Kevesen engedhetik meg maguknak az új lakást: így vásárolnak otthont a magyarok

A fővárosban tavaly értékesített ingatlanok átlagos négyzetméterára minden lakástípus esetében emelkedett, de ez csak az egyik figyelemre méltó piaci változás; a másik az, hogy milyen típusú ingatlanok adás-vétele mozgatta a piacot

- tette fel a kérdést Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. A szakember elmondta, hogy az Otthon Centrum hálózatában az előző hat hónapban az ügyfelek 37,7 százaléka vásárolt használt lakást, míg 34,9 százalékuk használt házat vett. A panelt vásárlók aránya 17,9 százalék volt, míg új építésű lakást az ügyfelek 9,6 százaléka engedhetett meg magának.

A különböző generációk különböző ingatlantípusokat favorizálnak, ámbátor a döntést nagyban befolyásolja a család anyagi helyzete is, folytatta a szakember. A 30 évesnél fiatalabb korosztály nagyobb arányban vásárolt használt házat (39 százalék), illetve panelt (20,5 százalék) és kisebb arányban téglaépítésű lakást.

Középgenerációk országos átlagban gyakrabban vásárolnak új építésű lakást, ennek aránya 10-12 százalék. Az életkor előrehaladtával azonban egyre inkább a használt tégla és panel válik favorittá. Az 1951 előtt születettek 75 százaléka, az 1961 előtt születettek 65 százaléka már ezt az ingatlantípust választja.

A választás legtöbbször anyagi lehetőség kérdése. Ezt támasztja alá, hogy a 30 évesnél fiatalabb generáció költ legkevesebbet ingatlanra. Országos átlagban „csak” 28,8 millió forint értékben vásárolt ingatlant ez a korosztály az elmúlt félévben, szemben az országos átlaggal, amely 35,2 millió forint volt. A 30-50 év közötti generáció tagjai költenek a legtöbbet ingatlanra, átlagosan 37-38 millió forintért vásárolnak, míg 50 éves kor felett a megvett ingatlan értéke szintén csökken.

A hitellel és állami támogatásokkal leginkább a fiatalabb generációk élnek, míg az életkor előrehaladtával egyre inkább a készpénz válik meghatározóvá. Állami támogatást a 30 évesnél fiatalabb korcsoportok 23,5 százaléka vett igénybe lakásvásárláshoz, mindez a 40-50 év közötti korosztályban már csak az 5 százalékot éri el, míg 50 év felett csak elvétve akadnak olyanok, akik élnének ezzel a lehetőséggel.

A piaci hitelből vásárlók esetében hasonló mintázat figyelhető meg. Arányuk a fiatal korosztály esetében a legmagasabb, 36,5 százalék és ennek aránya az életkor emelkedésével folyamatosan csökken. Az életkor előrehaladtával a készpénz válik egyre inkább döntővé. Ötven éves kor felett 80 százalék, 60 éves kor felett több mint 90 százalék a készpénzes vásárlók aránya.

Az elemzésből az is kiderül, hogy az említett korosztályok milyen településeket, vagy Budapest esetében milyen városrészeket választanak leginkább. Pest megyét a legnagyobb arányban a 40 évesnél fiatalabbak választják, a korosztály 17 százaléka. Budapest Belvárosában, valamint az 5 ezer főnél kisebb településeken, elsősorban a nagyvárosok közelében 15 százalékuk vásárol ingatlant.

A 30 évesnél fiatalabb lakásvásárlók aránya Budapesten a VII. és XIII. kerületben kiemelkedő, a korosztály 30 százaléka választja lakóhelyül ezt a két kerületet. A generáció tagjai jellemzően a belvárosi kerületeket favorizálják, a peremkerületeket kevésbé kedvelik, Buda pedig drágább árfekvése miatt nem annyira népszerű.

A 40-60 évesek körében Budapest belvárosa bír nagy vonzerővel: a korosztály 17 százaléka vásárol itt. 60 éves kor felett azonban a belvárost választók aránya jelentősen csökken és 18 százalékkal már a külső pesti kerületek válnak a legnépszerűbb városrészekké, ahogy a megyei jogú városokban szintén ez a generáció a legdominánsabb korcsoport, 14 százalékkal.

Címlapkép: Getty Images