Luxustermék lett a sajt: ezt a fajtát veszi a legtöbb magyar, hiába drága

HelloVidék   
  Megosztom
Luxustermék lett a sajt: ezt a fajtát veszi a legtöbb magyar, hiába drága

Ha sajtról van szó, a magyar fogyasztók árérzékenyek, tízből kilencen nagy boltláncokban és hipermarketekben veszik meg a termékeket, és a legtöbben havonta 3-4 ezer forintot költenek sajtokra. A magyar sajtvásárlók körében messze a trappista a legkeresettebb, majd a mozzarella és az eidami jön a sorban. A fiatalok adnak esélyt leginkább a különleges sajtfajtáknak, de kedvező ár esetén a többség is szívesen kipróbálna új típusokat – derült ki a Szarvasi Mozzarella friss kutatásából. A sajtkedvelők 41 százalékénak az is fontos, hogy az áru magyar termelőtől származzon.

A magyarok háromnegyede rendszeresen fogyaszt sajtot: a megkérdezettek harmada havi két-három alkalommal, negyede hetente egyszer vásárol a tejtermékből, míg 14 százalékuk heti kétszer-háromszor is tesz a kosarába sajtot. A megkérdezettek csupán 26 százaléka válaszolta azt, hogy havonta egyszer vagy még ennél is ritkábban szerzi be az élelmiszert – derült ki a Szarvasi Mozzarella 500 fős reprezentatív kutatásából.

Egy sajt mind felett

A felmérés szerint a sajtvásárló magyarok körében a trappista messze a legismertebb sajttípus, a válaszadók 90 százalékának elsőre ez a fajta jut az eszébe a sajtról, jóval leszakadva következik az eidami-mozzarella-camembert trió 66, 64 és 61 százalékos ismertséggel. Legkevésbé pedig a brie-t és a gorgonzolát ismerik a vásárlók.

Ezt követi az eidami 34 százalékkal, majd a camembert 31 százalékkal. Ementálit a megkérdezettek csupán 25 százaléka szokott vásárolni, gaudát 22, fetát 19, cheddart 18, a parmezánt 15, a brie-t 12 százalék. Érdekesség, hogy a fiatalok jobban nyitnak a különleges sajtok irányába: a 18-29 évesek közül az átlagnál kevesebben (78 százalék) vásárolják a trappistát, és többen szavaznak a fetára (24 százalék) vagy a cheddarra (28 százalék).

Tömbbe, kimérve – havi maximum 4 ezerért

A legtöbben (a megkérdezettek 39 százaléka) egyébként havi 3-4 ezer forintért tesz a kosarába sajtot, míg 32 százalék 1 és 2 ezer forint közötti összeget költ sajtokra havonta. Mindössze 18 százalékos azoknak az aránya, akik 5 ezer forint fölötti összeget áldoz erre a célra, ez leginkább a 30-39 közötti korosztályra jellemző. Havonta kevesebb mint ezer forintból pedig 12 százalék hozza ki a sajtvásárlást.

Így nem is meglepő, hogy a többség a legolcsóbb, a kilónként 3000 forint alatti sajtokat vásárolja, ez a megkérdezettek 57 százalékára jellemző. Érdekes, hogy pont a legfiatalabbak vásárolják kevésbé a legolcsóbb sajtokat: a 18-29-es korosztály 50 százaléka, míg a középkorúak 56 százaléka, az 50 felettieknek pedig már a 61 százaléka keresi az olcsóbb verziókat. A legtöbben kisebb csomagolt tömböt vesznek (45 százalék), vagy kimérve kérik a sajtokat (42 százalék). 35 százalék nagyobb csomagolt tömböt vásárol, szeletelve csomagolt kiszerelést a megkérdezettek 28 százaléka választ.

Jöhet az új íz, ha olcsó

Az árérzékenység mellett a korábbi tapasztalatok befolyásolják leginkább a sajtválasztást: a vásárlók 92 százalékánál játszik szerepet a döntésben az ár, 89 százalékuk számára pedig fontos, hogy jó élményei legyenek az adott termékkel. A harmadik legfontosabb szempont az adott sajt fajtája.

A magyarok számára a sajtválasztásban kevésbé játszanak szerepet a környezetvédelmi szempontok, mint a termék származása. 41 százaléknak fontos ugyanis, hogy az áru magyar termelőtől származzon, 18 százalék vásárol szívesebben biogazdálkodásból származó sajtot és csupán 19 százaléknak számít, hogy csomagolásmentes legyen az áru.

A kutatás arra is rávilágít, hogy a magyarok nem zárkóznak el a különlegesebb sajtoktól, ha azoknak kedvező az ára: 74 százalék nyitott az alacsony árú, de ismeretlen termékek kipróbálására, 16 százalék pedig az ártól függetlenül is megkóstolna pár új ízt. Nem mondhatni, hogy hűségesek lennénk a jól bevált márkákhoz: a megkérdezettek 54 százaléka az akciókat figyeli, csupán 33 százalék ragaszkodik a bevált brandekhez.

Élen a boltláncok, kevesen mennek sajtért piacra

A beszerzési helyeket tekintve toronymagasan a bolt- és áruházláncok vezetnek, a válaszadók 88 százaléka vásárolja a sajtot ilyen helyeken, míg termelői piacon, illetve vásárcsarnokban 6-6 százalék. Csupán 3 százalék rendeli házhoz a tejterméket termelőtől, 2 százalék maga készíti el otthon rendszeresen, bár a sajtkészítést a megkérdezettek 15 százaléka legalább egyszer kipróbálta már.

Az adatokból az látszik, hogy a mozzarella mind az ismertséget, mind a népszerűséget tekintve dobogós helyezést ér el. Mi több mint negyedszázada dolgozunk a mozzarella népszerűsítésén, és a fogyasztói visszajelzések szerint törekvéseink célba érnek. A mozzarella változatos, számos étellel kombinálható, salátákba, grillezve vagy snackként is megállja helyét. És aki a mozzarellát megkedvelte, bátran próbáljon ki további friss, olasz típusú sajtokat – mint például a burratát, a ricottát vagy a mascarponét

- javasolja Rohony Miklós, a Szarvasi Mozzarella export- és marketingmenedzsere.

Címlapkép: Getty Images

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

sajt

sajtfogyasztás

sajtfogyasztási szokások

trappista