Felejtsd el a fafűtést: ezekkel a tüzelőkkel rengeteget spórolhatsz a rezsin

Ahogy a HelloVidék is megírta, július 13-án Gulyás Gergely bejelentette a rezsicsökkentés részleges kivezetését. Az interneten azóta is számtalan kalkuláció kering, az emberek pedig pánikszerűen elkezdtek alternatív fűtési megoldások után nézni. A rezsiemelés hírére megrohanták a magyarok kandalló és sparhelt forgalmazókat, az elmúlt napokban legalább tízszeres forgalmat tapasztaltak eladások tekintetében. Hasonló a helyzet a kályhaépítőknél is, lassan egy éves várakozási idővel számolhat az, aki cserépkályhára cserélné dráguló gázfűtését.

A hatósági áras üzemanyag vevőkörének szűkítése mellett az elmúlt hetekben bejelentették azt is, hogy elrendelik a tűzifa kivitelének tilalmát és a fakitermelés bővítését. Ehhez persze elkészült már a kormányrendelet is. A rendelet az orosz–ukrán háború miatt megállapított veszélyhelyzetre hivatkozva hozott könnyített szabályokat, részben felülírva az erdő- és természetvédelmi törvényt. Ennek részletei itt olvashatók.

Nincs mit vitatni: az egyik legjobb és legkörnyezetbarátabb tüzelőanyag a fa

A fa, mint tüzelőanyag hagyományokkal rendelkező, az emberiség történetében legrégebben használt energiahordozó egyike. Elengedhetetlen róla beszélni, mert a megfelelő tüzelőanyag kiválasztása az első és legfontosabb lépése a „tiszta” és hatékony tüzelésnek.

A keményebb típusú fafajták alkalmasak inkább tüzelésre, ilyen a bükk, a tölgy, az akác és a gyertyán. Ezeket a fajtákat akkor használjuk, ha csak fával szeretnénk fűteni. Ha vegyes tüzelést (szén és fa) alkalmazunk, megfelelő lehet nyár, éger és a kőris is. A puhafák nem alkalmasak tüzelésre, így például a fenyőfajták a magas gyantatartalmuk miatt, vagy a gyümölcsfák, melyeknek alacsony a fűtőértékük, ezen kívül károsítják a tüzelőberendezésünket, illetve a kéményt.

Tűzifa használata esetén talán a legfontosabb, hogy odafigyeljünk a nedvességtartalomra. Az ideális, légszáraz tűzifa nedvességtartalma 20% alatt van. Javasolt a hasított állapotban történő szárítás, ugyanis minél nagyobb felületen érintkezik levegővel a fa, annál gyorsabban megy végbe a száradási folyamat. A fát ideális esetben jól szellőző és esőtől védett helyen érdemes tárolni. Semmiképpen ne fóliázzuk le teljesen (az oldalakat hagyjuk szabadon), mert befülled, és korhadni kezd.

Mivel fűthetünk még?

Noha a legtöbb magyar otthonban a gázfűtésre esküsznek, a távhő mellett rengeteg család oldja meg alternatív megoldásokkal a háztartás temperálását. Közülük sokan a szilárd tüzelésű kazánokra esküsznek, mivel ezek kiegészítő jellegű vagy kizárólagos használatával jócskán le lehet faragni a fűtésszámlákon. Ezek hatalmas előnye, hogy többféle tüzelőanyaggal is üzemeltethetjük, hiszen a fát, a brikettet és a szenet is el lehet bennük égetni.

Korábbi cikkünkben már körbejártuk a fa-tüzelőanyag típusokat, most pedig azt néztük meg, milyen szénfajtákkal lehet, illetve érdemes fűteni.

Mit kell tudni a szénről?

Ha fűtés során szénről beszélünk, akkor beleértünk a gyenge minőségű lignittől kezdve a kiváló és magas fűtőértékű antracitig mindent. Valójában kandallóba, kályhába a leggyakrabban előforduló barnaszeneket ajánlják, árulják és vásárolják. Kályhák fűtésére is a jó minőségű barnaszent ajánlják. A barnaszén akkor jó, ha fűtőértéke 18.000 - 24.000 kJ/kg között van. A szemcsenagyság 20 mm-nél nagyobb legyen. Kandallók fűtésére ajánlják a kandallószenet, vagyis a nagyméretű a brikettált szenet.

Ha a vásárlásnál van lehetősége választani, akkor keressük a kis hamutartalmú szeneket. A szakemberek nem javasolják az antracit szenet, a kőszenet és a kokszot, mivel ezek olyan magas hőfokon égnek, hogy károsítják a kandalló alkatrészeit.

Vannak esetek persze, amikor ezt nem veszik figyelembe. A kedvezőtlenebb gazdasági helyzetű települések lakosságának jelenleg egyik legolcsóbb tüzelőanyaga a rosszabb minőségű szén. Ez sajnálatos módon számos környezeti probléma forrása. Ugyan nem tiltott a használata, mégsem a legjobb választás.

Miért is rossz, ha nem minőségi szénnel fűtünk?

A szén égetése során szén-dioxid képződik, amely üvegházhatású gáz. Az égetés során ezen kívül jelentős mennyiségű kén-dioxid jut a levegőbe, amely nemcsak a savas eső egyik alkotóeleme, hanem kénsavvá alakulva a belélegezve súlyosan károsítja az élőlények nyálkahártyáját is.

A hazai kitermelésű tőzeges barnaszén és lignit szennyezett, elégésük során sok hamu és kén-dioxid és nitrogén-oxidok keletkeznek. Mivel a lakossági tüzelőberendezések nincsenek ellátva megfelelő füstgáz-tiszítóval, a közvetlen környezetre, a levegő minőségére gyakorolt káros hatása messze meghaladja az erőművek károsanyag-kibocsátását.

Nézzük meg a szén fajtáit kicsit közelebbről

1. Lignit

A legfiatalabb szén, szerkezete erősen fás. A lignit fűtőértéke 3,5-10 MJ/kg. Tüzeléstechnikai tulajdonságai nem jók, a külszíni fejtés miatt előfordulhatnak benne földdarabok, agyag, a szállítás rakodás során morzsolódik, pora nehezen tüzelhető el. Olyan barnaszén, mely 40 %-nál nagyobb bányanedvességet tartalmaz (lágy barnaszén).

A lignit mind erőművi környezetben, mind lakossági kályhákban történő tüzelése nemcsak az éghajlatvédelmi célokkal ellentétes, hanem jelentős egészségügyi hatásokkal rendelkezik, rendkívüli módon rontja a helyi közösségek életminőségét.

Felhasználására a háztartási tüzelőberendezések alkalmatlanok.

2. Barnaszén

Az ún. kemény barnaszénről akkor beszélünk, ha 40 %-nál kevesebb bányanedvességet (ún. durva nedvességet) tartalmaz. A barnaszén és a feketeszén megkülönbözetése az égéshő alapján történik, előbbi fűtőértéke 17-20 MJ/kg körül ingadozik.

A barnaszenek megjelenésük alapján lehetnek földes, lágy, fénytelen és fényes barnaszenek. A hazai barnaszén a fánál több szennyező anyagot tartalmaz, így elégésekor jóval több hamu és kén-dioxid keletkezik.

3. Feketeszén

A feketekőszenek nagyobb nyomás alatt, hosszabb ideig képződtek, ezáltal jobb minőségű, magas fűtőértékkel rendelkeznek (17-33 MJ/kg). Elemi széntartalma kb. 80-91%, széles körben felhasználható, magas fűtőérték és kis salakanyag-tartalom jellemzi őket.

A szén égésekor keletkező égéstermékek:

A szén éghető kén tartalma káros, mert elégetése során kén-dioxid (SO2) és kén-trioxid (SO3) is keletkezik, mely érintkezve az égéskor keletkező vízgőzzel kénsavat (nagyon maró, a legerősebb savak egyike), illetve kénessavat képez. A kénsav-aeroszolok belélegzése károsítja a nyálkahártyát, irritálja a szemet és a légzőszerveket. A nem éghető kén a hamuban marad.

A szén oxigén tartalma segíti a gyulladást. A magasabb oxigéntartalmú szén alacsonyabb hőmérsékleten gyullad. A szén nitrogén tartalma nitrogén-oxidok (NO-NOx) formájában a füstgázzal távozik mint légszennyező anyag, a tüzeléshez használt levegő nitrogénjével (N2) együtt.

Széntüzelés előnyei:

• szénnel való fűtés esetén a szén fajtájától és a fűtőértékétől függ a költség
• általában olcsóbb, mint a földgáz- vagy egyéb tüzelés
• biztonságos, a mai modern szenes kazánokat, minden meglévő központi fűtési rendszerhez lehet illeszteni

Széntüzelés hátrányai:

• fosszilis tüzelőanyag, hozzájárul a szén-dioxid kibocsátáshoz, a klímaváltozáshoz
• minél rosszabb a szén minősége, annál több szennyezőanyag jut a légkörbe az égés során
• rossz minőségű szenek magas kéntartalommal rendelkeznek
• fosszilis tüzelőanyag, véges készlet áll rendelkezésre
• széntüzelés porral, illetve salakanyag felhalmozódással jár
• elpárolgó víz hatására a szén porladni kezd, a szénpor általában nehezen tüzelhető el.

Mi lehet az okos megoldás?

Fenntarthatóság szempontjából és gazdasági okokat is szem előtt tartva akkor járunk a legjobban, ha kombináljuk a megújuló és a fosszilis tüzelő- és fűtőértékkel rendelkező anyagokat. A hagyományos és a megújuló anyagok együttes használata esetén ugyanis kevésbé válunk kiszolgáltatottá az egyes szolgáltatóktól, miközben rezsiköltségünket is csökkenteni tudjuk.

A legnagyobb hatékonyságot akkor érhetjük el, ha otthonunk kialakítása során a „közel nulla energiaigényű” energetikai osztályok elérésére törekszünk, tehát ingatlanunkat többek között megfelelően hőszigeteljük, mert ebben az esetben például fal- és mennyezetfűtésnél elegendő 24-25 fokos vizet keringtetni a rendszerben, amelyet napkollektorral kiegészítve már biztosítani tudjuk a megfelelő hőérzetet. Egy ilyen beruházásnál a legfontosabb a megfelelő tervezéssel kezdeni, és bár hosszabb távon térül meg a költsége, az előnyök magukért beszélnek.

Bár a tudatos fűtési megoldások elterjedése egy hosszú folyamat, azért az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakultak a hazai fűtési szokások. A gázkonvektoros fűtés továbbra is az egyik legelterjedtebb módszer, az energiahatékony fűtőtestek segítségével azonban egyre többen használják az áramot, ugyanakkor továbbra is gyakran telnek meg fűtőanyagokkal a kazánok és a cserépkályhák is.

Melyik a legjobb megoldás?

A szilárd tüzelésű kazánok hatalmas előnye például, hogy többféle tüzelőanyaggal is üzemeltethetjük azokat, hiszen a fát, a brikettet és a szenet is el tudják égetni, hogy hőt állítsanak elő belőle. Természetesen ezen anyagok fűtőértéke között vannak eltérések. A fával történő tüzelés esetén például gondosan meg kell válogatnunk a beszerzendő anyagot, ugyanis minél nagyobb a víztartalma, annál kevésbé fűt hatékonyan. A fabrikettnek mindösszesen 8 százalék körüli a nedvességtartalma, ráadásul jóval magasabb a fűtőértéke az előbb említett fánál.

Mindezeken túl a brikett kevésbé terheli környezetünket, így fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve jó választás lehet. Hátránya, hogy a fánál drágább, így az egy egységnyi fűtőértékének a költsége is magasabb.

Ennél még többe kerül, ha szénnel fűtünk, amely nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a fabrikett, de használata az előbbivel szemben sem költséghatékonynak nem tekinthető, sem pedig felhasználóbarátnak a nagyfokú koszolás miatt.

Címlapkép: Getty Images