Ez az igazi rezsicsökkentés: még nem késő belevágni, simán felezni lehet a fűtésszámlát

Energiahatékony épületek

Az épületenergetika – az épületek energiafogyasztásával foglalkozó műszaki terület – szerepe talán soha nem volt olyan fontos kérdés nemcsak az ingatlan lakói, hanem a bolygó jövője szempontjából, mint manapság. Nem véletlen, hogy az építkezéseket és az ingatlan-felújításokat illetően a legkomolyabb szigorítás az épületenergetikai szabályozásban történt, és 2021. január 1-től hazánkban is minden új épülettől elvárás lesz a közel nulla energiafogyasztás. Az épületenergetika komplex terület: az, hogy egy adott ház mennyi energiát igényel a lakók komfortjának biztosításáért, sok mindentől függ – például a tájolásától, a hőszigetelés anyagától és vastagságától, a hűtésre, fűtésre használt berendezésektől, a nyílászáróktól. Ám egy épület energiafogyasztása csökkentésének legegyszerűbb módja nem más, mint az alapos, hőhídmentes hőszigetelés.

Az energiahatékonyságról szóló törvény szerint az energiahatékonyság nem más, mint a teljesítményben, a szolgáltatásban, a termékben vagy az energiában kifejezett eredmény és a befektetett energia hányadosa. Az energiahatékonysági célokat minden építési részfolyamat során szem előtt kell tartani.

A hőszigetelő rendszerek nagyon fontosak az épület energiahasznosítása szempontjából, hiszen a meleget télen bent tartják, nyáron viszont nem engedik be. Hazánkban számos tetőfedési megoldás ismeretes.

Egy átlagos magyar családi ház az uniós átlagnál akár 10 százalékkal több energiát fogyaszthat négyzetméterenként, ebből a hőveszteség 25-35 százaléka a falakon, 25 százaléka a tetőn, 20-25 százaléka a nyílászárókon, 15 százaléka pedig a padlón át távozik.

Egy ház hőszigetelése a hűtésre és fűtésre felhasznált energia hasznosításának első számú őre. Könnyű belátni, hogy ha nem szökik az energia – magyarán nem az utcát fűti vagy hűti az ingatlan tulajdonosa –, akkor a kevesebb is jobban hasznosul. Ellentétben a falak szigetelésével, ahol az anyag vastagságának szinte nincs jelentősége a helytakarékosság szempontjából, a tetőtér szigetelésnél ez nagyon is számít. A tetőtér szigetelésének a vastagságát két irányban lehet növelni: felfelé, a kültér irányába vagy befelé a lakótér felé, csökkentve ezzel a hasznos lakóteret. Az esetek többségében célravezetőbb inkább az előbbit választani

- mondta el BACHL Kft. szakembere, Demeter Viktor.

A kellemes tetőtér kulcsa a hőszigetelés

Számos oka lehet annak, hogy a meglévő lakótér szűkösnek bizonyul: például gyarapodik a család, nőnek a gyerekek és nagyobb teret igényelnek. Családi ház esetében a leginkább kézenfekvő megoldás egy új lakószoba, iroda vagy hobbihelység kialakítására a tetőtér beépítése.

A tető alatt közvetlenül azonban többnyire meglehetősen mostohák a belső klímaviszonyok: nyáron a közvetlen napfény úgy felforrósítja a tetőt, hogy az befelé is szinte sugárzik, ráadásul az épületben a meleg már eleve fölfelé száll, és ebből adódóan a tető felé „szökik el” télen, nem megfelelő csapadékzárás esetén pedig egy-egy vihar után akár közvetlenül a nyakunkba is csöpöghet a víz.

A megfelelő hőszigetelés a tetőtér-beépítés talán leginkább hangsúlyos eleme, hiszen a „padlást” eredetileg nem szobának tervezték, és a komfortérzetet a tető nem megfelelő szigetelése nagyban tudja csökkenteni.

Szigetelés bővítése befelé

A hőszigetelés korszerűsítését a tetőn két oldalról végezheti el az építtető attól függően, hogy mennyi energiát és anyagi ráfordítást tud rászánni. A leggyakrabban a tetőtér beépítésekor a meglévő hőszigetelést bővítik befelé. Ennek előnye, hogy nem jár komolyabb felfordulással, bontással, átmeneti tetőfóliával, és relatíve kevesebbe is kerül.

Mindennek azonban az az ára, hogy a hőszigetelés kiterjesztése a légtérből rabol el értékes centiket, ezért fontos, hogy a legvékonyabb, ámde hatékony hőszigetelést alkalmazzunk. A szakértő a szarufák alatti belső hőszigeteléshez egyértelműen a PIR (poliuretán) keményhab hőszigetelő táblákat ajánlja (purhab), ezekből ugyanis kisebb vastagság is elegendő, így a belteret nem csökkentik jelentősen. A táblákat könnyű alakíthatóságuk is vonzóvá teszi a lakást bővítők, felújítók számára.

Szigetelés a szarufák felett

Ideális esetben azonban a külső hőhatás felől történik a hőszigetelés, így az átalakításoknál is érdemes ezt az elvet érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy a hőszigetelés a szarufákon kívülre kerül – ehhez pedig vissza kell bontani a meglévő cserepeket, lécezést, fóliát, egészen a szarufákig, majd felhelyezni az új PIR hőszigetelő réteget a szarufák fölé. A PIR hőszigetelő anyag alkalmazásával a munka gyorsan halad, és a hőszigetelés lehető legnagyobb hatékonyságát is ez a megoldás biztosítja tartósan.

U érték-követelmény – a jó döntéshez ismerni kell

Az építésügyi szabályok meghatározzák, hogy minimálisan milyen hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie az újonnan beépítendő építőanyagoknak, épületszerkezeteknek. A rendelet nem magát a hőszigetelés vastagságát határozza meg, hanem a hőátbocsátási tényezőket, szerkezettípusonként, vagyis azt, hogy melyik hőszigetelő anyagot milyen vastagságban kell alkalmazni egy beépített/lakott tetőtérben, ahol a fűtött tetőteret határoló szerkezet U értéke: 0,17 W/m2K. Ez az érték azt mutatja meg, hogy egységnyi felületen keresztül, egységnyi hőmérsékletváltozás hatására mennyi hőenergia távozik a lakásból. Minél kisebb ez az érték, annál jobban szigetel a szerkezet.

Régebben a szarufák közti szálas szigetelőanyagokat használták, most viszont, amikor már ezekből az anyagokból minimum 30 cm beépítésével (miközben a szarufa vastagsága általában csak 15 cm) lenne teljesíthető a követelmény értéke, modernebb, jobb módszereket érdemes bevetni

- árulta el a szakember.

Drága megoldás, de megtérülő befektetés lehet

Az ISOTEC egy komplett hőszigetelő megoldás, mivel a panelek tartalmazzák mindazon rendszerelemeket, melyeket a hagyományos szigetelés során külön kell beépíteni. A beépített rendszerelemeknek köszönhetően a szarufaszerkezet elkészülte után több munkafázis kihagyható. A hőszigetelő panelek zártcellás poliuretán habból készülnek, ennek köszönhetően nagy mértékben képesek csökkenteni a hőcserét: télen a hőleadást, nyáron pedig a tető alatti rekkenő hőség kialakulását gátolja-

A panelekhez gyárilag rögzített multifunkciós acél lécek helyettesítik a hagyományos tetőléceket. A kivitelezés során nincs szükség ellenlécezésre és cseréplécezésre, megspórolva ezzel számos munkaórát és anyagköltséget. Az előre felszerelt acél lécezés járható felületet biztosít. A poliuretán hab, közérthetően purhab felületét alumínium fóliaburkolat veszi körbe, ezáltal másodlagos vízhatlan réteget biztosít a cserepek alatt.

A standard panelek ára:

Hőszigetelés a szarufákon kívül

A legtöbb esetben a külső hőhatás felől történik a hőszigetelés, így az átalakításoknál is érdemes ezt az elvet érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy a hőszigetelés a szarufákon kívülre kerül – ehhez pedig vissza kell bontani a meglévő cserepeket, lécezést, fóliát, egészen a szarufákig, majd felhelyezni az új PIR hőszigetelő réteget a szarufák fölé.

A keménytáblás PIR anyag a szarufák fölötti hőszigetelési munkákat nagyban megkönnyíti, hiszen lépésálló, nagy hajlítószilárdságú lapokból áll, melyen az ácsok kockázat nélkül lépkedhetnek. A táblák nagy mérete lehetővé teszi, hogy a munkálatok gyorsan haladjanak – a táblák egymásba illesztve egyszerűen felhelyezhetők, miközben áthidalják a réseket, elejét véve a hőhidak keletkezésének.

A PIR táblákra ráadásul egy csapadékzáró fólia réteg is került, így ha nyáron nem kerül vissza szigeteléshez lebontott cserép a tetőre pár napig vagy akár hétig, akkor a szigetelőlapok helytállnak alkalmi tetőfedő rétegként is. Egy 0,78 négyzetméteres, 1250x625x40 mm-es PIR tábla ára darabonként 3000 forint körül kezdődik, a Praktikerben 4399 Ft, egyéb webáruházakban 7000-9000 Ft közötti áron is megtalálható a méret, de például egy BACHL tecta-PUR 022x180 mm-es, 2,976 négyzetméteres tábla ára 67541 Ft.

Hőség a tetőtérben vagy az emeleten

A tetőtérben lakók leggyakoribb panasza nyáron, ha nem szerelnek be légkondicionálót, hogy szinte kibírhatatlanul felmelegszik a tetőtéri szoba még megfelelő árnyékolás mellett is. Ennek hátterében az áll, hogy a cserép a tetőn nyáron akár 70-80 Celsius fokra is felmelegszik, és ez a forróság nem megfelelő hőszigetelés esetén beszivárog, különösen, ha sötét színű felületet ért a napfény. Sajnos általános tapasztalat, hogy egy átlagos tetőteret képtelenség 30 Celsius fok alá hűteni nyáron egyéb hűtőberendezések nélkül.

Az egyre intenzívebb globális felmelegedés miatt tehát egyre nagyobb kihívást jelent a szigetelés számára a túlhevülés megakadályozása. A poliuretán keményhab viszont magasabb hőmérsékletnek is ellenáll: ezáltal egy 16 cm-es PIR tábla akár 40 fokot is tud csökkenteni nyáron a külső és belső tér között. Kedvező tulajdonságai emellett hogy időtállóak, merevek, anyagszerkezetének köszönhetően alacsony a nedvesség felvételük és magasabb hőmérsékleten (90-110 Celsius fok) is térfogatállóak.

Akár a kevesebb energiabefektetéssel járó belső szigetelés-kiterjesztés, akár az alaposabb és hatékonyabb tető felőli szigetelés mellett döntünk a lakásbővítő tetőtér-beépítéskor, vagy a tetőszigetelésünk megújításakor, a korszerű poliuretán keményhab szigetelőlapok a környezetet is kímélő, kellemes belső klímát biztosító megoldást jelentenek a szakemberek szerint.

Címlapkép: Getty Images