Erre még nem volt példa a hazai munkaerőpiacon: kapkodnak értük a cégek

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Erre még nem volt példa a hazai munkaerőpiacon: kapkodnak értük a cégek

Azt lehet olvasni, hogy Magyarországon szinte elértük a plafont a foglalkoztatás terén - de ez mindenhol így van az országban? A KSH adatai szerint 300 ezer fő lehet ma Magyarországon a munkaerőpiaci tartalék. Nógrádi József, a Trenkwalder sales és marketing igazgatója szerint azonban vannak még bőven lehetőségek. A szakembertől azt is megkérdezte a HelloVidék, hogy az ukrán háború milyen hatással van a hazai munkaerőpiacra, hiszen naponta átlagban tízezer ukrán menekült érkezik az országba. Ők mennyire jelennek meg a hazai munkaerőpiacon?

HelloVidék: Hogyan alakult az elmúlt hónapokban - a Covid után - a hazai munkaerőpiaci helyzet?

Nógrádi József, a Trenkwalder sales és marketing igazgatója: Vannak még bőven lehetőségek, de ezek költségesebbek és strukturális átalakítást kívánnak. A teljes, 100%-os foglalkoztatás esetében akár 6 millió ember is lehetne a foglalkoztatásban, de ez több mint idealisztikus állapot lenne és inkább csak egy matematikai megközelítés. Hiszen mindig vannak olyanok, akik valami miatt inaktív munkavállalókká válnak. A KSH szerint 300 ezer fő lehet még munkaerőpiaci tartalék. A tény az, hogy van egy réteg, akiket nem lát az állam és nem is szeretnének láthatóvá válni, mivel a fizetésüket azonnal letiltaná valamely bank, vagy végrehajtó. De a háttérben ők is valamilyen foglalkoztatásban vannak, és pont ezért nem szeretnének mérhetővé válni. Ez a réteg rendkívül vegyes, a diplomástól a betanított munkásig szinte minden rétegből kerültek emberek olyan csapdahelyzetbe, amelyből már önerejükből nem tudtak kilépni. Elég csak a devizahitelesekre vagy áruhitelesekre, vagy hitelkártyásokra gondolni.

Őket szólítja meg a FETE program, amely igyekszik becsatornázni ezt a réteget is a munkaerőpiacra. Ezeken a településeken nagyságrendileg 300.000 ember él, akiknek a 50-60%-a munkaképes korú.

Fontos tartalék van még a diákok között, akiknél az egyik a legmagasabb a munkanélküliség, illetve a 45 év felettiek korcsoportja, akik, ha kiesnek a munkaerőpiacról nagyon nehezen tudnak oda visszatérni, függetlenül a hatalmas munkaerőigénytől. Hasonlóan nehéz helyzetben vannak a nők, akik a gyermekvállalás miatt szintén sokszor csak komoly kompromisszumok mentén tudnak visszatérni. A megváltozott munkaképességűeknek pedig még mindig csak a 36-40%-a dolgozik, ez azt jelenti, hogy ebből a rétegből 300 ezer ember nem dolgozik.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a Európán belül a 74%-os foglalkoztatási értékkel a középmezőny élén vagyunk és közel tíz ország előz meg minket, tehát azt állítani, hogy elértük a maximumot nem érdemes. Az is tény, hogy a demográfiai mutatók szerint egyre kevesebb diák lép be a munkaerőpiacra, azért, mert még mindig csökken a számuk évről évre, mindeközben a nyugdíjba vonulók száma pedig növekszik az előttünk álló közel 20 évben biztos.

HelloVidék: A 74% os foglalkoztatottsági mutató egy átlag, vannak az országnak olyan területei, ahol ettől jóval alacsonyabb ez az érték. Vidéken mi a helyzet, milyen változások történtek, mely megyékben élénkült meg a munkaerőkereslet, hol kevésbé, hol most a legnagyobb a munkanélküliség, van-e ebben valami előrelépés, változás?

Az elszegényedett, aprófalvas, rossz infrastruktúrával bíró területeken alacsony foglalkoztatás itt jellemzően Nógrád, Borsod, Szabolcs és Baranya, Somogy egyes részei tekinthetők érintettnek.

Forrás: KSH
Forrás: KSH

Ezekben a régiókban lehetne magasabb foglalkoztatási értéket generálni, ha olyan típusú beruházások érkeznének, amelyek az ott élők részére is megfelelő kapaszkodót jelentene.

Azok a foglalkoztatók, akik felismerik ezt és hajlandók a jellemzően betanított pozíciókra alkalmasok tömegeit megfelelő eszközökkel megszólítani, nekik ezek a területek munkaerőpiaci tartalékot jelenthetnek. Ezeken a településeken dolgoznak a FETE program résztvevői. Ugyanakkor magas foglalkoztatási réteget mutat ÉNY Magyarország és Közép Magyarország amelyek évtizedes előnyben vannak az ország többi területeihez képest.

Forrás: KSH
Forrás: KSH

Azokban a megyékben, ahol az elmúlt években a beruházások egyfajta versenyhelyzetet teremtettek, a covid végeztével felgyorsultak a létszámigények is. Így Győr – Tatabánya – Komárom és Székesfehérvár az a terület, ahol az egyik legnagyobb az igény.

Forrás: KSH

Közép Magyarországon BP és Pest megye vezeti a sort, de igen magas értéket mutat Kecskemét – Szeged és Miskolc és Debrecen is. Tolna – Békés – Nógrád továbbra is alacsony értékeket mutat, ezeken a területeken nem történetek nagy beruházások vagy ha igen azt nem magyar munkaerővel tervezik megoldani. Fontos megjegyezni azt is, hogy ezen területekről hiányzik a képzési rendszer vagy nem rendelkeznek a kellő infrastruktúrával sem a beruházások részére.

HelloVidék: Az ukrán háború milyen hatással van a hazai munkaerőpiacra, naponta átlagban tízezer ukrán menekült érkezik az országban, ők mennyire jelennek meg a hazai munkaerőpiacon?

Ukrán háború vegyes képet mutat a munkaerőpiacon. Egyrészt a háború kirobbanását követően látni lehetett annak elszívó hatását, sokan mentek haza a szeretteikért vagy megvédeni a hazáját. Ugyanakkor sokan igyekeztek bevárni a szeretteiket és ezt követően valahogy megoldani az Ő letelepedésüket. Sokan felismerték, hogy a háború tovább tarthat és nem várható belátható időn belül a háború vége. Ők azzal is szembesültek, hogy az a kereset, amit itthon keresnek a hazai új élet megteremtésére nem elegendő hiszen ez a bér az ukrán életszínvonalon nyújtott egy biztonságot, ezért sokan már a teljes családdal tovább mentek. Sokan csak a nők és a gyerekek vagy a nagyszülők voltak, akik megérkeztek és mivel nyelvrokonság sincs, ezért szláv nyelvterületre mentek.

A helyzet az, hogy bár érkeznek menekültek, ezek nem alkalmasak a szociális problémák és az őket ért sokk miatt arra, hogy másnaptól már munkába álljanak és amíg a problémáik nem oldódnak meg addig bizony tervezni sem lehet velük. A nyelvi korlátok (a legtöbbjük nem beszél semmilyen nyelven az ukránon vagy oroszon kívül), az egzisztencia teljes hiánya, és a háború folyamatos híre felőröli még azokat is akik látszólag erősek. A jogszabályok ráadásul elég mereven kötik a munkavállalásaikat, ami miatt sokan, akik elsőre elvállaltak valamilyen állást, de már 2-3 hónap után felismerték, hogy lenne jobb lehetőségük is, a jogszabályok miatt nehezen vagy egyáltalán nem tudnak váltani. Itt fennáll a veszélye annak, hogy ezt az állapotot

A cégek óvatosak lettek az ukrán foglalkoztatás kapcsán a fentiek miatt, sőt a 3.országbeliek kapcsán is mivel itt a költségeik már sokszorozódnak.

HelloVidék: Mely szektorokba jellemző a munkaerőhiány, hol nagyobb a munkanélküliség, kinek a legnehezebb ma vidéken elhelyezkedni? Hol - milyen szakmákban keresnek leginkább embereket? Mit tapasztalnak, megmaradt - vidékre is fókuszál a cégeknél a home office és/vagy a hibrid munkavégzés?

A legtöbb pozícióra még mindig a szakmunkásokat keresik, gyakorlatilag kétszer annyi embert, mint bármilyen más területre. Hatalmas a kereslet betanított munkaerőre is, létszámban talán hasonló a helyzet, mint a szakmunkásoknál, csupán pozíciószámban alacsonyabb ez a terület.

A legtöbbjük diákokkal igyekszik a pótolni a COVID alatt elvesztett munkaerőt, ami komoly minőségi problémákat jelenthet egyes esetekben, de legalább tudnak működni. Ami meglepő, hogy a kereskedelem soha nem látott mértékben igényli a munkaerőt, itt is a diákok azok, akiknek lejt a pálya, hiszen rengetek bolti eladót, árufeltöltőt keresnek. A gyártásba a globális ellátási láncok problémájától függetlenül is óriási a munkaerőigény. A betanított munkaerőre ezért szinte minden régióban komoly versenyfutás érzékelhető. A szakmacsoportok terén az IT továbbra is vezeti a sort, de talán pont a munkaerőhiány indukálja ezt, sosem kerestek még annyi HR-s mint manapság, legyen szó researcherről, recruiterről, business partnerről vagy munkaügyes kollégáról. Óriási az érdeklődés az SSC részéről is, itt a nyelveket beszélő diákok azok, akikért versenyfutás van a piacon.

A jelöltek vidéken is keresik a hibrid munkavégzés lehetőségét és az elmúlt időszakban futó bérspirálban az egyik legfontosabb előny sok esetben, hogy a munkavégzés rugalmas-e vagy sem. Itt hatalmas előnyt jelenthet a HO lehetősége részben vagy egészben (utóbbi IT-s állok tekintetében a leggyakoribb). Fontos újdonság lehet a 4 napos munkahét is, amikor 10 órában dolgozzák le az 5. napot és így 3 szabad áll össze. A gyártó vállalatok és a kereskedelem nem tud a HO mit kezdeni, de a 4 napos munkahét lehet egy megfelelő alternatíva.

Címlapkép: Getty Images

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

munkaerőpiac

munkaerőpiaci helyzet

foglalkoztatottság

ukrán munkaerő

munkaerőpiaci helyzet