunk egy óriási ellentmondást az egész építőipar területén. A járvány kezdetén ugyanis megváltozott minden, ami a kijárási tilalommal kezdődött, amikor sok megrendelő úgymond megijedt és visszamondta a megrendeléseket. Akadtak olyanok is, akik elveszítették a munkájukat, miközben megkezdődött a cégeknél a leépítési hullám: ebből a leépített állományból kialakult egy óriási, leginkább a katás vállalkozási formát választó egyéni vállalkozó. Emiatt lett most visszás a helyzet, hiszen nagyjából ugyanannyi szakember van a piacon, mint korábban, ám a kedvező adózási rendszernek köszönhetően egy kisebb vállalkozás is olyan feltételekkel tud elvállalni egy munkát, mint egy nagyobb cég. Ráadásul utóbbiakról az a hír járja, hogy drágán dolgozik. Ma a kis- és középvállalkozó szektorban egymást hozzuk versenybe, így erős küzdelem alakult ki, ahol a cégek versenyeznek az egyszemélyes vállalkozásokkal. A szakemberhiány is azért fokozódik, mert elaprózódott az építőipar teljesítőképessége

– mondta el a HelloVidéknek Molnár Gábor, az IMG Építő Kft. ügyvezetője, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által menedzselt Építőipari Technológiai Klaszter alapító tagja és elnöke.

Ahogy arra a szakember rámutatott, az építőipari szektorban ma minden összefügg mindennel. Az aktuálisan rendelkezésre álló, nagyon jól felépített támogatási rendszer hónapok óta biztosított a magánszemélyek, ami láthatóan és érezhetően generálja az építkezéseket, miközben sokan nagyobbra cserélik a kisebb lakásukat vagy épp felújításba kezdenek. Tény, hogy az elmúlt éveknél nagyobb a beruházási kedv, amire viszonylag komoly támogatási lehetőségek vannak, ezért folyamatos munkalehetősége van a szektorban dolgozóknak. Az építőanyag árak azonban egyre magasabbak.

Miközben az árak tényleg egyre magasabbak, kiemelt kérdésnek számít, hogy ki fogja úgymond „benyelni” az árkülönbözetet? Hajlandó-e arra a megrendelő, hogy már a szerződésben vállalja, hogy az előre nem látható különbséget kifizeti és például havonta rendezi azt a kivitelezővel? A válasz minden esetben kétesélyes. Azt látjuk, hogy egy aránylag gyors kifutású, mondjuk négyhónapos, építkezésnél ezt még bevállalják, de hosszabb távon már nem szívesen. Ráadásul ha nincs pályázat, akkor kicsi a beruházási kedv is. Azokban az időszakokban, amikor egy kivitelezőnek nincsenek a piacon aktuálisan futó projektjei, akkor a hullámvölgyek még nagyobb nehézségeket okoznak. Amikor megpályázunk egy tendert, akkor annak körülbelül másfél éves kifutása. Ez azt jelenti, hogy a költségvetésben szereplő, tervezett árak a nyertes pályázat esetén már nem érvényesek. Itt akár 30 százalékos különbség is lehet, ami újabb problémákat generál. A végszámla kiegyenlítésénél van a leginkább nehézség, miután elfogyott a pénz. Ha a kivitelezőnél marad a kifizetetlen számla, akkor nem tud újabb munkát vállalni, hiszen a kkv szektor nincs felvértezve akkora tőketartalékkal, amivel ezeket a különbségeket ki lehetne egyenlíteni

– mutatott rá a nehézségekre Molnár Gábor.

Ezek alapján nagyon úgy tűnik, hogy az építőipari kkv szektor legnagyobb nehézsége jelenleg az, hogy mindent egyensúlyban tudjon tartani. A járványhelyzet azonban számos dologkra rávilágított: a szakember szerint megtanította a cégeket azonnal reagálni a problémákra, gyorsabban és pontosabban szervezni a munkákat, miközben elkezdtek hosszabb távon gondolni és ezért gépekbe és eszközökbe fektettek. A vállalkozások egyértelműen előre menekülnek: aki tervez, az mindenféle megszorítások mellett próbálja megtartani a fizikai és szellemi állományát, közben pedig az összes rendelkezésre álló pénzét a hatékonyságnövelésbe fekteti bele.

Mi a tavalyi évben hét hónapot kényszerültünk állni, mire újra bele mertünk vágni a munkába. Egyharmadnyi munkaerőt kellett elbocsátani, de a 30 fő körüli létszámot megtartottunk ez idő alatt. Mindezt azonban csak úgy tudtuk átvészelni, hogy az aránylag nagy gépparkunk részét képező, nagyobb autóktól megváltunk, ami fedezetet nyújtott a munkabérek kifizetésére. Bevallom, nem számítottunk ilyen hosszú kényszerszünetre, de sajnos az óvatos kivárás miatt sokan mondták le a megrendeléseket. Most viszont nagyon nagy reménységekkel állok az idei év előtt: az utolsó negyedéves pályázati előkészítő munkáink és a kiadott árajánlatok magas megrendelési állományt ígérnek. Talán az év második felére a megrendelési állomány visszaállhat a korábbi, járvány előtti keretek közé. A klaszterünkben különböző méretű cégek vannak, és ez a réteg érzékeny a piac ingadozására, ám ők is így vélekednek. És ha ez így lesz, akkor ez helyrebillentheti az ágazatot

– magyarázta Molnár Gábor, mint az IMG Építő Kft. ügyvezetője és a klaszter elnöke, kiemelve, hogy a kamara révén egy olyan üzleti közösséghez tartoznak, ami számos előnnyel jár a kapcsolatrendszertől kezdve a jogszabályi háttér biztosításán át a sokrétű tapasztalatokig.

Mi a helyzet a szakember utánpótlással?

A szervezet nagy energiákat fordít a diákokra, ezért az országban az elsők között alakítanak meg idén szeptemberben egy ágazati képzőközpontot a Szakképzési Centrummal közösen, ahol a klaszter vállalta azt a feladatot, hogy a szakiskolába jelentkezők teljes gyakorlati képzését biztosítja. Ahogy fogalmaznak, évek óta próbálják megértetni a szülőkkel és a tanulókkal, hogy a mai építőipar már nem olyan, mint régen: rendkívül sokrétű, nagy tudást és gépismeretet igényel, komplex gondolkodást kíván.

A technikus képzésbe például bekerülne a drón technológia is. A tantermi és a gyakorlati képzési rendet kidolgozása már folyamatban van, ahol úgy tennék a diákokat érdekeltté, hogy megmutatják az iparág jövőképét, ahol a munkavállalóknak 15-20 év múlva is van munkahelyük és fejlődési lehetőségük.

Címlapkép: Getty Images