Drasztikus rezsicsökkenés várható: így függetlenedhetnek a magyar családok a gáztól

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta szinte az egész nyugati világ nagyon súlyos szankciókkal sújtja Oroszországot. A szankciós politikán ugyanakkor van egy nagyon sarkalatos pontja Európa szemszögéből. Mégpedig a kontinens energiaellátás. A térségben ugyanis egyértelműen Oroszország a legnagyobb földgázellátó, így rengeteg ország gazdasága, illetve az emberek életminősége függ az orosz gáztól, főleg télvíz idején, írja a Pénzcentrum.

A Pénzcentrumon korábban több cikkben is tárgyaltuk, milyen mértékben függ Európa és Magyarország az orosz gáztól. Előző hónapban megírtuk például, hogy a legfrissebb adatok szerint az EU földgáz-felhasználásának nagyjából 40 százaléka érkezik Oroszországból, Magyarországon viszont 2020-ban ez az arány 95 százalékos volt. Nem volt ez persze mindig így, ha kellően sok időt visszamegyünk az időben, akkor a 2000-es évek közepén találunk néhány olyan évet, amikor az Oroszországból származó gáz „csupán” a magyar fogyasztás 75 százalékát tette ki. Immáron azonban teljesen meg a helyzet.

Nem is véletlen, hogy a magyar kormány korábban bejelentette, nem fognak olyan szankciókat támogatni, amik érintenék a földgáz-, vagy kőolaj importot Oroszországból. Tény viszont, hogy április 11-én három EU-tagállam külügyminisztere azt jelezte, bekerülhet az uniós szankciók közé a kőolaj import tilalma is. A háború előrehaladtával tehát egyre durvul a nemzetközi helyzet, és ennek most még egyáltalán nem látni hol lesz a vége.

Gázhelyzet a lakosság szempontjából

A globális szankciós politikai tehát még bőven tartogathat meglepetéseket, amik alapjaiban változtatnák meg mindazon állampolgár életét, akik olyan országban élnek, amik blokkolják az orosz energiahordozókat. A jelenlegi földgáz-függőség azonban olyan mértékű, hogy szinte kizárt, hogy azonnal leváljon róla például Magyarország. Az viszont nagyon is elképzelhető, hogy az EU-ban hosszútávon ez lesz a cél, és az ország, köztük akár Magyarország is, fokozatosan lentebb és lentebb fogja faragni az orosz gázfüggőségét.

Na, de mi a helyzet a földgázzal az egyszerű gázfelhasználó szempontjából? Hogyan lehetne egyénileg függetlenedni a földgáztól, ezzel csökkentve úgymond az ország kitettségét az energiahordozótól? A Pénzcentrumon most annak jártunk utána szakértő segítségével, hogy milyen lehetőségei vannak például egy magyar állampolgárnak arra, hogy csökkentse, sőt egészen megszüntesse kitettségét a földgáztól.

Kis magyar földgázfüggőség

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) statisztikái szerint energiatartalmat tekintve országos szinten a fűtés 60 százalékát földgázzal elégítjük ki. Ez a valóságban azt jelenti, hogy a körülbelül 4,1 millió lakásból 2,3 millióban fűtenek gázzal. A vályogházakon kívül (ahol a szilárd, elsősorban tűzifával tüzelés a domináns) a családi házak kétharmada-háromnegyede gázzal vagy gázzal és szilárd tüzeléssel fűt, a társasházaknál (a döntően távhős paneleket kivéve) 70-75% a gázfűtés aránya.

Ez összességében nagyságrendileg 1,8 millió családi házat és 670 ezer társasházat jelent.

Hogyan tudnának az emberek saját maguk függetlenedni?

Azért, hogy a földgáz-függetlenedési kérdéseinkre választ kapjunk, a Pénzcentrum megkereste Sáfián Fannit, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) tudományos munkatársát, aki felvázolta a lakosság lehetőségét. Első körben arra voltunk kíváncsiak, mit tehetne azaz 1,8 millió háztartás, amelyik földgázt használó családi házban ál. A szakember nekik három utat vázölt föl.

1. Gázkazáncsere

Ha a leggyorsabb és legolcsóbb, átmeneti megoldást keresné valaki, akkor nagyon javasoljuk a gázkazán szakember által végzett beállítását vagy lecserélését. Nagyon sok gázkazán nincs megfelelően karbantartva, beállítva, a radiátoros rendszerek el vannak öregedve; bizonyos helyeken ennek kezelésével akár önmagában 15-20 százalékos energiamegtakarítás is elérhető lenne

- mondta el a Pénzcentrum kérdésére Sáfián Fanni, aki kiemelte extrém esetben, ahol régi, túlméretezett, „buta” gázkazánok működnek egy hozzá képest sokkal kisebb energiaigényű háztartásban, ott a kazáncsere egy kisebb teljesítményű, modulárisan (nem csak ki-be állapotban) működni képes gázkazánra extrém esetben akár önmagában 50%-os energiamegtakarítást jelenthetne.

Sáfián Fanni szerinte tehát egyértelműen egy jó teljesítményű kazán beszerzése lehet úgymond a nulladik lépés ahhoz, hogy a lakosság kevesebb gázt fogyasszon. A szakember szerint mindez önmagában, fogyasztói igényekkel is kombinálva,

• télen nem fűtünk többre, mint a nappaliban ajánlott 21 fok,
• hálószobában 18 fok, hosszúnadrágot és pulóvert veszünk fel,
• és letekerjük valamennyire a fűtést, ha nem vagyunk otthon.

Akkor a gázkazáncsere egyértelműen a leggyorsabban megtérülő beruházás lenne a lakosság számára.

2. Energetikai mélyfelújítás

A szakember szerint az első pontban tárgyaltaknál egy komplexebb, nagyobb lélegzetvételű, de nagyon sokrétű előnyöket kínáló megoldás növelni az épülethez kötődő energiahatékonyságot, így csökkenteni a fűtési energiaigényt. Ezt energetikai mélyfelújítással lehet elérni, ami három fő részből áll: hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés és nyílászárócsere, amelyet egy energetikai felmérés és tervezés előz meg.

Erre azért van szükség, mert a MEHI felmérése alapján a csak részlegesen, tervezés nélküli energetikai felújítások (és ez jelenti sajnos az ilyen jellegű korszerűsítések háromnegyedét) nem eredményeznek érdemi energiamegtakarítást, miközben átlagosan 40-60 százalékos, bizonyos esetekben akár 80 százalék körüli megtakarítási potenciálról is beszélhetünk. A szakember szerint azonban ilyen méretű beruházásoknál megtérülési időt nem igazán érdemes nézni.

És hogy miért? Tény, hogy sokba kerülnek, épülettípustól és az adott épület jellegzetességeitől függően akár 6-10 millió forintba is. Ezzel szemben Sáfián Fanni szerint a másik oldalon viszont nem csak az energiaszámlák csökkenése áll a mérlegen. Nevezetesen, olyan otthonban élhetnek majd az energetikai felújításba belevágó családok, amiről nem is álmodtak volna:

• szép, új, modern külső,
• javuló beltéri (megszűnik a penész, a doh)
• és akár kültéri (ha volt vegyestüzelés is) levegőminőség,
• lehet ülni a fal, ablak mellett, mert nem dől belőlük a hideg, nem huzatos,
• jobban hangszigetelő ablakok miatti csendesebb otthon,
• gyakran egy ilyen felújítás után van lehetőség redőny, szúnyogháló felszerelésére és a többi.

Ha tehát azt vesszük, hogy a magyar családi házak tömegei, jellegzetesen az úgynevezett Kádár-kockák milyen energetikai állapotban vannak. Akkor egy ilyen mélyberuházással brutálisan lehetne csökkenteni a mostani országos földgázfüggőségünket.

3. Tüzelőanyag-váltás az eddigiekkel kombinálva

A másik lehetőség – lehetőleg a fentiekkel kombinálva – a tüzelőanyag-váltás. Ha megvalósul az épület energiahatékonysági mutatóinak javítása, tehát egy energetikai szempontból korszerű épületről beszélünk – és csak akkor! – javasolható a hőszivattyús rendszer kiépítése

- hívja fel a figyelmet a MEHI tudományos munkatársa. Egy ilyen rendszere költsége azonban nagyon sok tényező függvénye (pl. le kell-e cserélni a korábbi radiátoros rendszert padlófűtésre), de általában 3-6 millió forint között mozog, a hőigénytől, a lakás méretétől, illetve extra igényektől függően.

Cserébe azonban az emberek kapnak egy nagyon tiszta, csendes, kényelmes, környezetbarát fűtési rendszert

- tette hozzá Sáfián Fanni, aki kiemelte, rossz energiahatékonyságú épületbe azonban nem ajánljuk a hőszivattyú telepítését. Méghozzá azért nem, mert a rendszer nem biztos, hogy el tudja látni a fűtési igényeket, akár fázhatnak az ott lakók, miközben előfordulhat, hogy az energiáért fizetett ár sem a vártak szerint csökken.

Továbbá a hőszivattyú lelke, a kompresszor a folyamatos „erőltetett menettől” jóval az eredeti élettartama előtt, extrém esetben akár 3-4 év alatt is tönkremehet – ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy újra meg kell vásárolnunk a hőszivattyút.

Alacsony jövedelmű háztartások esetében, amelyek például pályázatból kapták a hősszivattyús rendszert, ez nagyon komoly problémát okozhat.

A szakember persze hozzátette, a hőszivattyú mellett természetesen lehet más fűtési rendszerekkel is próbálkozni: kisebb ingatlanokban jó megoldás lehet a fűtőklíma alkalmazása (ami egyszerre kínál megoldást a nyári hűtésre is). Ez a berendezés is a hőszivattyú elvén működik, így energiahatékony megoldás tud lenni. Amit viszont itt mérlegelni kell, az az, hogy telepíthető-e kültéri egység az épületre (néhol a településvédelmi rendelkezések ezt nem engedik), és ha igen, akkor mennyire lenne szükség (leggyakrabban helyiségenként egy beltéri készülék és egy hozzá tartozó kültéri egység, azaz egy kétszintes, 6-8 helyiséges családi háznál nem feltétlenül lehet ezt megoldani), továbbá, hogy mennyire zavar a levegőáramlás, amit a készülék használata okoz.

Mindezeken felül a szakértő azt is kiemelte a Pénzcentrumnak, hogy mindezeken felül megfelelően tervezett, jó minőségű és jól (száraz fával) használt tömegkályhák, cserépkályhák, faelgázosító kazánok stb. tömege van a piacon, 40 m2 alatti lakásokban pedig akár az elektromos fűtésen is gondolkodhatunk. Mindezeket pedig kombinálhatjuk egyéb megújuló energiaforrásokkal is (napelem, napkollektor). Erről a részről majd egy picit később.

Miből finanszírozzuk mindezt?

Mint minden nagyobb beruházást, úgy az ingatlanfelújítást is érdemes, amennyire csak lehet, megtakarításból finanszírozni. Különösen igaz ez az energetikai beruházásokra, azokkal ugyanis a beruházás megtörténtétől fogva komoly összegeket spórolhatunk a rezsiszámlán. A saját megtakarítás mellett egyértelműen ki kell emelni az igénybe vehető állami, otthonfelújítási támogatást, amivel rengetegen, a legfrissebb statisztikák szerint a renoválást tervezők majdnem fele szeretne élni.

A megtakarításokhoz, illetve az állami támogatás maximalizálásához kapóra jöhet még banki hitel, személyi kölcsön is. A jelenlegi, az inflációhoz képest még mindig inkább alacsonyabb kamatkörnyezet, illetve a szabad felhasználás mind-mind olyan tényezők, amik jó keret-kiegészítővé teszik a banki hiteleket. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy jól sikerült energetikai-beruházás például önfinanszírozóvá is tehet egy jól megválasztott kölcsönt.

A folytatás és a teljes cikk itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images