Állandó kihívások várnak a magyar építőiparra? Mutatjuk, mire számítanak a szakemberek

Portfolio   
  Megosztom
Állandó kihívások várnak a magyar építőiparra? Mutatjuk, mire számítanak a szakemberek

Nincs megnyugvás, állandó kockázatok, kihívások, problémák övezik a gazdasági életet, amit az építőipar (a hazai különösen) extrém módon megérez és elszenved. Különlegesen nehéz és kiszámíthatatlan időket élünk, ahol a közép és hosszú távú üzleti tervezés inkább tekinthető vakrepülésnek vagy jóslásnak, mintsem tudatos kockázatelemzésnek és stratégiának. Az Építőipar 2022 konferencia kezdő előadói nem várnak világgazdasági szintű lefagyást, csak lendületvesztést. Ennek viszont komoly hatásai lehetnek az építőiparra nézve.

Ahogy arról a portál beszámolt, a konferencia első előadói egyetértettek abban, hogy egy feszültségekkel és kihívásokkal teli időszakban, de erős gazdasággal és építőiparral kezdtük az évet. Koji László, az ÉVOSZ elnöke így értékelte a hazai építőipar helyzetét:

Jól fog teljesíteni az építőipar idén is, hozni fogja azt a közel 5500 milliárd forintot, amit tavaly is teljesített. Most április végén, mintegy 15%-kal volt magasabb a megrendelésállomány a tavalyi azonos időszakhoz képest. A magánszektor, a logisztikaiingatlan-piac és az ipar fogja húzni az építőipart.

Fontos teendők is vannak:

  • A szakemberhiány továbbra is súlyos probléma, csakúgy, mint a beszerzéshiány, vagy a háborús helyzet. Utóbbi esetén együtt kell kivédeni, hogy tartós hiány alakuljon ki.
  • Meg kell fizetni a szakmunkásokat és a mérnököket, mert a jelenlegi körülmények köztt még nagyobb a veszélye, hogy a magyar munkaerő Nyugat-Európa felé induljon.
  • Árfelülvizsgálatra van szükség, ez igaz a közbeszerzésekre is, ahol olyan szerződésekre van szükség, amelyek engedik a napi árazást és az indexálást.

Nem várható világgazdasági szintű lefagyás, csak lendületvesztés

Madár István, a Portfolio vezető elemzője a gazdasági kilátásokat összegezte, elmondta, hogy a háború előtti gazdasági kilátások - az állami élénkítő lépések, az elhalasztott kereslet, a lefagyott ágazatok újraéledése, a körülbelül 6%-os gazdasági növekedés - valamelyest megváltoztak. Már korábban is lehetett érezni, hogy a gyors felpattanás bizonyos feszültségekkel társul, ilyen volt például az infláció reálkereslet-mérséklő hatása vagy a magas infláció miatti dráguló finanszírozás, miközben a gazdaság a koronavírustól kezdve újabb és újabb sokkokkal kezdett szembenézni, olyanokkal, mint az energiaárak, vagy az élelmiszerárak növekedése, majd a háború.

Ami biztos, hogy gazdasági lassulás lesz Európában.

- hangsúlyozta Madár István.

Amit most lehet látni a hazai gazdaságban:

  • A kereskedelmi ágazat és a vegyipar az, ami Oroszországgal szemben a legnagyobb kitettséggel bír.
  • Az energiaárak ötszörösére emelkedtek, az energiaimport számlánk emelkedik, aminek számos tovagyűrűző hatása van: növekvő import, romló jövedelempozíció, nagyobb devizaigény
  • A jövedelemkiszívó hatás egyik eleme az infláció, az átárazódás két évtizedes csúcson van, és ami probléma, hogy az átárazódási hajlandóság - az építőipart is beleszámítva - jelentősen megnövekedett.
  • Eddig azt láttuk, hogy a kisebb ársokkokat a termelői, kereskedelmi szektor elviselte, de egy ilyen ársokkot nem lehet nem átengedni a lakosság számára.

Ha kiszabadul a szellem a palackból, akkor visszatérhetünk egy kiszámíthatatlanabb gazdasági környezetbe, és egy tartós inflációs időszakba. Itt még nem tartunk, de a több egymással párhuzamos sokk okozhat gondot.

- mondta el előadásában Madár István. Hozzátette, hogy ha a várt 10% körüli infláció megvalósul, akkor a reálbér-növekedés visszaesik. A másik probléma, hogy jelentősen kiköltekező pozícióban van az állam. Amikor levonul a gazdasági növekedés és infláció van, akkor a nagy költségvetési hiány fenntarthatatlan.

Látva a számokat, a kormány a beruházások eltolásával könnyebben tud kiigazítani, mint adóztatással. A már folyamatban lévő beruházásokat ez valószínűleg nem érinti, csak azokat, amik még nem indultak el. A jövőre néző kilátások kapcsán a szakértő elmondta, hogy lehetnek visszaesések, viszont olyan lendülettel kezdtük az idei évet, hogy egy kisebb recesszió mellett is, még 4%-os GDP növekedést el lehet érni egész évre vonatkoztatva.

Vagyis nem várható világgazdasági szintű lefagyás, csak lendületvesztés.

Gyutai Csaba, kormánybiztos, az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgatója megerősítette, hogy csúcsév volt a tavalyi, jó pozícióból indulva kell a mostani nehézségeket leküzdeni. A közbeszerzések száma jelenleg rendben van, de csökken és csökkenni is fog. A koronavírus okozta ellátási láncok sérülése után a háború miatt súlyos alapanyaghiánnyal nézünk szembe, amit egyelőre nem tudunk jól kezelni. Vannak alternatív szállítási lehetőségek (török, ománi, kínai import), de ezeknek a minősége más, mint a korábbiak voltak, így a minőségbiztonságnak is különös fontossága lesz most.

A kormánybiztos továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy:

  • Az USA és Kína szerepe kiszámíthatatlan, különösen a fatermékek piacán olyan igénnyel jelentkeztek, amely komoly árfelhajtással járt, és most sem tudja kezelni az építőipar.
  • Az egy főre vetített hatékonyságunk nem jó, egy nyugati munkás háromszor annyira hatékony, mint egy hazai, így a hatékonyságnövelés is a kihívások között szerepel.
  • A legnagyobb problémák: alapanyagok áremelkedése, energiarák emelkedése, ellátási problémák, ágazati nemzetközi kitettség, szakemberhiány, hatékonysági problémák, digitalizáció hiánya.
  • Az áremelkedés leginkább a faipari termékeket érintett, amik 95%-kal emelkedtek, a betonacél 62%-kal, utóbbi esetében a hulladékvasból az Ózdi Acélművek ki tudja szolgálni a hazai piac igényeit, így már csak 400 ezer tonna importra lehet szükség. Nehezebb a helyzet a szerkezeti acélok tekintetében, 60-80%-ban orosz és ukrán importot használtunk, amelyek elzáródtak.
  • Fel fog értékelődni az ipari beruházások szerepe, illetve a felújítások és korszerűsítések szerepe, az állami beruházásoknak pedig kisebb szerepe lesz.
  • Ágazati nemzetközi kitettség: a kivitelezői szektor jól áll, 90%-ban magyar tulajdonú vállalatok vannak ezen a területen; az építőanyagkereskedelemben is 80%-os a hazai arány; az építőanyaggyártásban viszont a hazai arány 10%, ami jóval kisebb. Itt újraiparosításra, a magyar tulajdonú vállalatok támogatására lesz szükség.
  • Árvárakozás: hőszigetelő és faanyagoknál várják a legnagyobb, közel 30%-os áremelkedést 2022-re.
  • Építési-bontási hulladék: évi 8 millió tonna hulladékot tartanak számon. Ennek vissza kell kerülnie a gazdaságba, nem csak azért, mert hiány van, hanem mert ez rendelkezésre áll. Nem megoldás, hogy bányatavakba helyezzük el a bontási hulladékot, sokszor megfelelő kontroll nélkül.

Az ITM erre most egy megoldáscsomagot dolgoz ki. A nagy ipari létesítmények bontása szabályozott, de a lakosságnál keletkezett építési hulladék bizonytalan, ennek az állami irányítását meg kell szervezni.

- mondta el Gyutai Csaba, végül a fejlesztési területek között 6 lényeges tennivalót említett a kormánybiztos: a hazai tulajdoni hányad növelését, a körforgásos-építésgazdaságot, az ipari termelés fejlesztését, a termékéletút követést, a költségkontrollt az állami beruházásoknál, vagyis egy előzetes szabályozás megteremtését a közbeszerzési eljárásoknál állami szinten, hogy pontosabbak legyenek a becslések, végül a hatékonyságnövelést és a digitalizációt.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

portfolio

portfolio építőipar 2022 konferencia

építőipar

építőipari vállalkozások

gazdaság