Budapest 9℃ (eső)Több tízezer magyar szerezne itt munkát: papírok nélkül is napi 15 ezret lehet keresni
Magyarországon mintegy 100 000 munkás hiányzik a földekről. Pedig nagy szükség lenne a különböző gyümölcsök, zöldségek betakarítását végző dolgozókra. Csakhogy ilyenek egyre kevesebben vannak, sokan külföldre mennek inkább dolgozni, és tőlünk keletebbről sem hozzánk, hanem inkább nyugatra vándorol a munkaerő. Pedig hazánkban is van olyan régió, ahol napszámba már 15 ezer forintos bér alatt nem igen megy el senki. A probléma viszont sokrétű, az elmúlt évtizedek rendesen megcibálták az ágazatot, az pedig, hogy nincs elég munkaerő, sok-sok milliárdos kárt okoz a magyar zöldség-gyümölcs-termesztésnek.
Ahogy a Pénzcentrum írj, javában dübörög már Magyarországon a nyári főszezon az agráriumban. A helyzet azonban koránt sem mondható rózsásnak, ugyanis a hazai ágazat egészen elképesztő munkaerőhiánnyal küzd. Akkorával, hogy a lapnak nyilatkozó szakmai szervezet szerint a munkaerőhiány ma már csaknem akkora gondot okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben, mint az időjárási anomáliák.
De hogy jutottunk idáig? És egyáltalán mekkora keresetre számíthat az, aki Magyarországon adná a fejét idénymunkára 2022-ben? Többek között ezekre a kérdésekre is kerestük a választ a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács segítségével.
Idénymunka 2022 keresetek
Ahogy azt a Pénzcentrum megtudta, az északkeleti országrészben még csak 8 ezer forint körül van a napi bér, amit az idénymunkások kézhez kapnak általában. Ehhez képest az ország középső és nyugati részein napi 10-10 ezer forint alatt már senki sem megy napszámba. Sőt, a FruitVeB szerint ezekben a régiókban inkább a 12-15 forint a jellemző. Ha 22 napra vetítve számoljuk a kereseteket, akkor
- az északkeleti országrészben 166 ezer forint bérezés érhető el nettóban,
- az ország középső és nyugati részein viszont már 260 ezer forintos nettóról beszélhetünk.
Idénymunka 2022 – dübörög a szezon
Érdemes tudni, hogy a gyümölcstermesztésben két nagy munkacsúcs élőmunka-igényes munkaművelet van: a metszés, ami késő ősztől kora tavaszig tart, és jellemzően törekszenek a gazdák állandó vagy családi munkaerővel oldják megmegoldani, illetve a betakarítás, ami gyümölcsfajtól függően 1-3 hónapos időszak, és ezért nem lehet, csak idénymunkásokkal megoldani.
Az élőmunkáért folytatott verseny rendkívül kiélezett. Nagyobb eséllyel indulnak benne azok az ágazatok, illetve vállalkozások, amelyek a lehető leghosszabb időre tudnak munkát biztosítani. Ezért aztán az előrelátóbbak sok esetben ennek megfelelően állítják össze a termelési szerkezetet, és például a szamóca mellett dinnyét, a cseresznye mellett meggyet, szilvát és almát is termesztenek, hogy ne csak 1-2, hanem akár 6 hónapig is meg tudják tartani az igénymunkásokat
- mondta el lapunknak a szakmaközi szervezet, aki kitért arra is, hogy a gyümölcstermesztésben a jelentős munkaerőigény a májustól októberig tartó időszakban jelentkezik, mivel jórészt május-júniusban zajlik a termésritkítás, illetve májustól októberig tart a szüretelés. A szabadföldi zöldségtermesztésben is döntően április-májusban zajlik a vetés, palántázás, majd szintén nyárra és őszre esik a betakarítás. Van olyan speciális eset, mint például a spárga, ahol már április közepe óta dübörög a betakarítás. A hajtatott zöldségtermesztésben viszont gyakorlatilag egész éven át folyamatos a munka.
Ezzel párhuzamosan azt is látni kell, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatok többsége meglehetősen munkaerőigényes tevékenységet takar. Csak összehasonlításképpen, a teljesen gépesíthető művelésű fajok (beleértve a betakarítás gépesítését) munkaerőigénye 200-500 munkaóra/hektár, a csak kézzel betakaríthatóké viszont fajtól függően 500-4 000 munkaóra/hektár között van (sőt a jelentősebb zöldmunkát igénylők esetében a 6 000 munkaórát is elérheti), míg a hajtatott zöldségtermesztésben 10-25 ezer munkaóra/hektár a foglalkoztatás-igény.
Ezt a munkamennyiséget ágazattól és termelési módtól függően 30-70 százalékban szezonálisan foglalkoztatott, alkalmi munkaerő végzi, és csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal.
Csak hogy lássuk a különbségeket, például az egyik legnagyobb kézi munkaidő szükségletű gyümölcsfaj a szamóca (szabadföldi), ennek az összes képőzi munkaidőszükséglete 3500-6300 óra/hektár, ehhez képest a bodzának csupán 300-550. De rendkívül kézi munkaidőigényes még a szeder, a málna vagy éppen a cseresznye betakarítása is. Míg a szilváé vagy a ribiszkéé kevéssé. Összességében a FruitVeB számításai alapján arra lehet következtetni, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású foglalkoztatottnak megfelelő mennyiségű munkaerő dolgozik. Számolva azzal, hogy sok a részmunkaidős vagy szezonális foglalkoztatott, ez a munkamennyiség mintegy 200-250 ezer ember részbeni vagy teljes foglalkoztatását jelenti.
Amennyiben tehát a zöldség-gyümölcs ágazati stratégiában foglalt célt meg akarjuk valósítani (a termelés 1,5-szeresére bővítése), akkor 20-40 százalékkal több munkaerőre van szükség – abban az estben, ha a növekedés egy jelentős részét a kézimunka igényes zöldségfajok termelésével érjük el, nem pedig az erősen gépesített szántóföldi zöldségfajokkal (csemegekukorica, zöldborsó, hagyma, stb.). Ez tehát adott esetben akár 100 000 (!) munkást is jelentene
- tudta meg a Pénzcentrum a terméktanácstól.
A cikk itt folytatódik tovább.
Címlapkép: Getty Images
TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!
A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)
