Súlyos csapást mér az aszály a hazai vizekre: mi lesz így a tavakkal, patakokkal, forrásokkal?

Szinte naponta változik a hazai vizek állapota a hatalmas aszály miatt. Pedig már áprilisban is intő jeleket mutatott a természet, hogy ez a nyár közel sem lesz olyan, mint az eddigiek. Néhány hónapja, Szomorú Miklós, az ismert kertész osztott meg megdöbbentp képeket Pilisszentkereszt környékén. A posztban egy 6 éve tavasszal, és egy 5 éve nyáron készült kép látható összehasonlítva az idén áprilisban észlelhető körülményekről. Mint Facebook bejegyzésében írta:

Borzasztó látni, hogy szárad ki minden, tűnnek el a patakok, tavak a Pilisből is. A Dera szurdok itt mellettünk egy csoda volt évezredekig. Most szárazon szomorkodik. Ezért is kell nagy figyelmet fordítani a víz megtartására a kertben, az okos öntözésre, a talajtakarásra, a megfelelő növényválasztásra. Ha ez a tendencia így marad, pár éven belül nagyon nagy bajok lesznek.

Persze nem ez az egyetlen súlyos eset az országban. A klímaváltozás és a globális felmelegedés veszélyei egyre látványosabbá válnak hazánkban is, a magyar patakokban drasztikusan csökken a víz mennyisége. Erről tanúskodik a Bicsérd központjában elhelyezkedő egykori tó is, ami mostanra szinte teljesen kiszáradt.

Nem gondoltuk, hogy ilyen hamar elér minket is a probléma

– nyilatkozta a megyei lapnak település polgármestere, Vér József.

A bejegyzett bicsérdi vízfolyás több mint 10 km-es szakasza kiszáradt és a horgásztóba két éve nem folyik víz. A Mecsek lábánál lévő területeken több új horgásztavat is létesítettek, ezekben még van víz, de a vízszint csökkent. A horgásztó a helyi kulturális, sport- és egyéb rendezvények helyszíne volt, horgászbüfét, szökőkútrendszert és egyéb látványosságot működtettek a környékén, így nagy veszteséget jelent a kiszáradása.

A források és patakok eltűnésében a csapadék és a téli hómennyiség hiánya miatt alakult ki ez a számunkra is nagyon nehezen elfogadható, szomorú helyzet. A tó megvalósításához és működtetéséhez 8–10 pályázatot használtunk fel

– közölte a polgármester.

A horgászegyesület sem tud így helyben megfelelően működni, idén az állami és területi jegyeket, töltéshasználati engedélyeket csak az ország egyéb horgászatra kijelölt helyeire tudták kiváltani a horgászok.

Az anyagi kár felbecsülhetetlen, csak pályázatok útján több mint 120 millió forintba került a beépítés, ez óriási veszteséget okoz. A tó környékén tartandó rendezvények, horgászversenyek, szigeti esküvők, főzések, családi napok lehetősége a szép környezet a vízhiány miatt megváltozott. A halállományt lehalászták. A Horgász Egyesületek Baranya Megyei Szövetsége is értesült a problémáról, de megoldást nem tudnak javasolni. Baranya megyében sajnos több mint 10 horgásztó került erre a sorsra

– mondta a polgármester.

De Heves megyében is egyre több a száraz patakmeder. Ahogy arról a megyei lap beszámolt, bokáig ér most a víz most Eger-patakban a Végvári vitézek terénél. Május óta számottevő csapadék nem hullott, így valamennyi vízfolyáson, mint például a Tarnán és mellékvízfolyásain, a gyöngyösi Nagy-patakon vagy az Eger-patak esetében is alacsony vízállással találkozunk.

Csont Csaba, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese szerint a Heves megyei vízfolyásokon a most mért értékek sok esetben nagyon közel vannak az eddig legalacsonyabb vízállások szintjéhez. A Tarna felső részén már a korábbi legalacsonyabb mért szintek meg is dőltek. Ilyen helyzetben gyakori jelenség, hogy a kisebb vízfolyások egyes mellékágai ki is száradhatnak.

A vízügyi kezelésben lévő víztározók szintjei jelenleg az üzemi vízállástartományban mozognak, mindemellett a jelenlegi aszályos helyzetben csökkenő vízkészlet jellemzi azokat a párolgás, a beszivárgás és a vízhasználatok miatt. A Gyöngyös-Nagyrédei víztározó szintje is az üzemi tartományban van, amellett hogy a tározót tápláló patakok természetes vízutánpótlása itt is kevesebb. A szakember szerint jelenleg ki tudja szolgálni a mezőgazdasági és horgászati igényeket is, a vízszolgáltatásban korlátozásra jelenleg nincs szükség.

Hasonló a helyzet a Laskó-patakon is, alacsony a vízállás. Az Egerszalók fölött lévő Laskó-völgyi víztározóban jelenleg 2,6 millió köbméter víz van, ami szintén megfelel az üzemi tartománynak, noha a vízkészlet csökkenése itt is folyamatos.

A Tisza-tónál a kiskörei és tiszalöki duzzasztók összehangolt működése következtében a felvízszint most 729 centiméteres, ami szintén megfelel a nyári üzemi vízszint tartományának. A Tisza egyéb mellékvízfolyásain - így a Sajón, Hernádon, Taktán, Rimám, Csincsén is szintén alacsonyak a vízállások.

Mire számítanak a szakemberek?

A következő napokban alapvetően száraz, napos idő várható gomolyfelhő-képződéssel. A nappali felmelegedés napról-napra erősödik, országszerte visszatér a hőség. A Vízügyi Főigazgatóság közleménye szerint a következő 6 napban a Tisza felső és mellékvízfolyásainak vízgyűjtőjén területi átlagban számottevő mennyiségű csapadék érkezése nem várható. A Felső-Duna, Inn, Traunn és Enns vízgyűjtő területén 15-30 mm csapadék valószínű az előrejelzések alapján. A kiszáradt vízgyűjtők következtében azonban a lehulló csapadék elenyésző része (2-4%) éri el a folyómedreket, a halmozódó csapadékhiány miatt az átlagosnál nagyobb része szivárog be a földbe, fordítódik a terület átnedvesítésére, azaz jelentékeny vízállás, vízhozam emelkedés nem várható.

Az aszályhelyzet, a tavak, folyók rendkívül alacsony vízállása valamint a megnövekedett öntözési igények száma miatt folytatja munkáját a Vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse, hogy országosan összehangolja a vízhiánnyal összefüggésben végzett vízügyi tevékenységet.

Országosan a 12 vízügyi igazgatóságból 10 igazgatóság területén van vízhiány elleni védekezési készültségi fokozat érvényben. Jelenleg 7 db vízhiánykezelő körzetben I. fokú, 5 db vízhiánykezelő körzetben II. fokú, és 23 db vízhiánykezelő körzetben van III. fokú vízhiány elleni védekezési készültség érvényben.

A hétvégén áthaladt markáns hidegfront hatására a Tisza-tó vízfelületére (127 km2) hulló csapadék mennyisége (kb. 1,9 millió m3) összemérhető a Tisza-tóból egy nap alatt szolgáltatott mezőgazdasági vízmennyiséggel (kb. 1,7 millió m3), azaz a felületre lehullott csapadék 1 napi vízigény kielégítésére volt elegendő. A továbbra is jelen lévő vízigények kiszolgálása a korábban visszatartott és betározott vízmennyiségből elégíthető ki.

A tudatosan végrehajtott vízkormányzás, vízvisszatartás hatására augusztus 1-én a Tiszán Szolnoknál újabb negatív vízállásrekord (-287 cm) alakult ki. Az átgondolt vízkormányzás legfontosabb célja, hogy Szolnok város ivóvízellátása a felszíni vízkivételből továbbra is biztosított legyen, valamint a megnövekedett ipari- és mezőgazdasági vízigényeket folyamatosan ki tudjuk szolgálni. A Kisköre alá telepített ideiglenes úszó szivattyúállomást, aminek segítségével a mezőgazdaság úgy kaphat öntözővizet, hogy az még nem veszélyezteti a lakossági vízellátást, továbbra sem kell bevetni, hiszen a Tisza vízállása nem süllyedt a kritikus szint alá.

Az öntözési egyidejűségi menetrend bevezetése lehetővé teszi az alacsony vízkészletek hatékony kihasználását. A menetrendeknek köszönhetően sehol sem volt szükség vízkorlátozásra, és az igazgatóságok jelenleg nem is tervezik annak alkalmazását, a vízigények kielégíthetőek. Augusztus közepétől az öntözési igények csökkenése várható.

A Dunán Budapest alatt a Kvassay-zsilipnél rövid ideig ugyan, de a kisebb hétvégi vízszintemelkedés miatt, lehetőség volt a Ráckevei-Soroksári-Duna-ág gravitációs vízpótlására is. A továbbiakban a Duna apadó ága miatt erre már nem lesz lehetőség, de a szivattyús betáplálást folytatjuk. A jelenlegi aszályos időszak miatt kevéssé jó vízminőség jellemzi az RSD-t, az oxigéntelítettség relatív alacsony, ami hozzájárulhat a halak, főleg az ivadékok pusztulásához. A területileg illetékes vízügyi igazgatóság a hétvégi esőzések után jelzett halpusztulások miatt azonnal megkezdte a kritikus szakaszok levegőztetését. A vízügyes szakemberek telepített szivattyúval és mozgó truxorokkal igyekeznek a megfelelő mennyiségű oxigén utánpótlást biztosítani.

A Balaton 2022. augusztus 2-i átlagvízállása 82 cm. A következő egyhetes időszakban – a vízforgalmat befolyásoló vízháztartási tényezők hatására – folytatódik a tó vízállásának lassú csökkenése.

A legfrissebb számítások szerint az üdülési idény végére (szeptember 1.) a tó átlagvízállása a 73-80 cm-es értékközben becsülhető. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a vízállás nem rendkívüli! 2003-ban például augusztus első napján 39 cm volt az átlagvízállás, tavaly ugyanezen a napon 102 cm. A Balaton víztömegét rendszeresen és részletesen vizsgáljuk, vizsgáltatjuk és jelen pillanatban nincs vízminőségi probléma a tavon.

A Velencei-tó vízállása 2022. július 30-án Agárdnál délelőtt 10 órakor érte el az abszolút rekordot jelentő 62 cm-es vízállást, amire a hiteles mérések (1939) kezdete óta még nem volt példa. A tó ma reggeli vízállása 61 cm. A Balatonhoz hasonlóan- az erre a hétre továbbra is várható meleg és napos, csapadékszegény időjárás miatt- itt is folytatódik a vízszintcsökkenés. Az alacsony vízállás miatt folyamatosan és kiemelten figyeljük a Velencei tó vízminőségét, hiszen ebben a helyzetben az oxigénellátás itt is kiemelt fontosságú. Jelen pillanatban a helyzet nem kritikus, de elővigyázatosságból a tó több pontján levegőztető, vízforgató berendezéseket telepítettek a vízügyi szakemberek és azokat a kritikus hajnal 4 órától délelőtt 10 óráig terjedő időszakban minden nap üzemeltetik.

Címlapkép: Getty Images