Hiába a szigetelés, a napelem: nem győzheted le a rezsiemelést, ha ezt elrontod

Pénzcentrum: Több helyről, többek közt a Habitat for Humanity jelentéseiből is tudjuk, hogy Magyarországon a házak, lakások energetikai szempontból nagyrészt elavultak, kifejezetten rossz állapotban vannak. Miért van ez így?

Gulyás István: Ez egy összetett kérdés, és viszonylag messzire vezet vissza. Kezdjük ott, Magyarországon kb. 2,7 millió családi ház van, ennek 5-8 százalékát egyértelműen bontani kellene, már nem lenne szabad rákölteni egy fillért sem. Aztán a 2,7 millió ház 10-15 százalékára azt mondanám, hogy energetikailag elér egy DD vagy CC kategóriát (Energetikai minőség szerinti besorolás), ami egész jó a magyarországi átlaghoz képest. És van egy szintén kb. 10 százaléknyi lakóház, amik a 2000-es évek után épültek, és mivel addigra már egy picit szigorodtak a szabályok, ezek a házak energetikailag viszonylag jobbak. De ez sem teljesen igaz, mert pl. az akkori nyílászárók technológiai színvonala, szerkezeti kialakítása még messze nem volt azon a szinten, mint ma, és a hőszigetelési határértékek is szigorodtak az óta. Tehát már ezekhez a házakhoz is hozzá kellene nyúlni valamilyen formában.

A maradék 1,7-1,8 millió házat pedig komplexen fel kellene újítani.

Ezek között vannak olyanok, amelyeken már csináltak 1-2 dolgot, pl. kicserélték a nyílászárókat, vagy a kazánt, esetleg megcsinálták a homlokzat-hőszigetelést, vagy a padlásfödém hőszigetelését, de nem úgy, hogy az egészet komplex formában végigvigyék, és minden elemét egy tudatos irányvonal mentén újította volna fel az ügyfél. Általában ezek a részfelújítások akkor történtek meg, amikor egy-egy kormányzati program elindult, vagy valamilyen kedvező finanszírozási forrás jelent meg a piacon, amire a tulajdonos felkapta a fejét és azt mondta, hogy akkor ő melléteszi a maradék összeget. Ellenben aki előre gondolkodott, a szükséges anyagi forrásai is megvoltak, és komolyan végiggondolta, hogy milyen lehetőségei vannak, ő mostanra kvázi minimalizálni tudta az energiafogyasztását. Hogy miért alakult ez így…

Esetleg a pénzhiány lehet az oka?

Nem gondolom, hogy csak a pénz, inkább a tudatos ingatlanhasználat, az energiatudatos gondolkodás hiánya állhat a háttérben. Az emberek nagyon elkényelmesedtek Magyarországon, mindig is az államtól vagy az önkormányzattól várták és várják a megoldást, nem pedig saját maguk cselekedtek. Például, a Kádár-kockák, a régi nagy típusházak felépítésekor nem az energetika volt a fő szempont. Akkoriban a FÉG gyártott kazánokat idehaza, nagy teljesítményű kazánokat (pl.: 30 és 40 kW-ost), és lehet, hogy valakinek elég lett volna egy kisebb teljesítményű is, de csak ez a két típus volt. Mivel olcsó volt a gáz, nem számított, hogy mennyit fogyasztunk, és az sem, hogy milyen energetikai szinten épülnek meg a házak: milyen téglából, milyen ablakokkal, milyen fűtési rendszerrel. Ez akkoriban nem az emberek hibája volt, a szociális jólétet mindenki készpénznek vette. A rendszerváltás után pedig a lakosság elsősorban nem a házára költött, mert hirtelen nagyon sok mindent lehetett megvenni: berobbant a piacgazdaság, és mindenki szebb autót, jakuzzit, kertet akart. A ház energiatudatos fejlesztése nem volt téma, nem volt a része a tudatos fejlődésnek. A másik összetevője ennek a problémának a mindenkori kormányzati kommunikáció, ami nagyjából azt közvetíti, hogy majd én megoldom helyetted és ez szintén nagyon kényelmes az embereknek. De aki figyelt, és részt vett például az Otthon melege Programban, ami egy jól végiggondolt program volt, és elindította a felújításokat, az tapasztalataink szerint nem állt le, és a megspórolt pénzből további átalakításokat végzett az otthonán.

Látni kell, hogy ha a fogyasztásnak nincs hatása a végszámlára, ha nem érezzük a saját zsebünkön ennek a költségeit, ha nem fáj, akkor nem fog soha számítani, hogy fel van kapcsolva a villany vagy nincs, 25 fok van-e otthon télen, vagy csak 22.

Korábban dolgoztam Zuglóban, az Energiahatékonysági Tanácsadó Irodát vezettem, gyönyörűen látszott, hogy akkor jöttek be a legtöbben tanácsadásra, amikor meghirdettek valamilyen állami programot és ennek híre ment a médiában. Több mint 800 tanácsadást csináltam ott, és az embereknek legalább a fele úgy jött be, hogy ehhez mit ad az önkormányzat? Az van a fejekben, hogy az majd segít, majd valaki megoldja az ő saját problémájukat.

Ez a szocializmus hagyatéka: majd az állam mindent megold helyettünk?

Így van és sajnos a különböző politikai rendszerek erre rá is játszanak, ebből politikai tőkét kovácsolnak. Az államnak vagy az önkormányzatnak csak egy keretfeltételt kellene szabni, és azon belül hagyni, hogy az emberek meghozzák a döntéseiket, nem pedig konkrétan megmondani, hogy mit csináljon, mert abból csak nagyon torz dolgok születnek. Írtam korábban egy elemző cikket a 100 százalékos napelem támogatás kontra hőszivattyúról, ami szerintem egy nagyon torz irányba vitte el a gondolkodást a jelenlegi feltételrendszerében. Az a sok ezer ember, akik kidobta a gázkazánját a hőszivattyúért cserébe, majd rádöbben, hogy talán mégsem fogja tudni kifűteni a házát, vagy csak nagyon magas villanyszámla árán – sajnos, ezt nem magyarázza el nekik előtte senki.

Mert most mi van? Hallja a kocsmában, a boltban, a tévében, hogy ezt meg ezt kéne csináltatnia a házán, és belevág ész nélkül, ahelyett, hogy megállna, átgondolná, milyen háza van, hol tart most, hova akar eljutni: tehát komplexen szemlélné a problémát.

Ma, ha megkérdezünk 10 magánembert arról, hogy egy napelem áramszünet esetén is termel-e energiát, szerinted mi lenne a többség válasza?

Felteszem, igennel felelnének.

Igen, ez lenne a válaszuk, holott ez nem így van, ha csak nem hibrid invertert építenek be. De a normál inverter is árammal megy. Az emberek fejében az van, hogy ha majd nem lesz áram, nem baj, én akkor is tudok termelni, holott ez nem igaz. Ám ezeket a fix dolgokat nagyon nehéz a fejekből kiverni, olyan makacs alapvetések ezek. De ez csak egyetlen példa a sok közül.

Aki egy szakértői csapat ügyfele lesz, az jobban jár, mint az, aki elmegy egy kereskedőhöz, és megveszi azt, amin a kereskedőnek a legjobban megéri. Őt nem érdekli a komplett rendszer, ahová a vevő azt majd beépíti. Ellenben egy szakértői brigád azt fogja megvetetni vele, ami neki és az otthonának a legjobb, hiszen a korszerűsítést egy folyamatként kezelik, nem pedig részeiben. Én például sokszor lebeszélem az ügyfeleimet bizonyos divatos beruházásokról, mert bármilyen csábítónak is tűnik, tudom, látom, hogy felesleges.

Zuglói munkám során is ez rendszeres volt. Nagyon sok idős néni jött be azzal, hogy kaptak a gázszolgáltatótól piros pecsétes papírt: ha nem cserélik ki a régi kazánt kondenzációsra, akkor elzárják náluk a gázt. De ehhez meg kellett volna csinálni a kéményeket is. Egy hatemeletes házban egy első emeleti kis (36-45 m2) lakásnál ez olyan horribilis pluszköltség, hogy felesleges megcsinálni a beruházást. Ilyen és ehhez hasonló alapvetésekkel nincsenek tisztában az emberek, és azt látom, hogy sokszor már kész tényként kezelik a mainstream média által közölteket, holott még meg sem jelent a rendelet, és nem tudjuk, hogy mi lesz a tartalma. Vállalkozóként is dolgozom, és már az embereim is azt kérdezgetik, hogy ha nő a rezsiköltségük, hogy fogják kifizetni, mert nincs annyi bevételük!

A teljes cikk itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images