Kiderült a titok: ezért nem vonzza már a fiatalokat a tanári pálya itthon

Pénzcentrum   
  Megosztom
Kiderült a titok: ezért nem vonzza már a fiatalokat a tanári pálya itthon

Biztos, hogy a mai oktatás színvonalának tartásakor a kulcskérdés az, hogy a külső tényezők ellenére meddig van még lelkesedése, kedve a pedagógusoknak ugyanolyan színvonalon oktatni - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Dr. Erős-Honti Zsolt. A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium megbízott igazgatójával többek között beszélt a magyar pedagógusok és iskolák előtt álló kihívásokról, az oktatás helyzetéről és arról, hogy milyen tudásra lenne szükségük a diákoknak ahhoz, hogy dinamikusan tudjanak reagálni a jövő változásaira.

Pénzcentrum: A topiskolák tanárai is ugyanazon bértábla szerint vannak fizetve, mint bármelyik másik állami intézmény tanárai. Hogyan tudják mégis ilyen színvonalon vinni az oktatást?

Dr. Erős- Honti Zsolt: Adott a bértábla, ami alapján fizetik a pedagógusi munkát. Nálunk sokan igyekeznek kihasználni az életpálya nyújtotta lehetőségeket is. A kulcs momentum talán az, hogy a motiváltság meddig marad meg, hiszen a pedagógusi munka hivatás, ami alapvetően azon múlik, hogy mennyire elkötelezettek a tanárok amellett, hogy a diákoknak minél jobb legyen.

Úgy gondolom, nálunk a kollégák továbbra is felvállalják azt, hogy a megtartott órák mellett részt vesznek a tehetséggondozásban. Ráadásul a diákjaink jelentős része is motivált abban, hogy minél többet tanuljon, így ezek az igények találkoznak. Személyes példa alapján mondhatom, mennyire ösztönző azt látni, hogy a diákok minél többet szeretnének megtanulni egy adott tudományterületről. Ez a motiváltság, elhivatottság áll a hátterében annak, hogy színvonalasan visszük az oktatást.

Ön szerint mennyit kellene keresnie ma egy kezdő pedagógusnak, hogy a bére versenyképes legyen?

Végzett biológus kutatóként tudom, nem hiteles a birtokomban lévő információk alapján számításokat végeznem, azonban ötletem lehet ezzel kapcsolatban. Úgy gondolom, ehhez meg kellene nézni az oktatással kapcsolatos visszajelzéseket más országokban, megvizsgálni, hogy ott hogyan alakulnak a diplomás átlagbérhez, a GDP-hez viszonyítva a tanárbérek, és ebből vonhatnánk le következtetéseket. Azt is érdemes lenne statisztikai módszerekkel megvizsgálni, hogy a gazdasági bérek, a tanári bérek és a pedagógusi munka eredménye között milyen korreláció áll fenn.

Ön hogyan látja, mi a baj a magyar oktatással? Miért nem vonzó a fiataloknak a tanárszakma?

Ez egy sokrétű kérdés, és nem is tudnám teljesen megválaszolni úgy, hiszen én egy adott gimnáziumban dolgozom, azaz ennek csak egy szeletét látom a mindennapokban. Mi sokban segítjük a pályaválasztásban a diákjainkat. Különböző módszereink vannak arra, hogy összekössük a diákokat a különböző szakemberekkel, közvetlen módon, hiszen úgy gondoljuk, ha a diák látja, hogy egy adott területen milyen a munka, hogyan érzi ott magát a dolgozó, akkor ez alapján tud választani.

Egyetlen szakma van, amihez nem kell részünkről plusz befektetés, ez pedig pont a tanári szakma. A diák minden nap látja, hogy miről szól a mi munkánk. Ráadásul minden olyan hatás, ami a pedagógusokat érinti, a demotiváció közvetlenül látható a diák számára, ez mind elfordítja őket ettől a pályától.

Ők látják, milyen hangulatban megy be a tanár órát tartani, ami szintén soktényezős dolog. Akár a bérekről beszélünk, akár a társadalmi megbecsültség kérdéséről, érzékelik ezt a diákok is, ők is gondolkodnak a tanárokról.

Mennyire érinti az intézményt a pedagógushiány? Jelenleg hány új kollégát tudnának felvenni?

Gyakorlóiskolaként működünk, szerencsés helyzetben vagyunk abból a szempontból, hogy mindig vannak gyakorló tanáraink (tanárszakos hallgatók). Kapcsolatban állunk más gyakorló iskolákkal is, közvetlenül találkozunk azzal a réteggel, akik tanárként végeznek és remélhetőleg így is helyezkednének el. Tantárgyi szempontból nincs hiányunk, jelenleg egyedül alsó tagozatos napközis tanítót keresünk.

Hosszabb távon még nem látom, hogy mi vár ránk, hiszen a korábbi informatika oktatás helyett bevezetett digitális kultúra tantárgy óraszámai emelkednek, jóval több évfolyamon is kell tanítani, de most még nem tudom megmondani, hogy lesz-e emiatt tanárhiány nálunk. Mindig vannak tanárjelöltjeink, akikben bízhatunk és remélhetőleg visszacsábíthatók, de pont az informatika az a terület, ahol a tanárnak olyan tudása van, amelyek piacképessé teszi őt más ágazatokban is. De ez a mi iskolánkra jellemző helyzet…

Nehéz lesz pótolni a nyugdíjba vonuló tanárokat a jövőben? Természettudományos pedagógusnak már most kevesen tanulnak.

Természettudományos vonalon mi szerencsések vagyunk, mivel ami sok iskolára vár, az nálunk már megtörtént. A nagy, elismert pedagógusaink egy része ugyanis nyugdíjba vonult, így az előző kérdésben említett módszerrel már fel tudtuk tölteni a szabad helyeket, megtaláltuk a megfelelő kollégákat. Ami a jövő évben esedékes nyugdíjazás, ott pedig már most vannak fiatal, jó, motivált pedagógusaink, akik be tudják majd tölteni a helyeket, ha a pályán maradnak. Azonban fontos megjegyezni, hogy mi gyakorló intézményként speciális helyzetben vagyunk, országos szinten a pótlás lehetőségét más viszonyok között kell megoldani.

A jelenlegi helyzetben mennyire nehéz tartaniuk az oktatás színvonalát?

Ismét azt tudom mondani, hogy rengeteg múlik az ember, a pedagógus személyiségén. Minden szektorban vannak olyanok, akiknek a lendülete, lelkesedése sokáig viszi az embert az egyéni problémák mellett is, azonban mindenkinek vannak szükségletei. Minél inkább az egzisztencialitást érintik a rendszeres problémák, annál gyorsabban szűnhet meg a belső motiváltság is.

A tanév végén a pedagógusok elfáradnak, de én a kollégáinkon még látom a motiváltságot. Biztos, hogy az oktatás színvonalának megtartásakor a kulcskérdés az, hogy meddig van kedvük a tanároknak azzal a minőséggel végezniük a munkát, mint korábban. A külső tényezők ellenére is.

Egy friss rangsor szerint ismét a top intézmények közé került a gimnázium: ön szerint mivel érdemelték ki az előkelő helyezést?

A rangsor összeállítása objektív és ismert szempontok alapján történik. A kiadványnak megvan erre a saját, bemutatott metodikája. A sorrend kialakításánál figyelembe veszik az érettségi eredményeket egyes tantárgyakból, az emelt szintű vizsgák arányát, illetve az országos kompetenciamérések eredményeit. A tanulók és a tanárok sikerességének jelzésére szánt mérőszám ez, amiben szintén erősen megjelenik a motiváció. Az eredmény kialakulásába a járvány alatt tett vizsgák eredménye számít most éppen bele, amikor szerencsére a tanárok és a diákok is együttműködőek voltak, fókuszáltak a felkészülésre. Azonban muszáj a mutatók mögé látni, és észrevenni az oktatást befolyásoló tényezőket is.

Egyébként ön szerint van értelme a hasonló rangsorolásnak? Egyes szakemberek szerint káros is lehet.

Ebben a kérdéskörben van egy érdekes kettősség. Gyakori kritika az iskolákkal szemben, hogy a gyerekeket, diákokat rangsorba állítják. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha valaki hall a középiskolák rangsoráról, azonnal elkezdi bogarászni a sorrendet. Ha ismert a metodika, akkor ez még ösztönző is lehet az intézményekre az adott mutatók javítására.

Azonban célszerű a rangsort értő szemmel olvasni. Az eredmények között például nem szerepel a tehetséggondozás által teremtett érték, a diákolimpiák, a tanulmányi versenyek eredményei.

Mi is készítettünk egy felmérést a szülők körében az iskolaválasztási szempontokkal kapcsolatosan, és magam is meglepődtem, hogy a rangsor ekkor igenis számít. Tehát ha készül egy rangsor, ez hatással lesz a szülőkre, akár úgy is, hogy kifejezetten nem akarja, hogy gyermeke egy élen álló gimnáziumba jelentkeztetni a gyermekét. Így mindig mérlegelni kell, hogy milyen további információk érhetőek el az intézményekről a listák mellett. A rangsorolás ugyanis ösztönöz, viszont fontos figyelembe venni azt is, hogy egy adott intézmény profilja mennyire engedi meg azt, hogy a mutatókon dolgozzon.

Hogy fogadták a diákok és a kollégák az újabb elismerést? Ön szerint nagyobb nyomást helyez a tanulókra, hogy egy topgimnáziumba járnak?

Mi általában az élmezőnyben szerepelünk, kérdés inkább az, hogy alárendeli-e az iskola az életét annak, hogy a top helyen szerepeljen egy adott rangsorban, vagy sem. Az iskola vezetősége felé van egy nyomás a hely megőrzésében, és abban a kérdésben is, hogy át kell-e dolgozni a stratégiát a helyezés érdekében. Nehéz ez annak a függvényében, hogy tudjuk, a szülők is figyelik ezt.

Sok szülő kifejezetten keresi a hasonló, erős iskolákat. Ön mit gondol erről?

Az lenne a legfontosabb, hogy a gyereknek megfelelő iskolát találják meg a családok. Arra hívnám fel a szülők figyelmét, hogy ha a rangsor alapján szeretnének dönteni, válogatni, akkor mindig legyen több iskola, amiből szívesen választanának és járjanak utána annak, hogy miről szólnak annak az iskolának a mindennapjai. A szülők és a diákok is ismerjék meg az intézményt, ne csak a honlap leírása alapján a pedagógiai programot, hanem a közösségi rendezvényeket is, ha van rá mód, látogassanak el bemutatóórákra, éljenek a nyílt nap nyújtotta lehetőségekkel. Fontos utánajárni annak, hogy mire fókuszál az iskola.

Szerintem nagyon jó, hogy sokféle intézményből lehet választani, a rangsor az első 10-15 helyén is eltérő intézmények szerepelnek – de ez rangsortól függetlenül is így van.

A rangsor elején a legtöbb iskolában sok energiát fektetnek fókuszáltan abba, hogy az érettségi eredmények minél magasak legyenek, máshol a közösség áll a középpontban. A mi iskolánkban a cél a tehetséggondozás magas szintje, aminek hozadéka az, hogy a diák olyan közegben tanulhat, ahol egymást motiválják a diákok. Ebből kifolyólag az érettségi eredmények is jobbak lesznek, hiszen a követelményeken túl is fejlesztjük őket, így nem csak az érettségire készülnek fel. Kiindulásnak tehát jó lehet a rangsor, a szülők úgyis belelapoznak, de annak kell utánajárni, hogy mi áll az intézmény középpontjában, ami pedig nem derül ki a rangsorból.

A cikk folytatása itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10,01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

pénzcentrum

pedagógusok

oktatás

tanítás

bértábla