Érik a forradalom a magyar munkahelyeken? Válaszút előtt a nők

Bár a munka világában a férfiak és nők közötti egyenlőség az uniós jog egyik alapelve, aki a hazai munkaerőpiaci helyzetet kicsit is ismeri, az tudja, tényleges esélyegyenlőségtől korántsem beszélhetünk. Bár évtizedek óta jogszabályok rögzítik például azt, hogy tilos a kiválasztásnál és a toborzásnál különbséget tenni a munkahelyeken a nemi hovatartozás vagy az életkor alapján, ezek az alapelvek gyakorta sérülnek. Elgondolkodtató tény, hogy a nők munkaerőpiaci részvétele minden uniós országban, így Magyarországon is alacsonyabb a férfiakénál. A dolgozó nők a férfiakhoz képest jellemzően alacsonyabb óraszámban, kevésbé jól fizetett ágazatokban és alacsonyabb pozíciókban végzik munkájukat, ami jelentős nemi alapú fizetési és jövedelmi különbségekhez vezet. Ezek a különbségek részben a mélyen gyökerező nemi szerepek, illetve a gazdasági ösztönzők eredményei.

Más kérdés, hogy a hazai munkaerőpiaci környezetben, amikor a toborzással és kiválasztással foglakozó HR-es kollégák számára az egyik legégetőbb probléma ma a munkaerő hiánya. Ezért is fontos lehet: mennyi kiaknázatlan potenciál rejlik a női munkavállalókban. Az is felmerülhet, mint kérdés, hogy a hátrányos megkülönböztetés mekkora veszteségeket okoz társadalmi és gazdasági szinten.

Lássuk, mit mutatnak a statisztikák!

Ma már egyértelműen látszik, hogy a COVID-19 világjárvány időszakában egész Európában, így Magyarországon is a nők, a női munkavállalók több szempontból is kiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek a munkaerőpiacon. Az Európa Parlament jelentése szerint a 2020-ban kirobban koronavírus-járvány okozta lockdown ideje alatt nőtt a kapcsolati erőszak feljelentéseinek száma; a nők körében nagyobb a munkanélkülivé válás kockázata, jobban nőtt a munkanélküliség, mint a férfiak esetén; a járványügyi karantén idején a nőkre még nagyobb szerep hárul az otthoni, családi feladatok ellátásában (gyerekek segítése az oktatásban, gondozási feladatok, megnövekedett házimunka), ami nehezítette a munkavállalást.

A vírushelyzet miatti lezárások tovább erősítették Magyarországon is a nemek közötti különbségeket, sok nőt bocsátottak el, vagy kényszerült otthagyni a munkáját a gyerekneveléssel, online oktatással összefüggő feladatok miatt. 2020 első felében, a legszigorúbb korlátozó intézkedések idején, a KSH adatok szerint:

30 ezerrel csökkent Magyarországon a foglalkoztatott nők száma.

A KSH adatai sterint másfélszer annyi nő került ki átmenetileg a munka világából, mint férfi. Ennek több oka is volt: egyrészt a nők felülreprezentáltak a válság által leginkább érintett ágazatok többségében (kiskereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, gondozás, háztartási munka). Másrészt a szigorú korlátozások időszakában (a társadalmi beidegződések miatt is) elsősorban a nőknek kellett megoldani az otthon maradt gyermekek felügyeletét. 2021 végére azonban a korlátozások enyhítésével már a kiesett létszám több mint fele visszatért a munkaerőpiacra.

A statisztikai adatok is azt mutatták, hogy a Covid-19 első évében a nőket, ha nem is hatványozottabban, de erőteljesebben érintette a munkanélküliség, valamint az is látszik, hogy a Covid-világjárvány a 3-5 év közötti gyermeket nevelő nőket érintette a leghátrányosabban.

Átmeneti volt a visszaesés a hazai munkaerőpiacon

A KSH adatai szerint, amit az elemzések és a munkaerőpiac szereplői is megerősítettek, 2021-re a koronavírus-járvány előtti szint fölé került a foglalkoztatottak száma Magyarországon. A magyar gazdaság helyreállásával párhuzamosan gyors ütemben nőtt a foglalkoztatottság és azóta is folyamatosan növekszik a női foglalkoztatottak száma. A munkaerőkereslet azonban nem ugyanolyan mértékben érintette a női és a férfi munkavállalókat. Az elmúlt két évben a nők potenciális munkaerő-tartaléka kétszer annyival nőtt, mint a férfiaké (KSH, 2021).

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója a témával kapcsolatban azt közölte, hogy az elmúlt tíz évben – részben az elmúlt évtized foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek köszönhetően – nagyot nőtt az alkalmazásban álló, aktív korú nők száma:

a 15-64 év közötti korosztályban 2021 végén 2 millió 118 ezren dolgoztak, 253 ezerrel többen, mint 2011-ben.

Ezzel az aktív korú nők foglalkoztatási rátája 54,5-ről mindenkori csúcsára, 68,2 százalékra emelkedett. A férfiak hasonló rátája egyébként jelenleg 77,9 százalékon áll.

A Trenkwalder kereskedelmi igazgatója kiemelte, hogy a foglalkoztatási ráta tízéves folyamatos emelkedését csupán a koronavírus-járvány 2020-as kezdeti szakasza törte meg: ebben az évben – időlegesen – 30 ezerrel csökkent a foglalkoztatott nők száma (2 132 600-ró 2 102 600 főre). Másfélszer annyi nő került ki átmenetileg a munkahelyekről, mint férfi, aminek több oka is van. Egyrészt a nők felülreprezentáltak a válság által leginkább érintett ágazatok többségében (kiskereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, gondozás, háztartási munka). Másrészt a szigorú korlátozások időszakában elsősorban a nők tudták megoldani az otthon maradt gyermekek felügyeletét. 2021 végére már a kiesett létszám több mint fele visszatért a munkaerőpiacra.

A WHC Csoport, Kovács Anita, a WHC régióvezetője a HelloVidéknek elmondta, munkaerőpiaci szempontból a férfiak foglalkoztatási rátája átlagosan 10%-kal magasabb az EU-ban, mint a nőké, ugyanakkor fontos azt is megjegyezni, hogy ez a szám a gyermekek számával arányosan növekszik, és az egy vagy több gyermeket nevelő édesanyák foglalkoztatási aránya jelentősen alacsonyabb, mint a férfiaké. Magyarországon a férfiak és nők foglalkoztatása közötti különbség azonban csak 5% volt az elmúlt fél évtizedben, és ez a szám 2021 év második felétől kezdve folyamatosan csökken, és már 4% alatt van.

A két évvel ezelőtti pandémia által elindított életmódbeli és társadalmi változások rámutattak arra, hogy a munkaerőpiacon is minden összefüggésben van mindennel. Egyre több vállalat vezette be a távmunkavégzést és home office-t egyrészről a társas érintkezések redukálása érdekében, a megrendelések ütemezése miatt vagy a digitális oktatás miatt. A pandémia kezdetén a munkavállalók munkaidejük kb. fele részében, vagy akár teljesen otthonról végezték a munkájukat, és közülük is magasabb arányban dolgoztak otthonról a nők, különösen a 25-44 éves korosztály a KSH és az Eurostat adatai alapján. Az előző időszak alig 3%-os távmunka aránya több, mint a háromszorosára nőtt és megközelíti az összes foglalkoztatottak 9-10%-át

- közölte WHC Csoport, Kovács Anita, a WHC régióvezetője.

A munkaerőpiaci szakemberek még kiemelték, hogy egyre népszerűbbé vált a részmunkaidős munkavégzés is a nők körében: a pandémia alatt a nők kb. 10%-ának csökkent a munkaideje és kezdett részmunkaidőben dolgozni. (A következő ábrán is ez az új tendencia, adatokkal együtt kiolvasható.)

Nem is kérdés, mennyivel nőtt a nők kettős-hármas terhelése a lockdown időszakában

A nők a 2020-as és 21-es lockdown idején jellemzően lényegesen többet vigyázták, felügyelték a gyerekeiket a járványügyi karantén idején, mint a férfiak. Megnőtt a zömében a nők által végzett otthoni fizetetlen munka aránya. Ráadásul a házimunka fokozottabb terhe mellett a járvány miatti létszámleépítések és bizonytalanságok is nagyobb százalékban érintették a nőket.

A WHC Csoport, Kovács Anita, a WHC régióvezetője szerint mivel a járvány kezdete óta a gyermekek óvodai és iskolai ellátása többször is szünetelt, ez nagy terhet jelentett a szülők, különösen a kisgyermekes szülők számára. Az első oktatási intézményeket érintő lezárás 2020.03.16-án történt, a második 2020.11.11-én, mely elsődlegesen a középiskolákat érintette, az óvodák és általános iskolák tartósan nem zártak be. A harmadik hullámban 2021.03.08-án zárták be a köznevelési intézményeket 5-8 hétre.

Ebben az időszakban leginkább az édesanyák állása került veszélybe, mert akik nem tudták ellátni munkájukat, elhagyták a munkaerőpiacot mind foglalkoztatotti, mind álláskeresési szempontból, és otthon maradtak a gyermekeikkel. A cégeknek erre is reagálniuk kellett, mert sok értékes munkaerő került ezáltal veszélybe, ezért az ő megtartásukra külön intézkedéseket kellett hozni a részmunkaidő és a home office, illetve a távmunka bevezetésével és támogatásával. Az ezekkel járó kommunikáció, a munkavállalók elszigetelődésének kezelése, a megfelelő kapcsolattartás pedig új feladatokat generált a HR-esek számára

- emelte ki a szakember, aki hozzátette, a munka-magánélet egyensúly megtartása új értelmet nyert, hiszen az otthon maradt családtagok munkavégzése, a gyerekek digitális oktatása vagy a kisgyermekek felügyeletének megoldása addig ismertlen helyzetek elé állította a családokat. Ezekhez a munkahelyek is igyekeztek egyre jobban alkalmazkodni, és támogatni a munkavállalóikat.

A vírushelyzet miatti lezárások tovább erősítették a nemek közötti különbségeket

Mivel sok nő veszítette el a munkahelyét, vagy kényszerült otthagyni a munkáját, a hazai munkaerőpiaci szereplők egyetértettek abban, hogy a vírushelyzet miatti lezárások tovább erősítették a nemek közötti különbségeket. A járvány első hullámában a létszámstopok, majd létszámleépítések idején a munkáltatók azt is mérlegelték, hogy kit küldjenek el, vagy kit foglalkoztassanak részmunkaidőben, és ilyenkor az is a mérlegbe került, hogy van-e a családban másik keresőképes fél.

2021. júniusától kezdve azonban - emelték ki a szakemberek - folyamatosan növekszik a foglalkoztatottak száma, és ebből az elmúlt 3 hónapban több mint 75.000 fővel nőtt a munkavállalók száma, és közülük közel 10.000 fő GYES-en, illetve GYED-en van.

A munkanélküliek arányát tekintve a férfiak és nők aránya gyakorlatilag megegyezik, 4%, illetve 4,2% országos szinten.

A munakerőpiaci szakemberek azt is közölték, hogy az egyedülálló szülők, köztük az édesanyák azonban különösen nehéz helyzetbe kerültek a pandémia idején, mivel nem lehet minden munkakörben home office-ban tevékenykedni. A gyártó-termelő környezetben, kiskereskedelemben, egészségügyben dolgozók számára ugyanolyan nehézségeket jelentett a gyermekek felügyeletének megszervezése vagy a digitális oktatás hátrányainak megoldása, mint a home office-ban online értekezleteken résztvevő munkavállalók számára.

Folyamatosan nőtt a két nem között a bérszakadék

2021. év első felében a férfiak bruttó átlagkeresete 19%-kal magasabb volt, mint a nőké. A nők bruttó átlagkeresete egyébként 8%-kal nőtt egy év alatt, míg a férfiaké 8,9%-kal – közölte Kovács Anita, a WHC régióvezetője: Az eltérések hátterében a szakember szerint a foglalkoztatási jellemzők különbségei állnak. A nők és férfiak más-más gazdasági szektorokban, jellemzően más munkakörökben helyezkednek el, például ápolók vagy pedagógusok-óvodapedagógusok körében több nő dolgozik, míg nehéz fizikai munkát igénylő munkakörökben nem is dolgozhatnak nők. Sajnos a vírushelyzet nem csökkentette a nemek közötti különbségeket a fizetések viszonylatában.

A legjobban fizető szakmák közül megemlíthetjük az informatikai, pénzügyi, termelésvezető, valamint marketing és kereskedelem területét. Fontos, hogy az idegennyelv-tudás elengedhetetlen már manapság ezekben a munkakörökben (is). Az ország déli és keleti régióiban jellemzően alacsonyabbak a bérek, mint például Észak-Nyugat-Magyarországon, vagy a fővárosban.

A WHC Csoport, Kovács Anita, a WHC régióvezetője kihangsúlyozta még, hogy

egyre több női vezető dolgozik a cégeknél.

Uniós szinten ez a Lettországban a legmagasabb arányú, 47%, de Magyarországon is az uniós átlagnál magasabb, 39%, mellyel a 6. helyen állunk a tagállamok között.

A hölgyek sokszor kevésbé bíznak tehetségükben, miközben minden adottságuk meg lenne a karrierben való előre lépéshez. A klasszikus családmodell mára jelentősen megváltozott, már nem csak az anyák maradhatnak otthon a gyerekekkel, sőt, 2021. július 1. óta a kismamaszövetkezeti foglalkoztatás is a kisgyermekes édesanyák munkaerőpiaci aktív részvételét segíti elő. A GYED vagy GYES ellátásban részesülő kismamák – vagy akár kispapák – lehetnek a szövetkezet tagjai, tehát a gyermek 3 éves koráig. Fontos, hogy a CSED, GYET vagy a GYED-et, illetve GYES-t igénylő nagyszülők azonban nem lehetnek a kismamaszövetkezet tagjai. A jogosultak száma jelenleg kb. 240.000 fő Magyarországon és közülük kb. 26.000 fő végez jelenleg kereseti tevékenységet

- emelte ki WHC Csoport régióvezetője.

Milyen területeken tapasztalnak női munkaerőhiányt?

Kovács Anita, a WHC régióvezetője úgy látja, hogy az elmúlt időszakban bizonyos szakmai kompetenciák felértékelődtek, különösen az informatikai ismeretek, a digitális kommunikációs és online marketing eszközök magabiztos használata különösképp.

Hiányszakma a hölgyek körében a pedagógusok, egészségügyi ápolók, szabók és varrónők,

valamint a szociális gondozók. Pályaválasztást, illetve továbbképzést illetően az orvosok, mérnökök, valamint a programozók továbbra is a legkeresettebb és a legjobban megfizetett szakmák közé tartoznak.

Kovács Anita, a WHC régióvezetője szerint a teljesség igénye nélkül az orvosok, gyógyszerészek, légiforgalmi irányítók, informatikai és fejlesztési vezetők, pénzügyi - kontrolling szakemberek és vezetők, valamint ügyvédek a legjobban fizetett szakmák közé tartoznak, de a fejlesztési tanácsadók vagy az interim szakemberek is ide sorolhatók. Emellett a női szakmák körében komoly munkaerőhiány mutatkozik olyan területeken, mint például a varrónő, bőrdíszműves, szakács, pincér, szobalány, illetve, ahol a finom motoros mozgásnak nagy a jelentősége (például minőségellenőrzés, textil- és elektronikai ipar).

Az informatika előretörésével, az 5G és az ipar 4.0 egyfajta komoly átalakítást hajt végre a nagyvállalatok életében is - ahogyan az élet szinte minden területén. Aki informatikai végzettséget szerez és hálózatkutatásban vagy mérnökinformatikusként tanul, annak a jövője garantált. Az informatika előretörésével egyidőben viszont egyre kevesebb idő jut a szociális kapcsolatokra. Részben emiatt a legfejlettebb nyugati vagy ázsiai országokban az idősgondozásra és egészségmegőrzésre is egyre nagyobb összegeket fordítanak. A demográfiai mutatók is arra utalnak, hogy 5-10 év múlva kiemelt igény lesz az öregedő társadalom kiszolgálására

- tette hozzá Kovács Anita, a WHC régióvezetője.

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója is kiemelte, hogy a szellemi munkakörökben ugyanaz az a helyzet, mint a munkaerőpiac egészében: jellemzően az IT szektor az, ami rendkívül jó fizet, ráadásul ebben a szektorban is egyre nagyobb számban jelennek meg a nők. A fizikai munkakörök esetében már árnyaltabb a helyzet, mert a tipikusan keresett munkakörök sem fizetnek olyan kimagaslóan, ellenkező esetben, ha ugyanezt valaki saját vállalkozás formájában végzi, akkor lehet kimagasló keresetekre szert tenni. Ilyenek: a szépségápolás, az egészségmegőrzés ezek jó kiugrási pontok lehetnek.

A Trenkwalder kereskedelmi igazgatója kiemelte még, hogy a magyar nők átlagos fizetése Budapesten a legmagasabb, az országos átlagot 23-24 százalékkal haladja meg. A legkevesebb bruttó átlagbért az Észak-Alföldi Régióban keresik meg.

A nők esetén sokat nyom a latba a kor, a családi állapot és a gyermekek száma

A gyermekvállalás korhatára egyre érezhetőbben kitolódik világszerte, csak úgy, mint Magyarországon. Míg az ezredfordulón a 35-39 éves nők csupán 10%-a volt gyermektelen, addig mára ez már a 25%-ot éri el. Magyarországon a statisztikai adatok szerint a nők átlagosan 28 évesen szülik első gyermeküket.

A 2003 óta hatályos esélyegyenlőségi törvény értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül, ha valakit családi állapota vagy anyasága, illetve várandóssága miatt részesítenek kedvezőtlen megítélésben.

Egyértelmű adatok nincsenek a diszkriminációról, az bizonyos, hogy a nők foglalkoztatása esetén sokat nyom a latba az álláskeresésnél a kor, a családi állapot és gyermekek, illetve az iskolai végzettség.

Sajnos tapasztalható hátrányos megkülönböztetés a gyermeket nevelő szülők és édesanyák, vagy azok körében, akik olyan életkorban vannak, hogy a közeljövőben várhatóan szülni fognak, pedig a kisgyermekes édesanyák 84%-a visszament, vagy visszamenne dolgozni szülés után. Sajnos a nők részmunkaidős foglalkoztatása mindössze 6% szemben az EU-s 30%-kal, és az olyan atipikus foglalkoztatási forma, mint a munkakör megosztás, szinte alig használatos a gyakorlatban. Bár a munkaerőpiacon sok nő érezheti, vagy érzi azt, hogy méltánytalan akadályokkal, diszkriminációval kell szembenézniük, akár van gyermekük, akár nincs, azonban egyre több az úgynevezett családbarát munkahely, nem csak szellemi foglalkoztatottak esetében, hanem a gyártásban dolgozók részére is – például külön „kismama” műszakot indítanak, alkalmazkodva a bölcsődék, óvodák, iskolák rendjéhez

- tette hozzá Kovács Anita, a WHC régióvezetője:

Azért is vannak nehéz helyzetben a nők, mert ma Magyarországon az atipikus foglalkoztatás aránya elmarad az uniós átlagtól – ezt már Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója közölte, aki szerint a 4-6 órás vagy távmunka keretében történő foglalkoztatás területén még van bőven fejleszteni való. A munka-magánélet egyensúlyt a nőknek nehezebb megvalósítani, mint a férfiaknak, Ezen a helyzeten viszont elsősorban a férfiak tudnának változtatni akkor, ha nagyobb szerepet vállalnának a családi feladatok végrehajtásában.

Amit a munkáltatók tehetnek: hogy a családbarát munkahely ne csak szlogen legyen, hanem annak meglétét olyan intézkedésekkel támasszák alá a részmunkaidős vagy távmunka lehetőségeket túl, mint a rugalmas munkaidő vagy egyéb, a nőket segítő ösztönzők

- fogalmazott Nógrádi József.

Címlapkép: Getty Images