Meglepő dolog derült ki a görögdinnyéről: erről sokaknak fogalma sincs

Az idei évben mintegy 15 százalékkal csökkent a dinnye-termőterület Magyarországon, ami most körülbelül 3000 hektárra tehető. Ebből 2600 hektár a görögdinnye, ami szemben a tavalyi 3500 hektárral, jelentős csökkenést jelent - tudta meg az Agrárszektor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától (NAK). Hozzátették, a dinnye kifejezetten kedveli a mostani napos, meleg időjárást, a termés fejlődéséhez pedig elengedhetetlen az optimális vízellátottság, amely kiemelten fontos ebben az aszályos évben. Ezért az öntözetlen területek csökkenése mellett folyamatosan terjednek itthon az intenzív öntözött technológiák. Magyarországon jellemzően szabadföldön foglalkoznak dinnyetermesztéssel, azonban bővül a fóliasátras termesztés, amellyel egyre inkább biztosítani lehet a magyar dinnye szezonjának széthúzását, ami így több héttel kitolható, és akár szeptember végéig is eltarthat, ráadásul csökkenthető a külföldről behozott dinnye aránya, írja az Agrárszektor.

Hazánkban a TERA adatok alapján öt nagyobb termőtájon foglalkoznak dinnyetermesztéssel. Békésben 1100 hektáron, a Szabolcsi-Hajdúsági termőkörzetben 800 hektáron, míg a Heves-Jászsági termőkörzetben 200, a Tolnai-Fejér körzetben 300, Baranyában pedig 180 hektáron termesztenek görögdinnyét - közölte lapunkkal az Agrárkamara. A fennmaradó rész kisebb szórvány területeken található. Érdekesség, hogy a Békés megyei Medgyesegyházán míg 10-15 éve az ott élők körülbelül 80 százaléka foglalkozott dinnyetermesztéssel, mára 20 százalék körülire süllyedt ez a szám a csaknem 3500 lelkes településen.

Mi a helyzet a termésmennyiséggel?

Idén 130-140 ezer tonna görögdinnyére számítanak a szakemberek, ami a termőterülethez hasonlóan szintén csökkenő tendenciát mutat, 2021-ben például 150-160 ezer tonnát vártak. A KSH adatai szerint 2014 óta folyamatosan csökken a görögdinnye termésmennyisége Magyarországon. Az akkori 219 ezer tonnáról 2018-ra 179 ezer tonnára, 2019-re 175 ezer tonnára csökkent a mennyiség, 2020-ban pedig már csak mindössze 147 ezer tonnát takarítottak be hazánkban. Érdemes hozzátenni, hogy a jelenleg uralkodó aszály és szárazság még nagyban befolyásolhatja az idei termésmennyiséget, azt azonban leszögezték a szakemberek, hogy a hazai fogyasztásra jut bőven idén is.

Külföldön is egyre népszerűbb a magyar dinnye

Az utóbbi időszakban megnőtt a kereslet a magyar dinnyék iránt a cseh, a német, a lengyel, valamint a balti piacon is. A magyar dinnye legfőbb versenytársa az olasz, spanyol és a görögországi dinnye, ugyanakkor a megnövekedett szállítmányozási költségek miatt kevésbé éri meg nagy távolságokra fuvarozni, így "visszaszerezhetővé váltak az elvesztett exportpiacok". Ezt segítheti még, hogy Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban mintegy 20 százalékos termeléscsökkenés tapasztalható idén.

Mennyi az annyi?

Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke még júliusban beszélt arról, hogy a magyar termelőknek jelentősen megnőttek a költségeik az inputanyagok drágulása és a munkaerő költség emelkedése miatt, amit a fogyasztói áraknak is tükrözniük kell. Ez azt jelenti, hogy a szezon második felében sem eshet 179 forint alá a dinnye kilónkénti ára, különben nem lesz jövedelmező a szezon a termelők számára. "Ellenkező esetben tovább fog csökkeni a termőterület" - figyelmeztetett az elnök. Sándór László, a Nunhems szaktanácsadója a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak mondta el, hogy nem magyar sajátosság, hanem egész Európára jellemző folyamat az idén, hogy a termelők költségei 30-35 százalékkal megemelkedtek, így ő is úgy látja, hogy ezáltal a fogyasztói áraknak is óhatatlanul növekedniük kell. Hozzátette, több országból származó tapasztalat, hogy a fogyasztói árak emelkedéséből a termelők kevéssé részesülnek, pedig a műtrágyák, a fólia és az üzemanyagárak növekedése őket sújtja leginkább.

A KSH adatai szerint az utóbbi években folyamatosan nőtt a görögdinnye piaci átlagára Magyarországon, és habár a 2020-as adatok a koronavírus-járvány miatt nem állnak rendelkezésre, jól látszik, hogy míg 2018-ban 169 forint, 2019-ben 184 forint, 2021-ben már 227 forint volt egy kilogramm görögdinnye átlagára hazánkban. A Piaci Árinformációs Rendszer (PÁIR) adatai alapján a Budapesti Nagybani Piacon egy kilogramm belföldi görögdinnye a 25. héten 343 forint volt, a 27. héten már csak 325 forint, a 28. héten pedig 267 forintba került.

Hogyan vásárolnak görögdinnyét a magyarok?

A magyarok dinnyevásárlási szokásai alapján a piac két részre osztható. Egy tipikus magyar család 5-8 kilogramm dinnyét szeret venni egyszerre, ami a nagyobb kiskereskedelmi láncokban egy közepes méretű egész dinnyét ad ki. Ez a vásárlási szokás a magyar fogyasztók 80 százalékára jellemző, persze vannak eltérő ízlésű vásárlók is, akik például a minél nagyobb (akár 10-13 kilogrammos) dinnyét kedvelik, vagy a kisebb, 4-5 kilogrammosat vásárolják inkább. Érdekes módon a dinnye alakját és színét illetően (hosszúkás vagy gömbölyű, fekete vagy csíkos héjú) nem figyelhető meg egyértelmű magyar preferencia, az egyéni ízlés dönt - mondta Sándor László a Fruitvebnek. Ugyanakkor folyamatosan nő az igény magszegény, úgynevezett magnélküli dinnyék iránt, és ma már a hazai piac 15 százalékát teszik ki, emellett a mini, 2-4 kilogrammos görögdinnyéket is egyre inkább keresik a vásárlók.

A teljes cikk itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images