Szomorú tények 2022-ben: ezzel a legtöbb nyugdíjas szembesülni fog

Ahogy a portál írja, az elöregedő társadalmakra egyre nagyobb súllyal nehezedik a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerek fenntarthatóvá tételének, az egészségügyi és tartós gondozási rendszer rossz állapotának, vagy az időskori elszegényedésnek a problémája. Nem is szólva az olyan, még hosszabb távú célokról, mint a nyugdíjasok életminőségének javítása. Szakértők szerint is érdemes lenne rendszerszintű megoldásokat keresni az eseti tűzoltás helyett: az idős korosztályt érintő problémák ugyanis összefüggenek, egymás hatását erősítik.

A jelenleg már nyugdíjas korú, illetve hamarosan nyugdíjba vonuló korosztályt érintő problémák eddig is jelen voltak Magyarországon és más jóléti társadalmakban. Megfigyelhető viszont, hogy hazánkban a helyzet évről évre lassanként romlik. A szakemberek régóta keresik a megoldásokat, viszont főként részterületenként: a nagy egészről ritkán esik szó. Pedig ezek mind összefüggő kérdések, hiszen például egyértelmű, hogy az idősebb korosztály elszegényedése és az általános egészségi állapota hat egymásra - minél többe kerülnek a gyógyszerek, egészségfenntartás, annál szegényebb, illetve minél szegényebb, annál egészségtelenebbül étkezik, kevesebb pénzt tud fordítani az egészségére. Ugyanígy, az öregkori depresszió is összefügg például a szociális ellátás hiányosságaival.

Általános jelenség, hogy az idősödéssel párhuzamosan a kapitalista társadalmakban a gondoskodási kapacitások fokozatosan kimerülnek. Gyarmati Andrea szociológus 2019-es tanulmányában kifejti, hogy a demográfiai változásokból fakadó gyors ütemű gondozási szükséglet-növekedésnek melyek a legmeghatározóbb tényezői. Az általa felhasznált statisztikákból és az azóta frissen megjelent adatokból is az tűnik ki, hogy már most jelentős problémákkal küzd a 65 feletti korosztály, amelyek a jövőben egyre súlyosabbak lesznek.

Egyre nő az idősek, csökken a fiatalok száma

Az senkinek sem újdonság, hogy a demográfiai öregedés problémája Magyarországot is ugyanúgy sújtja, mint az EU legtöbb országát. 2021-ben a magyar lakosság ötöde 65 évnél idősebb volt, arányuk pedig az össztársadalomhoz képest évről évre nő. Míg 2001-ben még csak a lakosság 15,1 százalékát tették ki a 65 éven felüliek, addig 2021-re ez az arány elérte a 20,3 százalékot:

Egyes előrejelzések szerint 2070-re a 65 év felettiek aránya elérheti a 29 százalékot is. Ráadásul nem elég, hogy egyre nő a 65 felettiek aránya Magyarországon: egyre többen élnek közülük egyedül. Ez pedig több, egymással összefüggő hátránnyal is jár.

Különösen sok magyar idős él egyedül

Az Európai Unióban átlagosan a 65 felettiek 31,4 százaléka élt egyedül 2020-ban, hazánkban ez az arány 35 százalék. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik idős ember egyedül él Magyarországon. Már 2019-ben is csak egy hajszállal volt jobb a helyzet (34,9%). Magyarországon ráadásul a nemek aránya is nagyban eltér ebből a szempontból: míg a 65 feletti férfiaknak 20,4 százaléka él egyedül, addig a 65 év feletti nők esetében ez az arány 44,2 százalék! Az EU-ban nincs ekkora különbség a férfiak (19,9%) és nők (40,2%) aránya között. Több probléma is adódik abból, hogy egyre több az egyedül élő idős ember.

Egyrészt a statisztikák szerint, ahogy nő az életkor, úgy romlik az egészségi állapot is, és gyakran a családtagok - házastárs, gyermek, unoka - kényszerülnek a gondozási feladatokat ellátni. Aki viszont 65 év felett egyedül él, annak esetében valószínűbb, hogy nem lesz, aki gondozza majd, amikor az egészsége már nem a régi. Ráadásul

az időskori izoláltság, magány is összefügésben áll a romló fizikai és mentális egészséggel.

Sosem volt ez olyan világos, mint a koronavírus világjárvány óta jelenleg. Most kiderült, hogy milyen rengeteg idős él izoláltan, vagyis nincsen segítsége, társasága - hiába vannak gyerekei, családja, ha ők távol élnek -, és nincs, aki elmenjen a közértbe pár zsemléért helyettük. Pedig a járvány előtt is rengeteg idős élt így.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az egyedül élő idősek számának növekedése nemcsak szociális és egészségügyi, hanem gazdasági problémákat is felvet. Ugyanis Magyarországon az időseket egyre nagyobb arányban fenyegeti az elszegényedés és a társadalmi kirekesztődés veszélye is, ez pedig különösen igaz lehet az egyedül élőkre, hiszen egy nyugdíjból sokkal nehezebb kijönni, és fenntartani egy háztartást, mint kettőből, vagy több keresetből a több fős háztartásokban.

Egyre szegényebbek a magyar idősek

Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában érzékelhető probléma az idős, nyugdíjaskorú lakosság leszakadása a társadalom többi rétegétől. A járvány pedig csak rontott a helyzeten.Magyarországon - akárcsak az EU-n belül átlagosan - az idősek 20,3 százaléka van kitéve a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának. Hogyha pedig évekre visszamenőleg megvizsgáljuk a statisztikákat, akkor azt láthatjuk, hogy a 2020-as év mind Európában, mind Magyarországon fordulatot hozott az addigi kedvező tendenciákban:

2015-ben még a magyar lakosság 30,7 százalékát fenyegette a szegénység, társadalmi kirekesztődés, 2019-re sikerült ezt az arány 20 százalékra csökkenteni, a 65 év felettiek esetében is volt némi javulás, bár kisebb mértékű. Azonban a 2019-ig tartó kedvező folyamatok megtorpantak 2020-ra: az idősek helyzete jelentősen romlott.

Közel a nyugdíjkatasztrófa?

Mivel arányaiban egyre nagyobb részt tesz ki a 65 feletti korosztály a lakosságból, így ebből az is következik, hogy nő az időskori eltartottsági ráta, vagy más néven függőségi ráta. A KSH meghatározása szerint ez a mutató az aktív korú (15–64 évesek) népességre jutó idősek (65 évesek és annál idősebbek) arányát mutatja. Mivel ez a mutató a gyermekkorúak számát és arányát nem veszi figyelembe, az öregedés aktuális állapotát jelzi. Amíg ez az arányszám 2011-ben még 24,4 százalékot tett ki Magyarországon, addig 2021-re már 31,2 százalékra emelkedett - ez majdnem egy teljes százalékponttal magasabb arány, mint a 2020-as.

A növekedés üteme ez esetben is egyre gyorsul, ráadásul rohamosabban, mint pusztán a 65 év felettiek aránya a teljes lakossághoz képest. Előzetes számítások szerint 30 éven belül ez az arány már már 48,9 százalék is lehet, és az Eurostat előrejelzése szerint 2100-ra 100 munkaképes korú magyarra 55-60 időskorú jut majd.

Valószínűsíthetően a 2030-2060-as évek között lesz a legdrasztikusabb az emelkedés: ezalatt a 30 év alatt csaknem 20 százalékkal fog növekedni Magyarországon az időskori függőségi ráta a becslések szerint. Ez azt jelenti, hogy az előttünk álló 20-40 év rengeteg kihívást fog tartogatni nemcsak az idősek, hanem az aktív korúak számára is. 2030-ig már csak 10 évünk van arra, hogy felkészüljünk a társadalom drasztikus elöregedésére.

Jöhet a sírig tartó munka

Az Eurostat legfrissebb 2020-as adatai szerint egy 15 éves magyar fiatal 34,4 év munkával töltött évre készülhet. Az EU-s átlag ennél 1,3 évvel több - még úgy is, hogy a járvány következtében hosszú idő után csökkent a várhatóan munkával töltött évek száma. Az igaz, hogy csupán 0,1 százalékponttal, mégis visszaesés történt. A 2021-es adatok még nem állnak rendelkezésre, lehetséges, hogy további csökkenés mutatkozhat a járvány okozta többlethalálozások miatt. A válság után azonban, ha a korábbi évek trendje folytatódna, akkor jövőre fél évvel is nőhet a várhatóan munkában töltött évek száma.

Bár az uniós mutatók magasabbak, a különbségek egyre csökkentek az évek során. Ami pedig a nemeket illeti: egy magyar férfi 37,4, míg egy nő 31,2 év munkával töltött évre számíthat élete során. Ez az 5-6 éves különbség kis változásokkal folyamatosan fennáll a nemek között a 2000-es évek óta.

A cikk, ide kattintva folytatódik.

Címlapkép: Getty Images