Indul a dinnyeháború: vajon mennyi lesz idén a magyar boltokban, piacokon a kilóár?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Győrffy Balázs egy korábbi közleményben kifejtette, hogy az idén kifejezetten jó termésre számítanak, a meggy mellett lesz megfelelő mennyiségű kajszi, és a tavalyinál jobb dinnyeszezont várnak. Ugyanakkor a tavalyi 3500 hektár helyett idén csupán mintegy 2800-3000 ezer hektárnyi területen ültettek görögdinnyét a termelők.

A termelési, szállítási és munkaerőköltségek megugrása miatt a nyári főszezonban sem számíthatunk 170-180 forint alatti kiskereskedelmi árra kilogrammonként, ami a tavalyi minimumot jelentő 130 forinthoz képest 30-40 százalékos áremelkedést jelent.

Az EU legnagyobb görögdinnye-termesztő tagországai Spanyolország, Görögország, Olaszország és Magyarország.

Olaszországban szakértők a hőség és az aszály következtében 20 százalékos terméskiesést prognosztizáltak. Az Eurostat adatai szerint Spanyolország – a világ vezető görögdinnye-exportőre – 2021 első hat hónapjában 10 százalékkal több, 411 ezer tonna görögdinnyét értékesített az unió belső piacán, mint az előző év azonos periódusában. Görögország is növelte szállításait ugyanekkor (+4 százalék, 121 ezer tonna) az unió belső piacán. A közösség nettó importőr görögdinnyéből, évente 350-370 ezer tonna görögdinnyét importál a harmadik országokból, míg kivitele a harmadik országok felé 160-170 ezer tonna körül alakult az előző években.

Az idei év első 5 hónapjában a behozatal 10 százalékkal 226 ezer tonnára, a kivitel 17 százalékkal 39 ezer tonnára csökkent az előző év azonos időszakához képest. A vezető beszállító Marokkó volt, ahonnan 16 százalékkal kevesebb, 128 ezer tonna görögdinnye érkezett.

Magyarország dinnyeexportja jelentősnek számít

A görögdinnye volumenében az egyik legjelentősebb exportzöldségféle, külkereskedelmi egyenlege évek óta pozitív. A KSH adatai szerint Magyarország görögdinnyeimportja 36 százalékkal 18,46 ezer tonnára emelkedett 2021 első fél évében az előző esztendő azonos időszakához képest. A görögdinnye vezető beszállítója az előző évhez hasonlóan Görögország maradt, ahonnan 53 százalékkal több, 6,51 ezer tonna görögdinnye érkezett. A beszállítók sorában Olaszország került a második helyre 4,16 ezer tonnával (2020. január–június: 2,59 ezer tonna). Németországból 32 százalékkal több, 2,75 ezer tonna, Spanyolországból 156 százalékkal több, 2,72 ezer tonna görögdinnyét szállítottak Magyarországra a megfigyelt időszakban. Az export elsősorban júliusra és augusztusra koncentrálódik, és az előző években főleg Csehországba, Szlovákiába, Lengyelországba és Németországba került.

A sárga- és a görögdinnye fogyasztásösztönzésére az idei évben is indult kampány. A 2021-es évhez képest erőteljes csökkenés várható Európában a görögdinnye termőterületében és termésében, a visszaesés a legnagyobb termelő országokat is érinti. Keresleti piac alakulhat ki, de a termesztés feltételei is sokkal nehezebbé válnak az idén.

20% körüli területcsökkenéssel számolhatunk

Magyarország korábban 100 ezer tonna közeli mennyiségeket exportált görögdinnyéből, most körülbelül 130-150 ezer tonna az összes termelésünk, melyből 100-120 ezer tonnát fogyasztunk el, ami évi 10-12 kg/fő átlagos fogyasztást jelent. Ezt a mennyiséget 2021-ben körülbelül 3500 hektáros termőterületen értük el, ám a terület vészesen csökken, az utóbbi 7 évben csaknem megfeleződött. Még nem zajlott le az összes vetőmag-eladás és vetés, de becslések szerint 15-20%-os területcsökkenés várható, azaz körülbelül 700 hektárral, 2700-2800 hektárra esik vissza a hazai termőterület. A termelői koncentráció lassan de biztosan tovább folytatódik, egyre kevesebb, de nagyobb termelő van a piacon. Hazánkban idén a kis-közepes termelők főleg a korai dinnyék termelésére összpontosítanak, míg a nagyobbak a teljes szezont lefedik a Fruitveb prognózisa szerint.

Az ukrán termelés kiesése is gondot jelent

Az ukrán termelési adatok mindig is megbízhatatlanok voltak, mivel rengeteg az országban az extenzív helyre vetett, öntözetlen dinnye. Az előző években reális becslésnek tűnhetett akár a 20-25 ezer hektáros országos termőterület is, nekünk pedig a lengyel piacon, augusztus közepétől váltak komoly versenytársunkká. Főleg a déli területeken, Herszon régióban, Odessza felett vannak jelentős korai termesztő régiók, de itt sajnos most nem traktorok, hanem tankok szántják a földeket. A lengyel és baltikumi cégek már be is jelentkeztek magyar exportőröknél, mivel látják, hogy Ukrajnából várhatóan nem nagyon érkezik áru az idén, vagy legalábbis nagyon bizonytalan az import helyzete.

Piaci lehetőségek az idei évben

A vetőmagok értékesítéséből körülbelül 5%-os pontossággal lehet látni az európai területi trendeket. Biztosnak látszik a komoly terméscsökkenés, így

minden lehetőség adott arra, hogy keresleti piac alakuljon ki a tavalyi év túlkínálata után, amikor az alacsony árak miatt például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében rengeteg dinnye maradt a földeken. Most augusztusban valószínűleg sokkal nagyobb esély lesz eladni a termést.

Kérdés viszont, hogy a jelenlegi viszonyok között mennyire éri meg a termesztés, különösen úgy, hogy nálunk is igen vonzó alternatívát jelenthetnek más kultúrák, például a sokkal kevésbé kockázatos napraforgó.

Szegeden 300 Ft, Debrecenben 600 Ft a görögdinnye kilója

A hazai fogyasztói piacokon jelenleg még az import görög- és sárgadinnye kapható. Ezek fő szállítóországai most Marokkó, Görögország, Spanyolország és Olaszország.

A marokkói görögdinnye kilójáért Szegeden 300 forintot, Debrecenben 600 forintot kérnek a piacokon a kereskedők.

A sárgadinnye esetében fordított a trend az Agrárgazdasági Kutató Intézet piaci árinformációs rendszerének legutóbbi adatai szerint: Debrecenben 800 forintot kérnek egy kiló sárga húsú sárgadinnyéért, míg Szegeden 850 forintot kóstál a gyümölcsként árult zöldség kilóára.

Megérkezett a boltokba a magyar dinnye, kezdődhet a szezon

A Lidl Magyarország raktárai a mai naptól kizárólag magyar beszállítóktól érkező, kiváló minőségű magvas magyar görögdinnyét vesznek át, mellyel kezdetét veszi a hazai dinnyeszezon az áruházakban. A vállalat az elmúlt évben közel 17.500 tonna magyar görögdinnyét értékesített a bel- és külpiacokon összesen, az exportált gyümölcs értéke pedig átlépte az 1 milliárd forintot.

Első körben a magvas görögdinnyéket szállítják, majd az érési folyamatoktól függően a magszegény és a sárga bélű görögdinnyéket.

A hazai áruházakban tavaly 35 százalékkal, azaz 2500 tonnával több dinnye fogyott, mint az azt megelőző évben, ami elsősorban a kiváló minőségű és nagy mennyiségű termésnek volt köszönhető. A vállalat tovább növelte külföldi értékesítését is, hiszen a magyar dinnyetermelők az áruházlánc segítségével tavaly háromezer tonnával több, azaz mintegy 8300 tonna gyümölcsöt exportáltak a régió országaiba, főleg Szlovákiába, Csehországba és Lengyelországba. A megnövekedett exportvolumen azt is jelenti, hogy a külpiacokra vitt gyümölcs értéke tavaly átlépte az egymilliárd forintot.

Közel egy évtizede köteleztük el magunkat a magyar beszállítók támogatása mellett azzal a céllal, hogy a hazai igények maximális kiszolgálása mellett, segítsük és támogassuk a hazai termelőket az exportpiacokra jutásban is. Ezen stratégia mentén a hazai dinnyeszezonban a magvas, magszegény és sárgabélű dinnyék 100 százalékban magyar termelőktől származnak, hogy friss, jó minőségű magyar gyümölcsöket kínálhassunk vásárlóinknak. Évről évre növekszik a Lidl közreműködésével bonyolított értékesítési volumen, ami tovább növeli az ágazat stabilitását és kiszámíthatóbb növekedési lehetőséget biztosít a magyar termelőknek

- ismertette Tőzsér Judit, a vállalat kommunikációs vezetője.

Milyen dinnyét keresnek a magyarok?

A termelés nagyban meghatározza a választékot, így már a vetőmag-illetve palántavásárlásnál eldől, hogy milyen dinnyék kerülnek majd adott évben a piacra. Görögdinnyéből ezen felül a helyi vásárlói szokások is befolyásolják, hogy adott helyen mivel találkozunk: például áruházláncokba jellemzően maximum 10 kg-ig kerülhet be görögdinnye, de a piacokon, saját értékesítési helyeken ennél sokkal nagyobb példányokkal is találkozhatunk

- fogalmazott az Agrárszektornak a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének munkatársa.

Színben a piros hússzín a jellemző, de a sárga húsú dinnyéket is fellelhetjük egyes üzletekben. A magyar görögdinnyék jellemzően csíkosak, a sárga húsú viszont úgynevezett fordított csíkos, melynek köszönhetően meg lehet különböztetni őket egymástól. Ha pedig valaki nosztalgiázni szeretne, vagy visszarepülne szülei gyerekkorába, néhány évvel ezelőtt megjelent a fekete héjszín is, mellyel rögtön egy kis retro hangulatba lehet kerülni.

A sárgadinnye is sláger

A sárgadinnyék esetében mind fajtaszortimentben, mind mérettartományban sokkal letisztultabb a piac, sőt, ami kifejezetten öröm lehet a vásárlók számára, hogy a kialakult ültetési rendnek köszönhetően ma már májustól egészen októberig, tehát közel fél éven át folyamatosan elérhető a hazai finomság.

A sárgadinnye termesztésünk stabil, kiemelten a hazai ellátásra fókuszál. Nagyságrendileg idén is várhatóan 450 hektár területen ültetünk ki sárgadinnyét itthon, több ütemben (fóliasátras termelés, szabadföld, majd ismét fóliasátor), ennek közel 90 %-át a sárga húsú Kantalup típus, a fennmaradó 10 %-ot pedig a zöld húsú Galia típus, úgynevezett cukordinnye teszi ki. A kiültetések jó ütemben zajlanak, ha az idő is kedvező lesz, május végén, június elején megkezdődhet a fóliás dinnyék betakarítása

mondta el az egyesület munkatársa.

A hazai görögdinnyetermesztés azonban a nemzetközi kereskedelem átalakulását nagyon megérezte. Az export piacok elvesztésének eredményeként folyamatosan csökken a hazai termőterület. Az ültetések még javában zajlanak, de a szakmai egyeztetések alapján úgy látják, hogy a tavalyihoz képest idén is mintegy 15-20%-os termőterület csökkenésre lehet számítani Magyarországon. Ez azonban egyáltalán nem veszélyezteti a hazai ellátást, sőt, a termelők most is azon dolgoznak, hogy minden olyan hazai regionális ponton, ahol adott a logisztika és megoldott a tárolástechnológia, újra felépítsék a direkt külföldi piacaikat.

Címlapkép: Getty Images