Vérszemet kaphatnak a magyar vásárlók: veszélyes fegyvert hagytak a kezükben a boltok

Az ukrajnai háború újabb leckét adott a világnak arról, mennyire fontos a pénz tudatos elköltése, és hogy hogyan tudják a költéseink vagy akár az online értékeléseink érvényre juttatni a véleményünket, támogatásunkat egyes ügyekkel kapcsolatban. A témáról Vas Dórával, a Magyar PR Szövetség (MPRSZ) etikai bizottságának elnökével, kríziskommunikációs szaktanácsadóval beszélgettünk, akinek a Királyok vagy zsarnokok? - Ügyfélpanasz 2.0 című 2018-ban megjelent könyve előre megjósolt sok olyan folyamatot, amelyeket a járvány és a háború okozta válságok csak felgyorsítottak, írja a Pénzcentrum.

Pénzcentrum: Az ukrajnai háború tovább növelheti a vásárlók tudatosságát, vagy éppen visszaveti az eddig kedvező irányba tartó folyamatokat?

Vas Dóra: A háború kitörése elindított egy olyan komplex, az egész világgazdaságot átformáló folyamatot, aminek hatásait jelenleg megjósolni sem tudják a szakértők. Bár az országhatár a bombázástól megvéd, a gazdasági hatások nem kerülhetik el a hazai vásárlókat. Sokkal megfontoltabb vásárlói döntésekre kényszerít, miközben számos termék beszerzése, amit megszoktunk, vagy megszerettünk, nem pénzkérdés, hanem áruhiány miatt nem lehetséges.

Nemcsak olyan termékek tűnhetnek el a polcokról, mint az ikonikus Balaton szelet vagy a Boci csoki, de a napraforgóolaj mennyiségének csökkenése is átír megszokott recepteket. A Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) nemrégiben több tucatnyi konzervben engedélyezte a napraforgóolaj helyettesítését sertészsírral például. A mikrochipek mellett a fémek közül a nikkel, a réz és a vas, alapvető nyersanyagok, például neon, palládium és platina is hiánycikk lehet az elkövetkezendő években, veszélyeztetve a hazánkban fontos GDP-termelő autóipart.

PC: A járvány vonatkozásában beszéltünk róla, hogy a pénzköltés a támogatás egyik fő eszközzé lépett elő, amikor egy-egy üzletnek, étteremnek létkérdéssé vált, hogy a hűséges vevőik, vendégeik megmaradjanak. Amit akkor „kicsiben”, egy-egy vállalkozás kapcsán tapasztalt a lakosság, most láthatta „nagyban” országok szintjén a háború kapcsán. A globális gazdasági intézkedésekből - mint az exporttilalom, embargó, bojkott, vállalkozások kivonulása, menekültek segélyezése, stb. - mit tanulhat egy magyar vásárló?

Vas Dóra: Az egyik hozadéka a pandémia időszakának, hogy a humanitárius szervezetek után a kulturális intézmények is megtanultak kérni és megtanulták elfogadni a magántámogatásokat. A becslések szerint jelenleg magánadományt a magyar lakosság közel negyede ad, és míg Nyugat-Európában kissé csökkent az adományozási hajlandóság az elmúlt két évben, Magyarországon éppen most kapott erőre az önszerveződő online közösségeknek köszönhetően.

Az adakozás a háború kitörésekor szinte azonnal a menekülők felé irányult, civil szervezetek és önkéntesek hatalmas energiával szervezték az adományok célba juttatását. Akárki tett ki a közösségi oldalára felhívást — visz valahova adományt és kért valamit, szinte azonnal talált olyanokat, akik csatlakoztak, pénzzel vagy tárgyi adománnyal. Az adakozás élménye így közösségi élményként sokkal erősebb: a pénzemmel hozzájárulok embertársaim megsegítéséhez, miközben hasonló gondolkodású adakozók közösségének is részese lehetek.

PC: Ezekkel az új tapasztalatokkal mit kezdhetnek a magyar vállalkozások? Ha a háború során látottak új vásárlói attitűdöt hoznak létre, hogyan fordíthatják ezt az előnyükre?

Vas Dóra: Előnnyé ez akkor válik, ha a profit egy részét, vagy egészét visszaforgatják és fejlesztenek. Ha költenek a termékbiztonságra, elérhetővé válnak az interneten is, ha ki tudják szolgálni az online megrendeléseket, ha folyamatosan azonos minőséget és mennyiséget képesek előállítani.

Azok a vállalkozások, amelyek tartósan képesek ugyanúgy kiszolgálni a vásárlóikat, folyamatosan kedvező értékeléseket kapnak, és a kedvező értékeléseken keresztül új vevőkhöz is jutnak. Örömmel tapasztalom, hogy egyre több magyar cég fedezi fel: megéri felmérni a vásárlók elvárásait, becsatornázni a visszajelzéseket. 500 lojális vevő többet ér ma a piacon, mint 1000 alkalmi vásárló.

PC: A vállalkozásokat, vásárlókat egyaránt hátrányosan érinti a jelenlegi inflációs helyzet. Ilyen helyzetben könnyen alakul ki ellentét a kényszer szülte magas árak miatt. Mit tehet a vásárló, és az üzlet, hogy segítsék egymást ebben a helyzetben?

Vas Dóra: A hiteles és közvetlen kommunikáció erejét szeretném kiemelni. Azok a cégek, akik kommunikációjukban a közösségépítés központi elemévé válik, nyerni fognak. Közösségre vágynak a vásárlók, és a kisebb vállalkozások személyesebb viszonyt tudnak kialakítani a vevőikkel, mint a nagy márkák. A személyes kapcsolattartás, az elérhető ügyfélszolgálat, a gyors válaszadás a kérdésekre, a panaszkezelés gördülékenysége, olyan márka, amelyik mögött valós arcok, nevek vannak- ezek olyan előnyök, mely a vásárlók és a vállalkozások érdekeit is szolgálják. A vásárlók biztonságérzetét erősíti, a vállalkozásoknak pedig segít megismerni a valós vásárlói elvárásokat.

PC: A magas infláció miatt sokan kényszerülhetnek majd spórolásra, így sok vásárlónak arról a luxusról is le kell mondania, hogy drágább, de fenntarthatóbb, helyi termelésű, vegán, stb. termékeket vegyen. Milyen lehetősége marad a lakosságnak a spórolás mellett mégis érvényesíteni a pénz=szavazat elvet?

Vas Dóra: Többet kell keresgélnie, utánajárnia, hogy megtalálja a pénztárcájához és az etikai normáihoz is illő termékeket. Az, hogy egyre élesebb a verseny a vásárlók pénzéért, láthatjuk a mindenmentes élelmiszerek piacán. Ahogy a globális gyártók alkalmazkodnak a megváltozó igényekhez és sorra jönnek ki olcsóbb, nagyipari vegán vagy mindenmentes alternatívákkal, a magyar kisebb üzemekben vagy manufaktúrákban készülő, kézműves, drágább termékek piaca bizony szűkül. Pedig a mentes termékek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a hagyományos receptúrával készített termékek kárára.

Ennek jó mutatója, hogy az elnevezésekkel (zsír, pörc, sonka, vaj) kapcsolatos konfliktusok is megjelentek itthon. A húsipar és a növényi élelmiszerek gyártói már egy ideje vitatkoznak a húsokra hasonlító, nem állati eredetű élelmiszerek elnevezéséről. A hazai tejpiaci szereplőket képviselő Tej Terméktanács nemrégiben bejelentést tett a Nébihnél egy, a margariniparban ismert multi ellen, hogy a nálunk is forgalmazott, vajalternatívának nevezett új termékével megtéveszti a fogyasztókat.

A vegán pörc és a vegán zsír elnevezésű termékek esetében egy magyar vállalkozás elérte, hogy használhassa a pörc és a zsír elnevezéseket húsmentes termékeire. Ugyanaz a magyar termelő vegán sonkájáról most bíróságon próbálja bebizonyítani, hogy húsmentesen is viselheti a sonka nevet.

PC: Legutóbb úgy fogalmaztál „a vélemények korszakát éljük”, a világjárvány pedig türelmetlenné és bizonytalanná tette a vásárlókat. Ebben történt változás 2022-ben pozitívabb irányba? Vagy még inkább előre törnek majd a szélsőséges vélemények a jövőben?

Vas Dóra: A vásárlói vélemények fontossága csak erősödik. A Z-generáció tagjai például sokkal bátrabban támaszkodnak mások véleményére. De nemcsak ők, hanem egyes amerikai kutatások szerint minden vásárló döntően online tájékozódik a vásárlás előtt és 97%-ukat befolyásolja is a mások által megosztott korábbi tapasztalat. A közösségi média felületeken, webáruházakban, értékelő oldalakon olvasott értékelések, valamint barátaink, ismerőseink javaslatai alapján hozzuk meg a vásárlási döntéseinket.

A teljes cikk itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images