Meglepő dolog derült ki a Balatonról: erről minden horgásznak tudnia kell

HelloVidék   
  Megosztom
Meglepő dolog derült ki a Balatonról: erről minden horgásznak tudnia kell

Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos főmunkatársa, Boros Gergely azt vizsgálta, hogy a szabadidős horgászat és az ehhez hozzáadódó egyéb haleltávolítási módok, mint a halászat vagy a tetemeltávolítás milyen mértékű tápanyag-kiáramlást eredményeznek a Balatonból, és hogy az így eltávolított tápanyag mennyisége milyen viszonyban áll a tavat érő külső tápanyagterheléssel. A 2017 és 2019 közötti időszak adatai alapján végzett kutatás eredményeit bemutató tanulmány az Inland Waters szakfolyóiratban jelent meg.

Régóta ismert tény, hogy a halállománynak jelentős hatása lehet a vízi ökoszisztémákban zajló anyagforgalmi folyamatokra. A halak táplálékkeresés közben feltúrják az üledéket, így mobilizálhatják a benne lévő tápanyagokat, illetve anyagcsere-melléktermékeikkel is jelentős mennyiségű tápanyagot bocsáthatnak ki környezetükbe. Emellett azonban „tápanyagcsapdaként” is működhetnek, mivel viszonylag sok nitrogént és foszfort kötnek meg testükben, ezek a tápanyagok így ideiglenesen elérhetetlenné válnak a többi vízi élőlény számára.

Mivel a halak biomasszájában nagy mennyiségű nitrogén és foszfor raktározódik, így horgászattal és halászattal jelentős tápanyagkivonás érhető el a vízi ökoszisztémák belső készletéből. Ez végső soron a vízminőség javulását eredményezheti, és részben ellensúlyozhatja a külső tápanyagterhelést. Számos hazai és nemzetközi példa is alátámasztja az ilyen beavatkozások sikerességét, viszont a Balaton esetében eddig nem készült tudományos elemzés a horgászat és a halászat ilyen irányú hatásáról.

A BLKI kutatójának tanulmánya szerint a 2017 és 2019 közötti időszakban a nettó haleltávolítás – azaz a haltelepítés és a fogás különbsége – eredményeként évente átlagosan 3,1 tonna foszfor és 10,2 tonna nitrogén távozott a Balatonból. Ezeket a mennyiségeket nehéz önmagukban értelmezni, ezért célszerű őket a tápanyagterhelést jelentő külső forrásokhoz viszonyítani.

Horgászati hasznosítás esetén azonban a nettó tápanyagmérleg a kifogott halak mennyiségén túl nagymértékben függ a sikeres horgászat érdekében végrehajtott telepítésektől és a felhasznált etetőanyagok mennyiségétől is. A kutatók ezért a továbbiakban arra keresik a választ, hogy mekkora mennyiségű tápanyag kerülhet be a Balatonba éves szinten az etetőanyagokkal.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2,5 millió forintot igényelnél, 72 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 760 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 948 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

balaton

horgászat

elkh balatoni limnológiai kutatóintézet

tápanyagterhelés