Budapest 5℃ (derült)Árstop ide vagy oda: betett a február a nyugdíjasoknak, nagycsaládosoknak
A januári rekord után februárra ismét nagyot nőtt az infláció Magyarországon: 8,3 százalékos éves áremelkedést mutatott ki a Központi Statisztikai Hivatal. Hiába remélte a lakosság, hogy a 2022-es év eleje végre mérséklődést hoz az ősz óta tartó árdrágulásban, a január és február csak további emelkedést hozott. Úgy tűnik, a február 1-jétől érvénybe lépő árstop sem tudta megállítani az árak drasztikus emelkedését, amit kivétel nélkül mindenki érez most a pénztárcáján. Nemcsak éves összevetésben, havi szinten is rengeteget nőttek az árak, mely leginkább az élelmiszerárakban tettenérhető. Így egyáltalán nem is csoda, ha a lakosság úgy érzékeli: hétről-hétre, vagy akár napról-napra minden egyre drágább lesz. A Pénzcentrum ebben a hónapban is kiszámolta, hogy mennyivel kerül többe jelenleg egy kisebb bevásárlás egy nyugdíjas, egy családanya, és egy egyedülálló fiatal számára az egy hónappal, illetve az egy évvel ezelőtti árakhoz mérten. A számításunk megmutatja, hogy az egyes társadalmi rétegek közül kiket sújt leginkább az infláció.
A Pénzcentrum lassan két éve vizsgálja, hogy a három társadalmi réteget képviselő fiktív vásárlója - Hunor a pályakezdő fiatal, Judit a családanya és a nyugdíjas Marika néni - számára mekkora kiadást jelent egy-egy nagyobb bevásárlás. Mutatjuk, hogy februári, 8,3 százalékos rekordinfláció mellett mennyivel többet kellett fizetniük a kasszáknál.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2022. februári átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 8,3 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Ez 0,4 százalékponttal több, mint januárban (7,9%) és csaknem egy teljes százalékponttal magasabb, mint decemberben és novemberben (7,4%). (Októberben még 6,5, szeptemberben 5,5, augusztusban 4,9, júliusban 4,6, júniusban 5,3, májusban és áprilisban 5,1 százalék volt a drágulás mértéke.) Tehát a mérséklődés, ami júliusban mutatkozott, nem tartott ki nyár végéig sem.
Az elemzők abban bíztak, hogy az árstop februárban némileg mérsékelheti az inflációt, ugyanakkor "a tőzsdei gázárak elszállásának még beláthatatlan következményei lehetnek". Azt jósolták múlt hónapban, hogy a gázárak megötszöröződése, az áramárak megháromszorozódása számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig jelentős mértékű drágulást okozhat.
Ahogy azt mindig igyekszünk hangsúlyozni: nem minden fogyasztói réteg érzékeli ugyanolyan súlyosnak az árak elszabadulását, és a visszaeséseket sem. Mivel nem ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba egy-egy vásárlás alkalmával, a kosárösszetétel nagyban meghatározza, ki mekkora drágulást tapasztal. Az árstop például sokkal jobban kedvez az alacsony jövedelmű rétegeknek, hiszen ők az érintett termékekből jóval többet vesznek, míg más rétegek kosárösszetételében kisebb súllyal esnek latba.
Bár 2022 februárjában a lakosság egészét érintő infláció 8,3 százalékos volt, a nyugdíjas fogyasztói árindex 7,8 százalék (az augusztusi 4,4, a szemptemberi 5,0 és az októberi 5,7, novemberi 6,5, decemberi 6,7 és januári 7,4% után), az alacsony jövedelműek által tapasztalható drágulás pedig 8,2 százalék volt múlt hónapban. A legmagasabb árdrágulást a legalább három gyermeket nevelő családok és a magas jövedelműek tapasztalhatták: 8,5 százalékot!
Újabb csúcson az élelmiszerdrágulás
2021. februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 11,3 százalékkal lett magasabb! Ilyen magas még akkor sem volt az élelmiszerinfláció, amikor a koronavírus járvány első hulláma alatt sérültek az ellátási láncok, termékhiány volt a boltokban, tartott a felhalmozási láz, és mindent egybevetve hatalmas volt a bizonytalanság. Ez látszik a fenti grafikonon is: áprilisra kilőtt az élelmiszerár-emelkedés, aztán nyáron zuhanórepülésbe kezdett, amikorra lement a pandémia okozta első sokk hatása. Az idei év első két hónapjában viszont olyan drasztikus mértékű volt az éves áremelkedés, amilyen a pandémia alatt sem láttunk.
Most újabb csúcsokat dönt az élelmiszerinfláció. Az emelkedés mértéke is drasztikus, hiszen januárban még 10,1 százalékos volt az élelmiszerinfláció, több mint 1 százalékponttal kevesebb. Az élelmiszerárak emelkedése sokkal meredekebb, mint az összes terméket figyelembe vevő fogyasztói árindex.
Az alapélelmiszerek közül több árucikk drasztikusan drágább lett: margarin ára 25,8, a kenyéré 25,0, a száraztésztáé 22,1, a baromfihúsé 19,2, a sajté 17,9, a péksüteményeké 17,8, a liszté 17,6, a vajé 16,3, a tejtermékeké 15,5, a cukoré 3,8, a szalámié, a szárazkolbászé és a sonkáé 2,5, a sertéshúsé 1,3 százalékkal emelkedett.
Mindössze egy hónap leforgása alatt, januárról februárra az élelmiszerek ára 2,1 százalékkal lett magasabb! (Decemberről januárra 3, novemberről decemberre pedig még 1,4%-os emelkedést mért a KSH.) Ezen belül a kenyér 7 százalékkal(!), a száraztészta, valamint a margarin 6,3, a párizsi és a kolbász 5,8, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 5,5, a gyümölcs- és zöldséglé 4,4, a kávé 4,2, a péksütemény 4 százalékkal lett drágább.
Felmerülhet a kérdés, hogy hová lett a drágulási toplistáról az utóbbi idő "favoritja" az étolaj, illetve az utóbbi időben élbolyban szereplő liszt, cukor, és tej. A válasz egyszerű: az élelmiszerárstop következtében a liszt 9,7, az étolaj 9,2, a cukor 6,7, a tej 3 százalékkal lett olcsóbb, így a drágulási listáról - egyelőre - lekerült.
Az alacsony jövedelműekre vonatkozó élelmiszerinfláció augusztusban még 3,8, szeptemberben 4,5, októberben 5,3, novemberben pedig már 6,1 százalékos volt. 2021 decemberére 8,2 százalékra nőtt, és 2022 januárjában pedig már 10,4 százalékra emelkedett. Februárra pedig elérte a 11,8 százalékot!
A nyugdíjasok élelmiszer árindexe 3,5 százalék volt augusztusban, szeptemberben 4,2, októberben már 5,1 és novemberben 5,9 százalék volt - tehát végig valamivel alatta maradt a teljes lakosságot számításba vevő inflációnka. Decemberre ez a mutató is elérte a 8 százalékot, januárra pedig már 10,3 százalékra nőtt! Februárra tovább nőtt, több mint 1 százalékponttal, 11,5 százalékra.
A három és több gyerekesek nyár végén 3,7, szeptemberben 4,3, októberben 5,2 százalékos élelmiszerinflációt tapasztaltak, novemberben viszont már ők is 6,1 százalékot. Decemberben több mint 2 százalékponttal többet, 8,3 százalékos inflációt érezhettek. 2022 januárjára pedig ismét nagy emelkedést, 10,4 százalékos drágulást tapasztaltak. Februárban, akárcsak a nyugdíjasok 11,5 százalékos emelkedést tapasztalhattak éves szinten.
Fontos azt is megjegyezni, hogy a járvány előtt jellemzően a nyugdíjas fogyasztói árindex és az alacsony jövedelműekre vonatkozó infláció volt rendszerint a a magasabb, ami a fenti grafikonon is látható. Ez a helyzet azonban megfordult és igazán 2021 januárjától vált el a nyugdíjasokra vonatkozó infláció és az összlakosságra érvényes. Múlt hónapban viszont az élelmiszerinflációban a nyugdíjasok és alacsony jövedelműek is beérték a teljes lakosságot - most pedig ismét az alacsony jövedelműek kerültek a legnagyobb hátrányba.
Nem mindegy, mi kerül a kosárba
A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai azt a célt szolgálják, hogy közelebbi képet kapjunk arról, mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában az egyes vásárlók, ha a nagyobb bevásárlás során ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba, ugyanolyan mennyiségben minden hónapban. Mert hiába látjuk, hogy a statisztikai hivatal kimutatásai szerint pl. olcsóbb lett a a narancs, az alma, vagy a párizsi, illetve hogy az étolaj, kenyér, zsemle, cukor, burgonya, valamint a csirkehús, stb. ára nagyon felment - nem feltétlenül mutatkozik ez meg ugyanolyan mértékben a kasszánál fizetett végösszegben.
A valóságban az olyan termékek árcsökkenése, amit gyakrabban, nagy mennyiségben vásárolunk (pl. a húsáruk, vagy az alapvető zöldségek), jóval inkább érinti pénztárcánkat, mint olyan áruké, amelyeket ritkábban, kisebb mennyiségben vásárolunk. Például a csirkehús drágulását is biztosan jobban, és többen megérezték az elmúlt egy évben, mint a pontyszelet áremelkedését.
A Pénzcentrum már lassan két éve vizsgálja három "tipikus" vásárló kosarát, hogy számszerűsíteni lehessen a különbséget az egyes vásárlói rétegek által érzékelt inflációban. A vásárlói kosarak alapján jobban látható az is, milyen hatással volt a a járvány miatt bekövetkezett drasztikus infláció, a szezonális hatás az egyes vásárlói rétegekre, és ezáltal, hogy ki(ke)t érint leginkább hátrányosan a járvány elhúzódó gazdasági hatása. Ide kattintva tovább olvashatod a teljes cikket.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
