Lesújtó mutatók jelentek meg a magyar vidékről: rémisztő, ami ezekben a megyékben zajlik

Tény, hogy Magyarország lakossága egyre kisebb mértékben, de évtizedek óta folyamatosan csökken. A legfrissebb, 2022-es KSH adatok szerint már 9 millió 700 ezer alatt van a lakosság száma. Az előrejelzések szerint pedig 2080-ra egymillióval lesznek kevesebben az országban, mint jelenleg. A fordulópont a születések és a halálozások egymáshoz viszonyított arányában 1980 után következett be, azóta évről-évre többen halnak meg, mint ahányan születnek, miközben csökken a születések száma is. A gyermekszám csökkenésének mértéke Magyarországon egyébként az 1980-as években volt a legerőteljesebb. A népesség csökkenésének meghatározó mérőszáma a természetes fogyás. Ami azt jelenti, hogy a halálozások számának a csökkenése kisebb, mint a születések számának a csökkenése, így a fogyás nő. Ehhez a Covid-19 járvány, a maga mutatóival csak hozzátett - de erről korábban a Hellovidék már itt írt.

2010 és 2019 között (a Covid-19 járvány előtti időszakban) a népesedési folyamatok a következőképp alakultak - a KSH adatai szerint:

• Az élveszületések száma: 2010-ben 90335 volt, 2019-ben 89193-re változott, némileg tehát mérséklődött.
• A halálozások száma: 2010-ben 130456 volt, 2019-re 130 ezer alá csökkent (pontosan 129603 fő volt), tehát ha kismértékben is (0,7%-kal), de szintén csökkent.
• Teljes termékenységi arányszám: 2010-ben 1,25 volt, 2019-re 1,49 lett.

2020-ban a gyermekvállalási kedvet mutató termékenységi ráta 1,56 lett. Abban az évben 92 233 gyermek született, ami 3,4 százalékkal, 3.040 kisbabával több, mint az előző évben. Az adatokból azonban az is kiderült, hogy a koronavírus az év végére látható többlethalálozást is eredményezett. A világjárvány aztán 2020-ban rendesen beütött, megugrott a halálozások száma: 141 002 fő volt, 11 399 fővel többen haltak meg, mint előtte évben - a KSH adataiból legalábbis ez olvasható ki. A 2021-es évben a születések száma Magyarországon kismértékben csökkent, a halálozásoké viszont tényleg jelentősen emelkedett, ennek következtében a KSH adatai szerint a természetes fogyás a 2020. január–szeptemberi 25 087 fővel szemben

66%-kal több, 41 670 fő volt.

Tavaly aztán november (54,4%-kal többen haltak meg) majd december újfent fekete hónapnak számított a halálozásban.

Mi történik, a hazai mutatók mit jeleznek?

A legfrisebb KSH adatok szerint 2022 februárjában 6068 gyermek született de a magyar lakosság körében majd kétszer annyian, 12 256-an haltak meg. Az elmúlt 12 hónapban: 2021. március és 2022. február között a születések száma 0,5 százalékkal csökkent, a halálozásoké 7,6 százalékkal nőtt a 12 hónappal korábbi időszakhoz képest. Összesen 6068 gyermek született, 15 százalékkal, 1093 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban.

Januárban az elmúlt évtizedekben soha nem esett hétezer alá a születésszám – írta Facebook-posztjában Kapitány Balázs demográfus, aki megjegyezte, egy hónap alatt hétezernél kevesebb gyermek igen ritkán születik Magyarországon, jellemzően a ’rövid hónap’ februárban láthatunk ilyen alacsony számokat, januárban az elmúlt évtizedekben soha nem esett 7000 alá a születésszám

Ez a mostani érték 10%-os csökkenés tavalyhoz illetve 19%-os csökkenés a két évvel ezelőtti januárhoz viszonyítva. Ezek a 2022 januárban született babák 2021 tavaszán fogantak, amikor a koronavírus talán legsúlyosabb hulláma pusztított Magyarországon, ez indokolhatja a visszaesést. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a következő hónapok születésszámai érdemi javulást mutatnak-e majd, vagy esetleg a népesedéspolitikai intézkedésekkel felpumpált termékenységi buborék kipukkanásának első jelei figyelhetőek-e meg az új adatokban.

– írta posztjában a demográfus.

Drámai módon felgyorsult a hazai népességfogyás

A KSH elemzése szerint a születések és a halálozások egyenlege Budapesten és az ország valamennyi megyéjében jelentős népességfogyást eredményezett. Az országos átlagot meghaladóan gyorsult a népességfogyás 8 megyében, közülük:

• Szabolcs-Szatmár-Beregben háromszorosára,
• Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megyében két és félszeresére emelkedett

az egy évvel korábbihoz képest, de nézzük a többi megye halálozási adatait, amit csökkenő sorrendben egymás mögé tettünk, hogy láthatóbb legyen a megyék közötti különbség. A 2021-es adatok szerint:

• Somogy: 28%-kal többen haltak meg, mint 2020 azonos időszakában.
• Komárom-Esztergom: 22%-kal többen haltak meg, mint 2020 azonos időszakában.
• Győr-Moson-Sopron: 21%-kal többen haltak meg, mint 2020 azonos időszakában.
• Tolna: 20%-kal többen haltak meg, mint 2020 azonos időszakában.
• Bács-Kiskun: a halálozás 19%-kal több volt, mint 2020 azonos időszakában.
• Csongrád: 19%-kal többen haltak meg, mint 2020 azonos időszakában.
• Baranya: a halálozásoké 18%-kal több volt, mint 2020 azonos időszakában.
• Borsod-Abaúj-Zemplén: a halálozásoké 18%-kal több volt, mint 2020 azonos időszakában.
• Vas: 19%-kal többen haltak meg, mint 2020 azonos időszakában.
• Fejér: 17%-kal többen haltak meg, mint 2020 azonos időszakában
• Heves: 17%-kal többen haltak meg, mint 2020 azonos időszakában.
• Pest: 15%-kal többen haltak meg, mint 2020 azonos időszakában.
• Veszprém: 15%-kal többen haltak meg, mint 2020 azonos időszakában

A többi megyében viszonylagosan alacsonyabb volt 2021-ben a halálozási szám: Jász-Nagykun-Szolnok (11%-os emelkedés), Zala (11%-kal többen haltak meg, mint egy évvel korábban) és Békés megyében, valamint a fővárosban is az emelkedés 15% alatt maradt.

Viszont legalább tovább élünk - igaz, csak hónapokkal

A születéskor várható átlagos élettartam a KSH adatai szerint az elmúlt évtizedben folyamatosan növekvő tendenciát mutat (a nők esetében az elmúlt tíz évben a növekedés lelassult). Még tavaly június végén jelent meg az Eurostat 2021-es népességváltozással foglalkozó kiadványa. Az adatokból egyértelműen látszik, hogy Magyarország sok szempontból nem teljesít jól, a születéskor várható élettartam például hét évvel alacsonyabb, mint a svédeknél vagy spanyoloknál.

• a magyar férfiak esetében 2001-ben 68,15, 2012-ben 71,45 és 2020-ban 72,21 az átlag életkor.
  
• a magyar nők esetében 2001-ben 76,46, 2012-ben 78,38 és 2020-ban 78,74.

Az elmúlt tíz évben (az előző tíz évhez képest) tehát az átlagéletkor alig változott, mindkét nem esetében még egy éven belül, hónapokban lehet csak mérni az élettartam növekedését.

Nemcsak fogy, öregszik is a magyar

Hasonlóan nagy problémát jelent, hogy Magyarország lakossága nemcsak fogy, hanem öregszik is. 2001-ben az EU-s átlaggal egy szinten álltunk, mostanra a teljes lakosság 15,4%-a 65 év feletti. A népesség medián életkora (az a statisztikai középérték, amely egy vizsgált csoportot két egyenlő részre oszt) hat évvel nőtt közel két évtized alatt: Magyarországon ez az adat 2001-ben 39,1 volt, ami 2021-re 42,9-re emelkedett.

Nem sok jóval biztatnak az Eurostat előrejelzései sem, eszerint a következő 60 évben tovább folytatódhat a lakosság elöregedése, 2080-ra várhatóan 30 millióval fog csökkenni az EU lakossága. Ez igaz Magyarország esetében is: a jelenlegi 9,7 milliós lakosság 8,8 millióra csökkenhet, azaz

közel 1 millió magyarral lehet kevesebb 60 év múlva, mint jelenleg. A 9 milliós határt 2065 környékén léphetjük át.

A gyermekvállalás és a házasság kitolódik

A gyermekvállalás kapcsán is hasonló tendencia figyelhető meg. A gyermekvállalás életkorának kitolódása különösen a 2010-es évek elejéig volt jelentős, ezt követően lelassult, majd alig változott. 2013-ban a nők átlagéletkora első gyermekük születésekor 28,8 volt; 2019-re viszont 29,4 év lett. Hét EU tagállamban pedig 30 éves kort is meghaladta, de a statisztika szerint egyre emelkedik a 40 év feletti anyák száma is.

Magyarországon valamivel hamarabb, 28 éves kor körül vállalják első gyermeküket a nők, de a 40. életévük után szülő nők száma majdnem négyszer annyi, mint 2001-ben.

A KSH elemzése szerint a termékenység visszaesése és a gyermekvállalás életkorának kitolódása párhuzamosan zajlott, a két jelenség között szoros, akár ok-okozati összefüggés is lehet. A 2011 óta történt termékenységemelkedés viszont csak igen mérsékelten emelte, sőt néhány évig még csökkentette is a nők átlagos életkorát az első gyermekük születésekor, a KSH elemzése szerint.

Mindezen változások eredményeként jelentősen módosult a gyermekvállalás életkor szerinti profilja. Ahogy az alábbi ábrából is kiolvasható, a leglátványosabb visszaesés a 20-as éveik első felében járó nőknél történt, akik korábban a leggyakrabban vállaltak gyermeket, termékenységük kevesebb, mint egyharmadára esett a rendszerváltás óta.

Számottevő, 1/3-os volt a csökkenés a 25–29 éves nők körében is.

Ezzel párhuzamosan kétszeresére nőtt a 30–34 éves, és csaknem háromszorosára a 30-as éveik második felében járó nők termékenysége. A gyermekvállalás modális életkora 24 évről 30 évre emelkedett.

Ahogy a fentebbi ábrán is látszik, összességében a 30 év alatti nők szülésgyakorisága nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az ennél idősebb nők termékenysége nőtt, így a görbe alatti terület nagysága és a termékenység általános szintje is csökkent.

A következő KSH által közölt ábrán pedig az látszik, hogy miközben az Orbán- kormány a népességfogyás megállítására a 3 gyermekes családmodellt számtalan adókedvezménnyel és plusz juttatásokkal támogatja, addig az adatok azt mutatják, hogy a negatív tendencia megállíthatatlan:

Bizony, egyre több a gyermektelen nő is

Miközben 1990 óta (2019-ig) megnégyszereződött gyermektelen nők száma, aközben a háromgyerekes anyák száma a felére csökkent. Ahogy látjuk, az elmúlt tíz évben sem nőtt a kétgyermekesek aránya. Ami stabilnak mondható: az elmúlt 20 évben közel ugyanannyi, a nők 25%- vállal legalább egy gyermeket. Ez az arány is jobb volt 2012-ben, akkor még 30% felett gondolták a nők, hogy bevállalnak egy gyermeket.

Megyei bontásban így alakultak 2021-ben a születésszámok

A csökkenő születésszámú térségek közül tavaly Budapesten esett vissza a születésszám a legnagyobb mértékben, 6,4%-kal. Összeállítottunk egy listát, hogy kiderülhessen, megyei bontásban hol született tavaly a legtöbb, és hol a legkevesebb gyerek. A sorrendnél azonban nem a gyermekek számát, hanem a változás százalékos arányát vettünk mérvadónak - ez a mutató többet elárul a változásokról.

Előljáróban csak annyit, ahogy az alábbi gyűjtésünkből is látni lehet, az elmúlt egy évben 7 megyében csökkent, 1 megyében stagnált, 11 megyében pedig nőtt a gyermekszám. Három megyében azonban a tavalyi évhez képest jelentős mértékben javultak a mutatók: Csongrádban, Békésben és Zalában .

Ezekben a megyében csökkent a gyermekszám:

• Baranya: 2245 gyermek jött világra. Az élveszületések száma 3,5%-kal kevesebb, mint 2020 azonos időszakában.
• Jász-Nagykun-Szolnok: 2626 gyermek jött világra. Az élveszületések száma 2,6%-kal kevesebb volt, mint 2020 azonos időszakában.
• Győr-Moson-Sopron: 3315 gyermek jött világra. Az élveszületések száma -2,3%-kal kevesebb volt, mint 2020 azonos időszakában.
• Tolna: 1472 gyermek jött világra. Az élveszületések száma 2,3%-kal kevesebb volt az egy évvel korábbinál.
• Bács-Kiskun: 3617 gyermek jött világra. Az élveszületések száma 1,9%-kal kevesebb, mint előtte egy évvel.
• Vas: 1597 gyermek jött világra. Az élveszületések száma 1,1%-kal kevesebb volt, mint 2020 azonos időszakában.
• Pest: 9968 gyermek jött világra. Az élveszületések száma 0,7%-kal kevesebb volt, mint 2020 azonos időszakában.
• Borsod-Abaúj-Zemplén: 5369 gyermek jött világra. Az élveszületések száma az egy évvel korábbival közel azonos volt, tehát 0%.

Ezekben a megyékben nőtt a gyermekszám - az előző évhez képest:

• Csongrád: 2748 gyermek jött világra. Az élveszületések száma 10%-kal több volt, mint 2020 azonos időszakában. A születésszám emelkedése a megyék közül itt volt a legmagasabb.
• Békés: 2283 gyermek jött világra. Az élveszületések száma 8,0 % -kal több volt, mint 2020 azonos időszakában.
• Zala: 1555 gyermek jött világra. Az élveszületések száma 7,2-kal több volt, mint 2020 azonos időszakában.
• Veszprém: 2257 gyermek jött világra. Az élveszületések száma 5,4%-kal több volt, mint 2020 azonos időszakában.
• Komárom-Esztergom: 2111 gyermek jött világra. Az élveszületések száma 3,9-kal több volt, mint 2020 azonos időszakában.
• Fejér: 3131 gyermek jött világra. Az élveszületések száma 5,0 több volt, mint 2020 azonos időszakában.
• Somogy: 1966 gyermek jött világra. Az élveszületések száma 2,2-kal több volt, mint 2020 azonos időszakában.
• Heves: 2151 gyermek jött világra. Az élveszületések száma 1,8%-kal több volt, mint 2020 azonos időszakában.
• Hajdú-Bihar: 4290 gyermek jött világra. Az élveszületések száma 1,5-kal több volt, mint az előző év azonos időszakában.
• Szabolcs-Szatmár-Bereg: 4763 gyermek jött világra. Az élveszületések száma 1,5-kal több volt, mint 2020 azonos időszakában.
• Nógrád: 1373 gyermek jött világra. Az élveszületések száma 0,9-kal több volt, mint 2020 azonos időszakában.

Összességében azonban továbbra is az mondható el, hogy Magyarország népessége folyamatosan apad az alacsony születésszámok miatt. De a fenti adatokból az is kitűnik, hogy vannak régiók, amelyeket ez a probléma kevésbé érint: ilyen például Közép-Magyarország, ahol az utóbbi 20 évben látványos növekedés indult be.

Az oltás és a Covid-félelem állhat a népességcsökkenés hátterében?

Az elemzők szerint a gyermekszám csökkenés magyarázata az lehet, hogy a koronavírus elleni védőoltás vélt mellékhatásai miatt - vagy az növekvő gazdasági bizonytalanság és infláció következményeitől félve - a nők egy része elhalasztotta a gyermekvállalást.

Az Eurostat készített egy összefoglalót, amelyből kitűnik, hogy hazánk a kontinens leggyengébben teljesítő országai közül kezdett kikecmeregni 2019-re, miközben Franciaország és Írország mellett a skandináv államokban tartósan magas a termékenység. A témakör két legismertebb hazai kutatója, Kapitány Balázs és Spéder Zsolt így ír erről új tanulmányában:

nem tűnik tényellenesnek az a felvetés, miszerint a családvédelmi akcióterv hatására érdemi születésszám-emelkedés indult el Magyarországon, amelyet azonban a Covid19-járvány megszakított.

A visszaesés a járványnak a hazánkba való betörése utáni kilencedik hónapban történt, de hasonlóak az adatok több más fejlett országban is. Ezután viszont 2021 februárjától visszaállt a korábbi emelkedő trend, márciusban kifejezetten sok gyermek született (7806), sőt 2010 óta nem volt ilyen magas a születések száma a 3. hónapban, míg április–májusban normalizálódott a születésszám. Kapitányék kiemelik: több északi országban (Dánia, Finnország) viszont nem is volt visszaesés.

Másrészt a szakemberek azt is kiemelték, a csökkenés oka abban keresendő, hogy újabb női csoportok léptek szülőképes korba, akiknél már nem akkora a gyermekvállalási kedv, mint az idősebbeknél. Növekszik a gyermektelen nők aránya, ugyancsak emelkedik az az életkor, mikor az első gyermeküket vállalják a szülőképes korú nők, és kevesebben vannak azok a kétgyerekes anyák, akik harmadik gyermeket vállalnak. Azok a korosztályok viszont, amelyek korábban a magas születésszámért voltak felelősek, nem változtak meg: a 45 éves korú nőknek továbbra is 1,98 maradt a termékenységi rátájuk. Ez mutatja, hogy az újonnan belépő női korcsoportok viselkednek másként a 2010-es években, mint a korábbiak.

A gyermekvállalásnál fontos szempont a foglalkoztatás, a megélhetés és a lakhatás

Egy februárban megjelent tanulmány azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mekkora a családtámogatási rendszerek ösztönző hatása. Szerzői (Bördős Katalin és Szabó-Morvai Ágnes) számításai szerint „a családtámogatási rendszer összességében vett hatása alacsony”, mert a születésszám növelése szempontjából vannak hatékonyabb és kevésbé hatékony elemei. Az egyetlen szignifikáns hatás a harmadik születés valószínűségének növekedése. A rendszer egésze így a harmadik születések számának növelése révén gyakorol enyhe pozitív hatást a termékenységre.

A szakmai anyag szerint

a családi ellátórendszer azon elemei bírnak a legjelentősebb termékenységi hatással, amelyek a foglalkoztatás, a megélhetés és a lakhatási kilátások területeit célozzák.

Ennek a megállapításnak két fontos következménye tehet a szakemberek szerint:

Először is a foglalkoztatás és a bérek növelését célzó gazdaságpolitikák valószínűleg még akkor is a leghatékonyabb termékenységi politikák közé tartoznak, ha általában nem tekintjük ezeket a családtámogatási rendszer részének. Másodszor az eredmények rámutatnak arra, hogy a megfizethető lakhatás kulcsfontosságú tényező a gyermekvállalási döntésekben.

A szakmai anyag még azt is kiemelte, hogy ez a cél a könnyen és olcsón elérhető jelzáloghitelekkel (amelyeket a jelenlegi rendszer támogat) és a megfizethető bérlakásokkal érhető el, ami rávilágít arra, hogy a lakásbérleti piac fejlesztése és az állam által biztosított bérlakások a termékenységet támogató stratégia létfontosságú részét képezhetik.

A megyék lakosságának számát rendkívüli módon alakítja a belső migráció is

A legfontosabb magyarországi demográfiai folyamatokat összegző Demográfiai portré 2021 című, nemrég megjelent tanulmánykötet szerint is a rendszerváltozás óta nem látott számú vándorlásra került sor az elmúlt években. 2019-ben a települési határokat átlépő állandó vándorlások száma meghaladta a 280 ezret, a megyei határokat átlépőké közel 150 ezer volt, míg a hosszabb távolságú, régiók közötti vándorlások száma alig maradt el a 90 ezertől.

A rekordmagas vándorlási eseményeknek köszönhetően a teljes vándorlási arányszám az összes területi skálán meghaladta az eddig tapasztalt szinteket. A munkaképes korú népesség (15–64 év közöttiek) mobilitása intenzívebbé vált, míg a 65 év felettiek esetében mérséklődés volt tapasztalható. A vándorlások intenzitása az életkorral változik, a felnőttkori vándorlás csúcsa egyre későbbi életkorokra tolódik összhangban a családalapítás, gyermekvállalás elhúzódásával.

A tanulmány szerint hazánkban

a legkedveltebb régiók Közép-Magyarország, Nyugat- és Közép-Dunántúl, de a régiókon belül egyáltalán nem homogén a kép.

Az elvándorlással jellemezhető régiókban is vannak pozitív vándorlási egyenlegű járások, és fordítva, a bevándorló régiókban is vannak negatív vándorlási egyenlegű járások. Egyes járásokba jellemzőbben az idősebb korosztály (Bélapátfalvi és Pétervásárai járás például), máshová jellemzően a kisgyermekes középkorosztály költözik (Pest megye ösz-szességében, Balatonalmádi és Martonvásári járás).

A bevándorlók kortól függetlenül kedvezőnek ítélik a Gárdonyi és a Siófoki járást.

Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből volt viszont a legnagyobb mértékű az elvándorlás.

Sok településen a falusi CSOK sem állította meg népességfogyást

Mondanunk sem kell, a falusi csok bevezetése ellenére jópár település akad, ahol nagyot csökkent a népességszám. Hogyha arányaiban vizsgáljuk, hány százalékkal laknak most kevesebben az egyes helyeken, akkor Lasztonya, Kozmadombja, Keresztéte az utóbbi két év nagy vesztese - írta meg nemrég a Pénzcentrum is . Az is megfigyelhető, hogy a top20-as listában mindössze három 500 fő feletti lakosú település található, tehát az olyan kisfalvak ürülnek ki leginkább, ahol egyébként is igen kevesen élnek.

Még az 1000 fő alatti települések is kisfalvaknak számítanak, az alatt viszont aprófalvakról (500-201 fő), törpefalvakról (200 fő alatt) beszélünk. Úgy tűnik, az ilyen apró- és törpefalvak ürülnek ki leginkább, ezeken a falusi csok sem segít. 2021. január 1-jén 285 ezer fő élt 500 főnél kisebb lakosságszámú településen, 1000 fő alatti településeken pedig több mint 770 ezren, a teljes lakosság 7,8 százaléka.

A vizsgált két éves időszak legnagyobb vesztese a Pénzcentrum vizsgálatában Kispalád (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) volt, ahol arányaiban is, és /fő is nagy volt a népességfogyás - viszont meg kell jegyezni, hogy lehetséges azonban, hogy csak "papíron" van így. Az ukrán határ mellett található kistelepülés ugyanis híres választási botrányairól, amivel összefüggésben a lakosságszám is nagyot nő, illetve csökken bizonyos években.

Címlapkép: Getty Images