Budapest 5℃ (erősen fátyolfelhős)Nem tett jót az időjárás az almának: mi lesz így a magyarok kedvencével?
Az alma az egyik legkedveltebb gyümölcs a magyarok körében, szívesen fogyasztjuk nyersen, kompótként, süteményekben és ital formájában is. Azt azonban észrevehettük, hogy a szélsőséges időjárási körülmények az almatermesztést is nagyban befolyásolták, leginkább a drágulás felé sodorták. Ha nem védekeznek ellene a gazdák, akkor az a baj, ha viszont védekeznek, akkor az többletköltséget jelent, ami szintén áremelkedést eredményezhet. Félni azonban nem kell, továbbra is megfizethető áron és jó minőségben juthatunk hozzá a „tiltott gyümölcshöz”. Hogy hogyan alakultak az elmúlt évek az ágazat számára és mi vár a fogyasztókra, az az Agrárszektor cikkéből kiderül.
Mondhatni, hogy almás nemzet vagyunk, ráadásul az adatok is azt támasztják alá, hogy legszívesebben a hazai almák után nyúlunk: mint megtudtuk, a fogyasztók körülbelül 80-85%-ban hazai termelésű almát fogyasztanak. Mintegy 10-15%-ra becsülhető a lengyel alma a boltok polcain, és nagyjából 5% lehet a más országokból érkező. A legnagyobb mennyiségben fogyasztott fajták azok, amelyek egyúttal a termesztésben is legnagyobb arányban szerepelnek, így a Gála, Golden, Jonagold, Idared és a Red Delicious különböző fajtaváltozatai. Ezek adhatják a hazai termelésből származó fogyasztás gerincét, 80-90%-át. Választékbővítő jelleggel találunk még olyan hazai termesztésű fajtákat, mint Pinova, Fuji, Braeburn, Topaz, Red Jonaprince, stb., melyek részaránya a hazai fogyasztásból 10-20% közé becsülhető.
Az, hogy más országokból is érkezik alma, alapvetően a választékbővítés célját szolgálja, vagyis olyan fajtákat importálnak a távoli országokból, amelyek hazai termelésből nem elérhetők
- mondta Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.
A hírhedt lengyel alma
Lengyelországból egyébként elsősorban Idared, Jonagold és Red Jonaprince érkezik Magyarországra, mely fajtákat nagy tömegben termelik, és általában a mi árainknál olcsóbban tudják kínálni. A lengyel alma legfőbb „szerepe” a kereskedelem számára, hogy ezzel próbálja leszorítani az árszintet. Más országokból (például Olaszország, Ausztria) azok a klubfajták jönnek be, melyek Magyarországon nem termelhetők, mint a mindenki által ismert Pink Lady vagy az Evelina, de egyre gyakrabban láthatók ennél is újabb fajtaújdonságok. Ezek fogyasztása néhány százalék lehet, ami részben azzal függ össze, hogy az áruk általában duplája a hagyományos fajtákénak.
Közel 150 ezer tonna almát eszünk meg évente
A hazai almafogyasztás a KSH statisztikái szerint 11-12 kg/fő/év, ami 10 millió magyar lakossal számolva megfelel 110-120 ezer tonnának. A termelő-fogyasztó közötti közvetlen értékesítéssel és az önellátásra termeléssel együtt a magyar étkezési almafogyasztás 140-150 ezer tonnára tehető. A KSH ezen statisztikáiból jól látszanak a legutóbbi 5 év export és import mennyiségei. Azt viszont fontos kiemelni, hogy a táblázatban szereplő export és import mennyiségeknek körülbelül a fele az étkezési alma, a másik fele az ipari alma. E statisztikákból az következik, hogy a 140-150 ezer tonnás belső étkezési almafogyasztásunkhoz évente változóan 5 és 20 ezer tonna közötti import és kb. ugyanennyi export tartozik. Értelemszerű, hogy a jó termésű években (például 2018) az export a több, a gyengébb termésű években (például 2019 és 2020) pedig az import a jóval magasabb.
Mennyire vagyunk nyitottak a bio almára?
A bio alma fogyasztás néhány százalék a hazai almafogyasztásból. Az alacsony fogyasztási szint oka alapvetően az árban és a jövedelmi helyzetben keresendő. Az európai uniós országok biotermék-fogyasztására végzett elemzéseink egyértelműen azt mutatják, hogy nagyon szoros összefüggés van a biotermék-fogyasztás szintje és a háztartások jövedelme között. Mivel nálunk EU-s összehasonlításban az egy főre eső jövedelmek relatíve alacsonyak (a folyamatosan és jelentősen növekvő bérek ellenére is), a biotermék-fogyasztás is alacsony szintet képvisel
- vélekedett Apáti Ferenc.
A szakember hozzátette, hogy ehhez hozzátartozik még az is, hogy a biotermékek általában magasabb költséggel és/vagy magasabb termelési kockázattal, illetve alacsonyabb hozamokkal állíthatók elő, aminek az eredője mindenképpen a magasabb kg-onkénti önköltség, így magasabb áron vihetők a piacra - ez akár a nem biotermékek árának 1,5-2,0-szerese is lehet. Bár Magyarországon is többféle almát találhatunk az üzletekben, más országokban, például Angliában nagyobb a szortiment. Kérdés, hogy ez vajon minek köszönhető?
A FruitVeB elnöke, mint mondta, erre pontos válasz nincsen, de az tény, hogy Magyarország kis piacnak számít Európán belül, hiszen nem képviselünk túl nagy tömeget, így nem minden esetben éri meg bizonyos kisebb tételeket ideszállítani. Ami pedig még alaposabb ok lehet, az az, hogy a vásárlók fizetőképessége, illetve a fogyasztói igények differenciáltsága nem tart ott, hogy a jelenleginél szélesebb termékspektrumra szükség legyen. Mint megtudtuk, hazánkban is igen széles a választék, illetve a fogyasztói igényekkel párhuzamosan lassan, de folyamatosan fejlődik.
A cikk itt folytatódik tovább.
Címlapkép: Getty Images
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
