Itt az új uniós irány: ezekben a régiókban, városokban, falvakban kezdődik a reform

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Itt az új uniós irány: ezekben a régiókban, városokban, falvakban kezdődik a reform

Több ezer nemzetközi, nemzeti, helyi és regionális vezetőt fogadott Marseille-ben március 3-4-én a Régiók Európai Bizottsága (CoR) és a Provence-Alpes-Côte d'Azur régió a Régiók és Városok 9. Európai Csúcstalálkozóján. A tanácskozáson a szakemberek megosztották egymással az Európáról alkotott elképzeléseiket, miközben olyan, alapvető változásokra szólítottak fel, amelyek révén jobban felkészíthetik a helyi közösségeket az olyan kihívásokra, mint az egészségügyi ellátás, a természeti katasztrófák, az éghajlatváltozás és a területi egyenlőtlenségek. Az európai csúcstalálkozó sajtónyilvános online programjain a HelloVidék is részt vett.

A csúcstalálkozón a helyi és regionális politikusokat vonták be az Európa jövőjéről szóló vitába, és bemutatták, hogy Európa régiói és városai milyen létfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a polgárok Európa középpontjába kerüljenek. A résztvevők a kohézióhoz és a helyreállításhoz kapcsolódó témákat is megvizsgálták, miközben a helyi és regionális vezetők keresték a leghatékonyabb modelleket a városi és vidéki fellendülés végrehajtásához, és feltárják a határaikon belüli és kívüli együttműködés lehetőségeit 2050-ig.

A program négy téma köré épült fel:

  • A jelentős társadalmi kihívásokkal szembesülő európai területek: a plenáris ülés és három magas szintű kerekasztal-vita az egészségügyi reziliencia (ellenállóképesség) fokozására, a digitális átállás felgyorsítására, valamint az éghajlati kockázatok előrejelzésére, megelőzésére és az azokhoz való alkalmazkodásra összpontosított.
  • Kohézió és fellendülés: a vita témája az EU kohéziós politikájának szerepe volt a világjárvány utáni helyreállításban; a kerekasztal-beszélgetések témái között szerepelt a vidéki térségek újjáélesztése, a határon átnyúló együttműködés, az euro-mediterrán partnerség és az EU bővítése.
  • Az Európai Demokrácia Házának építése: a kerekasztal beszélgetések célja az volt, hogy az európai polgárok erősebb hangot kapjanak az uniós döntéshozatali folyamatban. Szó volt a helyi és regionális önkormányzatoknak az európai demokratikus értékek előmozdításában betöltött szerepéről is.
  • Az európai demokrácia jövője, a fiatalok szerepvállalása és az európai értékek: megvitatták, hogyan lehet szélesíteni a fiatalok részvételét a polgári és demokratikus életben, a digitális átalakulás és az európai értékekkel szembeni kihívások összefüggésében.

A csúcstalálkozón kiemelt témaként foglalkoztak ezúttal az egészségügyi ellenálló képesség fokozásával és az egészségügyi szakadék kezelésével Európában. Ahogy arra a szakemberek rámutattak, a világjárvány miatt EU-nak új gondolkodásmódra van szüksége, amely megosztott felelősséggel és hatáskörrel rendelkezik, különösen a határ menti régiókban. Az új európai egészségügyi gondolkodásnak tükröznie kell a helyi és regionális vezetők kulcsszerepét, és valódi egészségügyi paktumot kell biztosítania a polgárok számára. Az úgynevezett ellenállóképesség (resilience) fogalma a klímavédelem kapcsán jelent meg, ami alapjában véve a meglévő környezeti, társadalmi, gazdasági szisztéma megvédéséről szól válsághelyzetek kapcsán, illetve az ehhez szükséges strukturális átalakításokról.

Felszólalásomban kiemeltem, hogy decentralizálni kell az egészségügyi vezetést és az önkormányzatoknak kompetenciákat kell adni. Ugyanis a járvány alatt rájuk hárult a polgárok normál életvitele biztosításának felelőssége. A határmenti régiók esetében mindez nyilván helyről-helyre változik, de egy nagyobb ellátóhely, klinikai-egyetemi város vonzáskörzete például túlnyúlik a határokon, és ezt mindenképpen ki kell használni. Fontos kérdés az egyes EU-tagállamok társadalombiztosításai közti kompatibilitás megteremtése, a minél kevesebb bürokrácia. A helyi és regionális vezetők felelőssége nyilván óriási akkor, ha megkapják az ehhez szükséges kompetenciákat és információkat. Hiszen ők az első számú felelősei a polgárok mindennapi életének

– mondta a HelloVidék kérdésére Kóbor József, orvosszakmai és egyetemi oktató, a Régiók Európai Bizottságának Green Deal nagykövete.

Az Európai Unió vidékélénkítési stratégiája a „vidék újjáélesztése” témával került a konferencia fókuszpontjába. Ahogy arra a panelbeszélgetés résztvevői rámutattak, jelenleg 137 millió európai él vidéken, akik közül sokan érzik úgy, hogy lemaradtak. Az új koronavírus-járvány ráadásul számos vidéki gazdaságot érintett súlyosan. Ezért kapott nagy hangsúlyt az Európai Bizottság 2040-ig szóló hosszú távú jövőképében a vidéki területek kihívásai és lehetőségei minden szakpolitikai területen.

Az Európai Unió vidékélénkítési stratégiájának fontos célja, hogy a vidéki térségekkel kapcsolatos új, hosszú távú elképzeléseket át kell ültetni egy konkrét szakpolitikai keretbe, a vidékstratégiába, aminek többek között újra kell gondolnia a város–vidék tipológiát, javítva a támogatások célirányosságát. Lehetőség szerint fokoznia kell a helyi és a regionális szint szerepét a vidékfejlesztési politikák kidolgozásában és irányításában, miközben fel kell lépnie az elnéptelenedéssel és a társadalmi kirekesztéssel szemben. Az új vidékstratégiának elő kell mozdítania például az intelligens falvakra irányuló kezdeményezést, a biogazdaságot és a szociális innovációt, és megszüntetve a digitális szakadékot. Ehhez elengedhetetlen a vidékfejlesztésre szánt európai költségvetés növelése, illetve a pénzügyi eszközök további fejlesztése, hogy azokat hozzá tudják igazítani a kis léptékű projektekhez is

– mutattak rá a Régiók Európai Bizottságának vidékfejlesztési szakemberei a Rural revival című panelbeszélgetésen, ahol azt is megjegyezték, hogy az EU területének 88 százalékát a vidéki térségek és a köztes régiók adják, itt él az uniós lakosság 55 százaléka, itt termelik meg a bruttó hozzáadott érték 43 százalékát és itt van az uniós munkahelyek 56 százaléka.

A panelbeszélgetésen elhangzott, hogy a vidék újjáélesztése érdekében olyan, valódi stratégiát kell kialakítani, amely kiterjed a fenntartható és élénk vidéki közösségek támogatása, a vállalkozás, az oktatás, a képzés, a foglalkoztatás és a munkahelyteremtés elősegítése, a helyi demográfiai viszonyokhoz igazított városfejlesztés, a digitális és az infrastrukturális összeköttetések érdekében. Kiemelt feladatként fogalmazták meg a közszolgáltatások, köztük az egészségügy, oktatás, igazságszolgáltatás javítását, az erőforrások fenntartható felhasználását, az egészséges és sokszínű természeti tájakon folytatott vidéki turizmusban rejlő lehetőségek maximális kiaknázását, valamint a vidéki területek kreativitásának és kulturális potenciáljának megragadását.

A kétnapos tanácskozás végén a helyi és regionális vezetők megfogalmazták az úgynevezett marseille-i nyilatkozatot, is, amely az „Európa a régióiban, városaiban és falvaiban kezdődik” címet viseli. Íme a legfontosabb passzusok a nyilatkozatból:

Mi, az Európai Unió (EU) helyi és regionális vezetői olyan EU-t szeretnénk, amely hatékonyabban reagál a polgárok igényeire és törekvéseire:

  1. Az uniós demokrácia alapját a 240 régió, a 90 000 település és az 1,2 milliónál is több helyi és regionális szinten megválasztott, több mint 450 millió embert képviselő politikus alkotja. A mintegy 2500 évvel ezelőtt helyi szinten, a „poliszokban” megszületett demokrácia csak akkor maradhat fenn az EU-ban, ha gyökerei szilárdak és a gyakorlatban napi szinten érvényesül.
  2. A demokrácia akkor válik elfogadottá, ha legitimitását az emberek bizalma adja, és ha eredményekkel jár a polgárokhoz legközelebb álló szinten. Ezért úgy látjuk, hogy elő kell segítenünk egy „a demokrácia európai háza” jellegű modell kialakítását, amely háromdimenziós legitimitásra épül. Ezt a három dimenziót a regionális és helyi önkormányzatok által képviselt szilárd alapok, a 27 tagállam alkotta erős falak és az EU által biztosított, védelmet nyújtó tető alkotja. Az uniós intézményeken belüli döntéshozatal kapcsán az alulról felfelé építkező megközelítés alkalmazása érzelmileg és észérvek alapján is közelebb hozza az EU-t az emberekhez, és helyreállítja az Unióba mint erős választói képviseleten alapuló, a nemek közötti egyenlőséget tiszteletben tartó demokratikus projektbe vetett bizalmat.
  3. A választások a politikai pártok munkáján keresztül a működő képviseleti demokrácia alapvető eszközeit jelentik. Biztosítanunk kell, hogy az ötévente megrendezésre kerülő európai választásokon kívül a nemzeti, regionális és helyi választások előtt is megvitassák az európai jelentőségű kulcsfontosságú témákat, szem előtt tartva, hogy az uniós jogszabályok 70%-át helyi és regionális szinten hajtják végre.
  4. Egy demokratikusabb EU-nak kezelnie kell a politikai és a jogi legitimitás terén meglévő hiányosságokat, és régióit, megyéit, városait és falvait a Szerződés jelenlegi rendelkezései szerint vagy a Szerződés jövőbeli módosításával a döntéshozatali mechanizmusok elválaszthatatlan részévé kell tennie.
  5. Ezért azt kérjük, hogy a Régiók Európai Bizottságát jelenlegi konzultatív funkcióját meghaladó módon fokozatosan fejlesszék tovább, hogy meghatározott számú, egyértelmű területi dimenzióval rendelkező szakpolitikai területen kötelező szerepet játsszon, elkerülve azonban az EU komplexitásának fokozódását. A helyi és regionális önkormányzatok által az uniós jogszabályok kidolgozása és végrehajtása során szerzett tapasztalatok jobb figyelembevétele javítaná a jogalkotás minőségét és fokozná a demokratikus legitimitást az EU-ban. A szubszidiaritás elvének ilyen megerősítése elérhető azzal, ha a Régiók Európai Bizottsága számára jobb hozzáférést biztosítanak az uniós intézmények között a jogalkotási javaslatokról folytatott tárgyalásokhoz (háromoldalú egyeztetések), valamint ha kellően meghatározott körülmények között hivatalos szerepet biztosítanak a regionális parlamenteknek az uniós jogszabályokra irányuló javaslatok előterjesztésében.
  6. Kérjük, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia tapasztalataira építve alakítsanak ki állandó és helyi alapú párbeszédet a polgárokkal. Egy ilyen részvételi mechanizmus jobb kapcsolatot teremtene az EU és a helyi, regionális és nemzeti szintű realitások között, és biztosítaná, hogy a polgárok visszajelzést kapjanak felvetéseikről és aggályaikról, külön bevonva a fiatalokat. A nemzeti és európai területi szövetségek a Régiók Európai Bizottságával és annak fiatal választott politikusokból, valamint regionális és helyi önkormányzati képviselőkből álló hálózataival együtt készen állnak arra, hogy elősegítsék ezt a folyamatot.
  7. Szorgalmazzuk, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia erősítse meg, hogy a „kohézió” alapvető érték, amely a partnerség és a többszintű kormányzás tiszteletben tartásán alapulva iránymutatásként szolgál valamennyi uniós szakpolitika számára.
  8. Kérjük az ellenálló képesség megerősítését az EU-ban, ennek során egyértelmű szerepet biztosítva a helyi és regionális önkormányzatok számára a szociális, éghajlat-politikai, környezetvédelmi, energia- és digitális politikák kialakításában és végrehajtásában; emellett közvetlen hozzáférést kérünk számukra az uniós finanszírozáshoz a hatáskörükbe tartozó területeken.
  9. Támogatjuk egy olyan európai egészségügyi unió kialakítását, amely a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett felruházza az EU-t az egészségügyi válságokra való gyors reagáláshoz szükséges hatáskörökkel.
  10. Olyan előretekintő európai vidékfejlesztési menetrend elfogadását szorgalmazzuk, amely javítja a városok és a vidék integrációját, és a vidéki közösségek tartós újjáéledéséhez vezet.
  11. Arra kérjük az EU-t, hogy használja ki az évek során a szomszédos és bővítési országok helyi és regionális önkormányzataival kialakított szoros kapcsolatokat, és alulról kiindulva építse ki a jogállamiságot és a felelősségteljes kormányzást.
  12. Ahhoz, hogy visszanyerjük a polgárok bizalmát, az oktatás és a polgári szerepvállalás segítségével meg kell újítanunk a demokrácia működését és az európai értékeket, különösen a fiatalok körében és a határokon átnyúló régiókban, eközben pedig elő kell mozdítanunk az esélyegyenlőség tiszteletben tartását.

Címlapkép: Getty Images

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

eu

unió

európai unió

európa