Ennyi volt, vége: befellegzett az olcsó belföldi nyaralásoknak, ez a fájdalmas valóság

Pénzcentrum   
  Megosztom
Ennyi volt, vége: befellegzett az olcsó belföldi nyaralásoknak, ez a fájdalmas valóság

Nincsenek könnyű évei a turizmusnak: alig heverte ki a koronavírus-járvány miatti lezárásokat, máris itt van az újabb kihívás, az energiaválság. A nagy kérdés most, van-e ebből kiút. A szakértő szerint van, hiszen a szektor rezilienciája kifejezetten alábecsül, és bár a volumeneket tekintve nem tartunk még a 2019-es szinten, a mostani eredmények azért több szempontból is megnyugtatóak - mondta el a Pénzcentrumnak Takács Márton. A Moore Global Hotel és Turizmus munkacsoportjának globális vezetője beszélt még a budapesti szállodák és a magyar turisták már sokszor emlegetett viszonyáról is, de szóba került szobaár kérdése és a mára megkerülhetetlen fenntarthatóság is.

Pénzcentrum: A turizmus és a koronavírus-járvány viszonya egészen bonyolult: mint mondani szokták, a turizmus volt az első, amit a covid elkaszált, és az utolsó lesz, ami talpra fog állni. Ez a kijelentés szerinted megállja a helyét?

Takács Márton: A többi nagy iparághoz képest valóban sokkal jobban érintette a járvány a turizmust, ez a része igaz. De azt gondolom, hogy összességében a szektor – és ebbe bele lehet érteni a hotelszektort, az utaztatást, a légi ipart – rezilienciája nagyon alábecsült sok szereplő által. Bár a volumeneket tekintve nem tartunk még a 2019-es szinten, a mostani eredmények azért több szempontból is megnyugtatóak.

Attól kezdve, hogy az utazási korlátozásokat feloldották, olyan tempójú visszaépülés kezdődött el, ami mondhatni, példaértékű. Én erősen vitatom azokat a véleményeket, melyek szerint ez egy túlérzékeny szektor, amely nem képes lábra állni. Többek között nagyon biztató tény, hogy azokat az előrejelzéseket, amelyeket az ENSZ Turisztikai Világszervezete adott ki a pandémia során, még a jelenlegi háborús események közepette, az amúgy is kihívásokkal teli gazdasági környezetben sem rontotta le jelentősen. E szerint az előrejelzés szerint tehát továbbra is 2024-re teszik azt az időpontot, amikor elérjük a 2019-es utazási volumeneket.

De korábban azért ők sem voltak ilyen optimisták, sokáig még a 2030-as dátumot emlegették, mint a visszarendeződés legkorábbi időpontját.

Az azért már elég régen volt. 1-1,5 éve már folyamatosan 2024 a céldátum. De az érdekes, hogy a jelenlegi inflációs környezet, a gazdasági nehézségek, az energiaválság ellenére is tartják ezt a dátumot. Hogy a teljes érték összetétele, a belső struktúrája mennyire változik, mennyire lesz megegyező vagy különböző a ’19-es szinttől, az persze más kérdés.

PC: Úgy tűnik a kontinens turizmusa magához tért 2022 nyarára, de mi a helyzet Magyarországon? Mikorra érheti el az iparág újra a 2019-es szintet itthon?

Hazánk és a környező országok, beleértve Szlovákiát, Csehországot, Lengyelországot és Ausztriát, keresleti dinamikája azért nagyban különbözik olyan, szintén kontinensen belüli, de dél-európai, vagy nyugat-európai úti céloktól, mint Spanyolország, Franciaország, Olaszország. A 2022-es év nálunk, a CEE régióban is elhozta a rég várt felgyorsult ütemű növekedést, de ezzel együtt teljesítményükben egyértelműen másodlagos desztinációkról van szó, amelyek Londonnal, Párizzsal, vagy a kifejezetten szabadidős közönségkedvenc Mallorcával nem összevethetőek.

Az összeurópai nyitásnak és a fundamentumoknak köszönhetően a kelet-közép európai keresleti fejlődésnek is egyértelmű és lendületes íve, ám a fent említett országokkal összehasonlítva természetes, hogy jelenleg versenyhátrány Ukrajna földrajzi közelsége, ennek piaci bizonytalanságot fokozó hatása erősebb, mint mondjuk Franciaországban. A régióból mégis kiemelném Magyarországot, aki fejlődési üteme régiósan kiemelkedő 2021-hez képest. Például májusban Budapest a 2. helyen szerepelt az említett országok között szállodapiaci teljesítményindikátorokban. Kicsivel előztük meg Csehországot: Budapesthez képest Prága eggyel lejjebb szerepelt a listán.

PC: Az utazók összetételét ezen adatok alapján lehet tudni?

Igen lehet, a fővárosi keresletet meghatározó többségű részarányban a külföldi utazók generálják. A covid elején Budapesten már jó ideje felvetődött, hogy itt a külföldi turisták határozzák meg a keresletet, és ez tarthatatlan: mit lehet csinálni, hogy Budapest minél több belföldi vendéget vonzzon?

A valóság azonban az, hogy 2019-ben Budapesten továbbra is az összes szállodai vendégéjszaka 85 százaléka külföldi volt. Mint sok más európai fővárosban, nálunk is az intraeurópai és az overseas turizmus táplálja a piacot, és ezen a struktúrán változtatni nem lehet. Volt és van jogos törekvés ennek kismértékű elmozdítására, például belföldi keresletélénkítő kampányokkal, de ahhoz, hogy ez jelentékeny hatással bírjon, én úgy látom, nagyon kicsi ország vagyunk, kis távolságokkal.

Persze a kampány hozott bőven plusz vendégéjszakát, de lássuk be, a budapesti szállodák kapacitása és egyes szegmensekben azok árfekvése nem a hazai turistákra van kalibrálva. Aki akart, eddig is ellátogatott a fűvárosba: ha egy debreceni család ki tud fizetni egy 200 eurós szállodai szobát Budapesten, az a covid előtt is megtette már. Eljött, elment színházba, és megaludt az Intercontinentalban. A járvány alatt az első évben lejjebb csúsztak ugyan az árak, és voltak pluszkedvezmények, keresletélénkítő belföldi akciók. Ez azonban egy nagyon időleges jelenség volt, mára nyoma sem maradt.

PC: De akkor, ha jól értem, nem ez az iparág jövője.

Nem, és volumenében nem is lenne elegendő. Lehet persze élénkíteni, és 15%-ról mondjuk 20-25%-ra potenciálisan fel lehet hozni a belföldi vendégek arányát, azonban soha meg sem közelítheti az 50-50 százalékot: a magyar piac belső erőből nem tud ennyi vendégéjszakát generálni. A valóság az, hogy inkább Budapest küldi a vendégeket vidékre, nem pedig fordítva. Megkockáztatom, hogy a Balatonnál 70 százalékban budapestiek nyaralnak. Vannak alapstruktúrák, mint például a magyar turizmus összetétele, ezeket lehet valamelyest befolyásolni ugyan, de az, hogy Budapest egy nemzetközi desztináció, az alapvetés. A belföldi turizmus mindig csak egy kis arányú eleme lesz ennek, és lehet, hogy ha erősödő gazdasági pályán vagyunk, és ez jobban belefér az embereknek, akkor valameddig tud nőni a magyar vendégek aránya, de hogy a budapesti turizmust majd a magyarok határozzák meg, az mindig csak egy álom volt.

Jelenleg Budapesten 60 százalék körüli a foglaltság, ami azt mutatja, hogy visszajöttek a külföldiek. Persze nem minden piaci szereplő nyitott ki újra, ami nem is biztos, hogy baj, kicsit tisztult a piac. De bebizonyosodott, hogy tényleg nagyon jó a turizmus visszaépülési képessége, hiszen másfél évvel ezelőtt még mindenki be volt zárva az otthonába, nagyon nem látszott még az alagút vége. Szoktam mondani, hogy az utazási, a felfedezési, a kikapcsolódási, a környezetváltozási vágy olyan erős belső emberi drive-ok, amik alapvetően szervezik az életünket.

A turizmusnak van egy lassú, de folyamatos felfelé ívelése, tehát gyakorlatilag mindig növekedési pályán mozog. Ez már 150 éve is így volt. Persze vannak mélypontjai: háború, pandémia, de mindig talpra áll. Teltházas volt a Sziget, a Forma-1, teljes a megőrülés.

PC: Úgy tűnik, a belföldi vendégeket nem tántorították el a mostani megnövekedett költségek, de a rohanó infláció, a rezsicsökkentés részleges megszüntetése várhatóan nagyban befolyásolja a magyarok költségvetését, kevesebb jut majd kikapcsolódásra. Erre miképp tud felkészülni a szállodaipar?

Hogy a mostani új kihívások fényében mit hoz a jövő, az nehéz kérdés. Átmenetileg az infláció, valamint a növekvő költségek miatt jöhet egy lassulás. Jelenleg még az a helyzet, hogy ha drágább is minden, a covid után annyira erős a felgyülemlett kereslet, hogy még a fogyasztói kosarukat is átszerkesztik az emberek, és a diszkrecionális jövedelmük nagyobb részét hajlandók utazásra fordítani. Nem érdekel, mennyibe kerül, menni akarok! Mindenhol meghökkentően magas árak várják az embereket, mégis tömeg van. Persze ennek lehet egy végpontja, ahol ha erősen növekednek a háztartások költségei, elképzelhető, hogy hiába szeretnék, nem tudják már ilyen volumenben kifizetni az utazást.

Most még megy a méricskélés: drágának drága ugyan, de még kipótolják a hiányzó összeget. Hamarosan eljöhet azonban az a pont, amikor ezt már nem tudják megtenni.

De ez akkor sem jelenti, hogy összeomlik a turizmus, inkább racionalizálnak az emberek: mondjuk rövidebb időre utaznak. Azt látni kell, hogy egyszerűen nincs megállás. Olyan lehet, hogy átszerveződik néhány dolog, és elindulnak új trendek, amelyeket mostanában nem láttunk. A TUI utazási iroda vezérigazgatója nyilatkozta, hogy ők például mostantól teret adnak a kínálatukban annak, hogy az utazók összeállíthatják maguknak a csomagot: ez a pick and go. Ez is azt jelzi, hogy az egyre magasabb költségek mellett a kereslet megtartása a cél.

A teljes cikk itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 7,78 százalékos THM-el, és havi 121 083 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a Raiffeisen Banknál 8,4% a THM; az MKB Banknál 8,59%; a CIB Banknál 8,63%,  a Takarékbanknál Banknál pedig 8,77%; míg az Erste Banknál 9,41%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

pénzcentrum

utazás belföldön

turizmus

takács márton