Érik a katasztrófa, csőd és halpusztulás: óriási veszélyben a magyar halastavak

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Érik a katasztrófa, csőd és halpusztulás: óriási veszélyben a magyar halastavak

Egyre kevesebb a víz a Balatonban, a Velencei-tóban, a Tiszában és a Dunában az óriási aszály miatt, és egyelőre nem is várható számottevő csapadék. A kisebb tavak és patakok közül több már teljesen kiszáradt. Milyen hatása van a magyar halgazdálkodásra ez a rendkívüli aszály? Van-e kimutatás arra nézve, hány olyan tó van ma Magyarországon, ahol emiatt megszűnt a halászat? A témával kapcsolatban a HelloVidék Sziráki Bencével, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezetének ügyvezető igazgatójával beszélgetett.

Nemcsak idén, hanem már tavaly is kevesebb csapadék hullott az előző évekhez képest. A magyarországi tógazdasági haltermelők már tavaly jelezték, hogy komoly gondokat okoz az aszály. Ez jól látszik az Agrárközgazdasági Kutatóintézet adataiból is, hiszen ma hazánkban csaknem 30 ezer hektár halastó van, de ebből jelenleg már csak 26 ezer hektár üzemel. 2020-hoz képest ez 2,5 százalékos csökkenést jelent

– közölte a HelloVidéknek Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezetének ügyvezető igazgatója. Aki azt is hozzátette, hogy ez a probléma főleg a völgyzárógátas halastavakat érinti, mivel ide a téli csapadékot fogják fel a termelők, így nincs állandó csatornával víz-utánpótlásra lehetőség.

Már 2021 telén is nagyon kevés csapadék esett, ezért 2022 tavaszára nem tudták üzemi vízszintre feltölteni a termelők a halastavakat. A másik típusú halastó a körtöltéses, ezeket mesterséges csatornákból, szivattyúzással töltik fel a haltermelők, itt kevésbé súlyosak a problémák, de az elhúzódó meleg időjárás már ezeket a tavakat is veszélyezteti

-mondta el a szakember, aki még közölte: a körtöltéses tavak jellemzően az Észak- és Dél-Alföldön találhatók, míg a völgyzárógátas halastavak a Dél-Dunántúlon.

Hiába voltak kisebb-nagyobb zivatarok, ez a leeső csapadék nem jutott el a halastavakba, hiszen a földeken, az erdőkben is iszonyatos aszály van, a növényzet egyből felszívja ezt a csapadékot.

Egyszóval nagy bajban vannak a haltermelők!

A Dunántúlon akár 2-3 méteres vízoszlopnak kellene lennie a völgyzárógátas halastavakban, de sok helyen alig éri el az 50 cm-t, szinte kilátszik a halak háta a vízből. Ez azért veszélyes, mert ebben a sekély, gyorsan felmelegedő vízben nagyon könnyen alakulhat ki oxigénhiány, ami a halak pusztulását okozza. A haltermelők ezen kétféle módon próbálnak segíteni. Egyrészt használnak mindenféle olyan berendezést, amivel a tavat tudják levegőztetni, de ezzel az a baj, hogy csak kis tavakon alkalmazható, mert egy ilyen levegőztető gép csak a közvetlen környezetében tudja dúsítani az oxigéntartalmat a vízben. A másik probléma, hogy ezeket elektromos árammal kell üzemeltetni. A másik megoldás, hogy ún. kényszer lehalászásokat hajtanak végre és idő előtt értékesítik a megmaradt állományt

- közölte Sziráki Bence, akitől azt is megtudtuk, hogy a magyar haltermelés alapvetően úgy néz ki, hogy tavasszal kihelyezik a tenyészanyagot a halastavakba, majd ősszel lehalásszák.

Óriási mértékben megdrágultak a gabonatakarmányok is

A probléma most az, hogy a 3 kilós pontyot, amit karácsonykor a vásárlók elé kellene vinni, most nyáron, a nagy aszály miatt 2 kilósan kényszerből lehalásszák, és értékesítik akár a horgászszervezetek, akár a feldolgozók részére. Így viszont a termelők jóval olcsóbban, a főszezon előtt kényszerülnek értékesíteni a halakat.

Azért nem jó ez, mert így hamarabb vesszük ki a halat a termelésből, és ilyenkor nem olyan jó a takarmányhasznosítási együttható. Tehát már azzal kár éri a gazdát, hogy előbb kiveszi a halat a termelésből. A másik probléma, hogy az orosz-ukrán konfliktus miatt nagyon nagy mértékben megdrágultak a gabonatakarmányok, illetve az elektromos áram, illetve a gázolaj. Alapvetően egy rossz közgazdasági környezetben működnek ezek a gazdaságok és erre jött rá ez az aszály, ami tovább nehezíti a sorsunkat. Azon kívül, hogy nincsenek befolyó vizek, nincs utánpótlás, ebben a melegben őrült nagy a tavak párolgása. Főleg, ha a napsütés széllel párosul, egy nap alatt 1-2 cm-t is apadhatnak ezek a nagy tavak. Ilyen szempontból az Alföldön is komoly probléma van, mert ezek a termelők lekötöttek a vízügynél erre az évre egy adott vízmennyiséget, nem gondolták, hogy ilyen elhúzódó meleg lesz. Párolognak a tavak, és sok helyen a vízügy nem tudja őket kiszolgálni, mert nagyon nagy vízmennyiség öntözésre megy el, hiszen az élelmiszer-előállítás elsőbbrendű, mint a halastavak töltése

- emelte ki még a szakember.

Közben a tavak vize is egyre melegebb

Vannak érzékenyebb halfajok, mint a süllő, ezek ilyenkor elpusztulnak a meleg, oxigénhiányos vízben. De egy jól karbantartott tóban – tette hozzá Sziráki Bence - a meleg víz nem okoz jelentős problémát, például a ponty esetében, mert ezt a halfajt a trópusokon is termelik, inkább az oxigénhiánnyal van probléma. De mindenhol tapasztalnak halpusztulásokat:

Sajnos nagyon sok természetes víznél vagy akár magán horgásztónál is ugyanazok a problémák merülnek fel, mint a mesterséges halastavaknál. Kiszáradnak a természetes vizek, csökken a vízszint, szörnyű pusztulások vannak, mert a kis vízfolyásokban sokszor érzékenyebb halak élnek, amelyek nem tudják tolerálni ezt az iszonyat meleget és oxigénhiányt

Se biztosítás, se aszálykár nem jár a haltermelőknek

Ráadásul, tudtuk meg a szakembertől, vannak pár hektáros mesterséges halastavak, de több száz hektárosak is, ahol egyszerűen megoldhatatlan a levegőztetés. Ezért is, a mezőgazdaság más ágazataihoz képest is a halastavi haltermelés még jobban ki van téve az időjárásnak. A másik probléma nálunk az, hogy semelyik magyarországi biztosító nem köt biztosítást a haltermelési létesítményekre:

Ugyanakkor az EU különböző jogszabályai miatt mi nem mezőgazdasági termelésnek minősülünk, hanem a tengerügyi és halászati alaphoz tartozunk. Tehát ha mondjuk egy halastó kiszárad, és elpusztul az állomány, akkor a gazdának semmilyen lehetősége nincs kárpótlás igénylésére. Míg egy növénytermesztésben léteznek aszálykárok, biztosítások. Egy termelő többéves munkája nagyon könnyen tönkremehet egy ilyen aszályos évben, és nincs semmilyen káralap, amiből támogatást lehetne igényelni

- emelte ki a szakember, akitől azt is megtudtuk, hogy idén a Dunántúlon biztosan kevesebb lesz a haltermelés, mint az elmúlt ötéves átlag, az Alföldön pedig, attól függően, hogy mennyire tudták megtartani a vizeket, ott közepes évvel számolnak.

Hogyan alakul idén a hal ára?

Az inputanyag drágulása és a nehéz termelési körülmények, illetve a támogatási lehetőségek szűkössége miatt a jelenlegi árak karácsonyra sem fognak csökkenni, mivel a többszörösét kell kifizetni takarmányra, áramra, gázolajra, illetve a munkaerő költsége is folyamatosan növekszik. Ha ezt számszerűsítsük, ma tóparton egy kg ponty 1200-1500 forint – és ez az ár valószínűleg karácsonykor is megmarad.

Ősszel, ha elindulnak a halászatok, akkor mindig egy picit bezuhan az ár. De szerintem ez a tendencia most fel fog borulni, az emelkedő inputanyagárak miatt meg fog maradni a nyári halárszint karácsonyra is

- közölte a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezetének ügyvezető igazgatója.

A tartós aszályra létezik hosszú távú stratégia?

Ez idáig jellemzően minden évben leengedték a vizet, aztán megtörtént a lehalászás, de a Dunántúlon már annyira kevés csapadék esik, hogy több termelő kénytelen átállítani ún. kétéves üzembe a halastavat, és csak kétévente halássza le, ugyanakkor ez jelentős bevételkiesést okoz. Nagyon takarékoskodni kell a vizekkel, sok helyen termeléstechnológiát kell váltani, vallják egyre inkább az ágazat dolgozói:

Már jelenleg is nagyon alacsony az ágazat jövedelemtermelő képessége, kb. 4 százalék, ezért a termelőknek nagyon nehéz fejlesztéseket végrehajtani, hiszen nincs meg hozzá az önerő. Hiába vannak pályázati lehetőségek, a termelők nehezen tudják biztosítani a szükséges önerőt. A most kifutott Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) különböző beruházási támogatásaihoz 50 százalékot oda kellett tenni. Egy tórekonstrukció vagy gépbeszerzés több 10 millió forint, amit sokszor nem tudtak előteremteni a gazdák. Ha esetleg kétéves üzemre kell átállítani a tavakat, az tovább csökkenti a jövedelmezőséget, ami felveti azt, hogy van-e értelme csinálni

- magyarázta a szakember, aki hozzátette még, hogy sajnos van rá példa Magyarországon is, főként az Alföldön, hogy

bevetette inkább kukoricával, hiszen a növénytermesztés hektáronként komoly alaptámogatást kap, ezáltal sokkal kiszámíthatóbb, biztosabb jövedelemhez juttatja a gazdálkodókat.

Ez egy szomorú tendencia. Tavaly nagy mértékben csökkent a halastavak területe, és egyetlen új sem létesült. Nagyon nagy a bekerülési költsége, és nagyon hosszú idő alatt térül meg. Van egy intenzív, medencés, zárt rendszerű haltermelési technológiánk, Magyarország a legnagyobb afrikaiharcsa-termelő az EU-ban. Ezek a termelési rendszerek föld alatti, meleg vizű kutakra vannak alapozva, és medencékben, takarmányon nevelik a halakat. Büszkén mondhatom, hogy az afrikai harcsa több mint 90 százaléka feldolgozott formában jut el a fogyasztókhoz. Ez egy nagyon jó irány, és az intenzív üzemű rendszerek tavaly 7 százalékkal bővültek. Ez egy komoly előrelépés

- tette hozzá a szakember, aki még kiemelte, hogy hosszú távon ezek a rendszerekkel sokkal kisebb vízfelhasználással állítanak elő egy kg halat, mint a hagyományos tavakban. Hosszú távon ez lehet az egyik iránya a lakossági halellátásnak. Viszont, figyelmeztetett a szakember, ha ilyen csapadékszegény évek jönnek, akkor sok vállalkozás tönkre fog menni.

Az is nagy probléma az ágazatban, hogy egy évre előre meg kell venni a tenyészanyagot, a takarmányt, közben fizetni kell az embereket, gépeket vásárolni, a területet bérelni vagy fenntartani, de csak ősszel-télen jön először igazán bevétel. Ha több 10 vagy 100 millió forintot belerak a tulajdonos egy tógazdaság üzemeltetésébe, és nem kapja ezt vissza ősszel, nem tud még egy évet megfinanszírozni, és akkor abbahagyja az egészet

- sorolta a problémákat a HelloVidéknek Sziráki Bence.

Óriási károkat okoznak a halfogyasztó madarak is

Nincsenek ma könnyű helyzetben az ágazatban dolgozó termelők, hiszen számolniuk kell a takarmány árának folyamatos növekedésével, a vízforgatás növekvő költségével, az elektromos áram drágulásával, a növekvő munkabérrel - nagyon sok költségük van. A szakember elmondása szerint ráadásul az elhullás mellett komoly veszteségeket okoznak halfogyasztó madarak is:

Folyamatos az elhullás, de nagyon jelentős a madárkár is a tavakban, a kisebb korosztályokban. Kevesen tudják, de ide jön telelni több ezer kárókatona a balti országokból, és egy kormorán naponta akár 2-3 kg halat is elpusztít. Ha ezek 80-100-as csapatokban érkeznek egy halastóra, iszonyatos károkat tudnak okozni. Ezt is a haltermelők finanszírozzák. Riasztani különböző kormányhivatali engedélyekkel lehet, ugyanakkor egy több 10 vagy 100 hektáros halastavat nem lehet megvédeni, amikor a tó egyik végében van a halőr, a másik végében meg lakmároznak a madarak.

A környező országokban, mint Ausztria, Csehország, Lengyelország (ezek a tradicionális pontytermelő országok) létezik területalapon kiosztott támogatás, amellyel kompenzálják ezeket a kiadásokat. Magyarországon az ilyen károkra sem kaphatnak jelenleg a termelők kártérítést.

A halfogyasztó madarak könnyen összeszedik a halakat az alacsony vízből
A halfogyasztó madarak könnyen összeszedik a halakat az alacsony vízből

Döbbenetes, mennyire kevés halat eszünk mi magyarok

Az AKI adatai szerint Magyarországon az egy főre jutó halfogyasztás 2020-ban 6,37 kilogramm volt, ami csekély mértékben, 8 dekagrammal csökkent 2019-hez képest (ennek oka a COVID19 világjárvány okozta lezárások). Összehasonlításként a FAO előzetes becslései szerint ugyanez a világ átlagában 19,8 kilogramm volt 2020-ban, vagyis a hazai egy főre vetített halfogyasztás a világátlag harmadát sem érte el.

Ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok (EUMOFA 2021) szerint 2019-ben az EU egy főre jutó halfogyasztása 24 kilogramm volt. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) céljai között szerepel a hazai haltermelés és értékesítés felerősítése. Ennek érdekében indították el a rendszeres, legalább heti egy alkalommal történő halfogyasztásra ösztönző „HalPéntek” kampányukat.

Szeretnénk, ha a péntek újra a halfogyasztás napja legyen Magyarországon, mivel mindenki számára ismeretes, hogy a halhús fogyasztása pozitív élettani hatással bír. A hal könnyen emészthető, magas fehérje tartalmú vitaminokban gazdag táplálék. A hal-hús tartalmaz foszfort, jódot, fluort, szelént, vasat, káliumot és kalciumot, A-, D-, B2-, B6-, és B12-vitamint, továbbá a hal jelentős forrása az omega-3 zsírsavaknak, amelyekről bebizonyosodott, hogy csökkentik a szívroham kockázatát. A nemzetközi statisztikák is alátámasztják, hogy a nagy halfogyasztó országok lakói között jóval kevesebb a szív- és érrendszeri beteg.

- tudtuk meg.

Az AKI adatai szerint a magyarországi tógazdasági haltermelés volumene 2021-ben 21 184 tonna volt, mindössze 1 százalékkal alacsonyabb az előző évi mennyiséghez képest. A korábbi évekhez hasonlóan

Gazdaságilag legfontosabb halfajunk továbbra is a ponty, amely a tógazdasági étkezési célú halhústermelésből 83,2 százalékkal részesedett a 2021-es évben. A hazai haltermelés meghatározó részét a tógazdaságok adják, amelyek üzemelt területe 25 937 hektár volt 2021-ben. Az intenzív rendszerekben előállított halmennyiség 2021-ben 5672 tonna volt, ami az előző évhez képest 7 százalékos bővülést jelentett. Az intenzív üzemekben étkezési célra megtermelt hal volumene 4364 tonnát tett ki a vizsgált évben, amelynek 93 %-a afrikai harcsa.

forrás: AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft.
forrás: AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft.

Képek forrás: Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 6 százalékos THM-el, és havi 106 085 forintos törlesztővel fel lehet venni a Raiffeisen Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,42% a THM; a K&H Banknál 6,43%; az Erste  Banknál 6,67%,  a MagNet Banknál pedig 6,8%; míg az UniCredit Banknál 6,9%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

halászat

horgászat

aszály

víz

halgazdaság