Vége lehet az adriai nyaralásoknak: ez a tengerpart válhat a magyarok új kedvencévé

Pénzcentrum: Mennyire népszerű a magyar utazók körében Németország?

Czeiszing Miklós: Az utolsó, pandémia előtti békeévben, 2019-ben 843 ezer vendégéjszakát töltöttek el a magyarok Németországban. Egy ekkora lélekszámú országtól, mint amekkora Magyarország, ez nem rossz szám. Ezzel a kiutazási rangsorban a 4. helyet foglalja el. Ugyanakkor, ha az egész német turizmust vizsgáljuk meg, a magyarok aránya kb. 1,5 százalék, más országokhoz képest. Ugyanez a kérdés fordítva: a magyarországi beutazó turizmusban még mindig Németország a legerősebb, 15-20 százalék között van. Tehát arányaiban tízszer több német utazó jön Magyarországra, mint amennyi magyar utazik Németországba. Az a történelmi kötődés, ami minket összeköt: például az 1989-es határnyitás, vagy a német nyelv ismerete, a gazdasági kapcsolatok szorosra fűzték a viszonyunkat.

PC: Miért jött létre és mi a célja a Német Turisztikai Hivatalnak egy olyan kis országban, mint Magyarország?

A turizmus részben egy gazdasági tevékenység, nyilván azért tart fenn egy idegenforgalmi hivatal képviseletet, hogy annak segítségével megnövelje a vendégéjszakák számát. Ez a gazdasági ok, ehhez szorosan kapcsolódik, hogy mivel ékesítik a kalapot: kultúrával, a fürdőkkel, múzeumokkal, a fesztiválokkal. Mint turisztikai képviselet, mi nagyon erősen koncentrálunk a kultúrára, a kulturális nevezetességekre, a zenére, az építészetre, mindenre, ami közös bennünk. Hogy mindezt megismerjék a magyarok. A Német Turisztikai Hivatalként az a feladatunk, hogy minél több turistát csábítsunk Németországba, illetve, hogy az ország imázsát minél magasabban szintre emeljük.

Ez elsősorban a vendégéjszakák számában mérhető. Célunk még a német gazdaság erősítése, a szálláskapacitás, a gasztronómia, a turisztikai nevezetességek ajánlása. Ez egyfajta marketingtevékenység, kicsit olyan, mintha az ember turisztikai diplomata lenne. Van olyan ország, ahol ez a pozíció a nagykövetségbe van integrálva, és valaki turisztikai attaséként foglalkozik ezzel. A Német Turisztikai Hivatal (DZT) Németország nemzeti „turisztikai testülete”, világszerte 27 országban tart fenn képviseleti irodát. Bár mi arányosan kisebbek vagyunk, a létezésünk gesztus, ami azt jelzi, hogy a németeknek fontosak vagyunk.

Globális felmelegedés hatására nemcsak a klíma változik meg a Földön, hanem az évszakok hossza, átlaghőmérséklete is. Ezáltal korábban sosem látott desztinációk is felkerülhetnek az utazók mentális térképére. Németország lehet ennek a folyamatnak akár a nyertese is?

Minden változni fog, a globális felmelegedés, a klímaváltozás következtében az olyan desztinációk, mint amilyen az Északi-, vagy a Balti-tenger vonzóbbá válhatnak, hiszen az a kellemes környezet vagy klíma, amihez egy európai ember hozzá van szokva, egyre északabbra tolódik. Ma már egyre gyakrabban kerül szóba az észak-német üdülőterületeken, hogy ők ezzel turistákat fognak nyerni: akik nem bírják a nagy hőséget, ide fognak utazni. Nyilván ez nem egy jó folyamat, nem üdvözlendő, egyszerűen csak látni kell, hogy lesznek nyertesei.

Egy közel 2400 kilométeres partszakaszról beszélünk: mennyire kiépített ez a vidék?

Nem nagyon, nem hasonlítható össze például a Balatonnal, sőt, egy jelentős szakasza még szinte érintetlen. A pandémia alatt Németországban is nagyon szigorú korlátozások voltak, pláne külföldre irányuló utazások kapcsán, ezért a németek tömegesen utaztak saját tengerpartjukra. Ma már tudjuk, hogy a statisztikák szerint a szezonban szinte teljesen megtelt ez a vidék. Ennek persze árfelhajtó hatása volt, hiszen, ha nagy a kereslet, nyilván emelkedik az árszint. De egyébként is erős a belföldi turizmus, a németek szeretik a saját hazájukat felfedezni, mint turisztikai desztinációt. A német turizmust ez az élénk belföldi kereslet mentette meg a koronavírusjárvány legsötétebb óráiban. Talán így lesz ez a jövőben is.

Nyilván ez ezért attól függ, miképp alakul az infláció itthon és külföldön.

Elsősorban talán nem is az infláció lesz mérvadó, hanem az árfolyam – ami lássuk be, inkább a beutazásnak kedvez. Ha idejön egy német turista, neki az csak jó, ha nem 350 forint az euró, hanem mondjuk 410. Míg egy magyar, akárhová megy is az eurózónában, egyre kevesebbet ér a pénze. Itt azt kell néznünk, hogy az akarat az utazásra, a kedv, és az anyagi lehetőségek mennyire tudják kompenzálni az inflációt és az árfolyamveszteséget.

Jövő májusban kiderül, hol tartunk.

Szerintem akár már korábban. Gyakran dolgozunk a B2B szegmenssel is, tehát az utazási irodákkal, és tapasztalatom szerint nagy részük nem panaszkodik, a kiírt útjaik elmennek. Amit mi tehetünk, az most annyi, hogy a kampányainkkal igyekszünk abba az irányba fordulni, ami passzol a világ új kihívásaihoz. Az idei és jövő évi témáink a German Nature, a fenntarthatóság, a természet közeliség – és ez azért is illik jól a mostani helyzetbe, mert a pandémia miatt nagyon sokan nem akartak nagyvárosba menni. Illetve a másik aspektus, hogy

a világon mindenkinek, a németeknek is kevesebb a pénze, ezért az egyszerűbb szálláshelyek lettek népszerűek, az apartmanok, falusi vendégházak. Bajorországban a legnépszerűbbeknek a parasztgazdaságok, mint szállásadók bizonyultak, a jó levegő, az egyszerű, helyi ételek és a természet szépsége miatt.

Jelképes, 9 eurós összegért lehetett havijegyet vásárolni Németországban a helyi tömegközlekedésre és a vonatokra a nyári hónapokban. Mekkora érdeklődést váltott ki ez a konstrukció, lehet folytatása?

A 9 eurós havi jegy sikeres kezdeményezésnek bizonyult! Sokat beszélünk a fenntarthatóságról, és végre itt egy jó példa, hogy tesznek is azért, hogy a gyakorlatban is megvalósuljon az elv. Ez egy jó politikai döntés volt, de nem utolsó sorban próbálták az embereket rávenni a fenntartható közlekedésre. Nem azt mondták nekik például, hogy ne használjanak klímát az otthonaikban, hanem vonzó lehetőséggel kecsegtették őket: 9 euróért egy hónapon keresztül annyit utazhatsz, amennyit akarsz. Cserébe használd kevesebbet az autódat! És a németek utaztak, letették a gépjárműveket. Persze a leleményes turisták is éltek a lehetőséggel. Az, hogy ez nem mindig volt zökkenőmentes, mert kimaradtak vagy zsúfoltak voltak a vonatok – egyszerre jelzi a népszerűségét a döntésnek és azt, hogy legközelebb min kell esetleg változtatni.

Mennyi fogyott a 9 eurós jegyből?

Milliós nagyságrendekről beszélhetünk.

Ön szerint működhetne egy hasonló kezdeményezés Magyarországon is?

Biztosan. De ez egy nagyon tudatos kormányzati intézkedés volt, nem pedig a közlekedési cégek döntése. Ez a konstrukció szeptember 1-jén ugyan véget ért, de már most azon gondolkoznak, hogy valami hasonlót bevezessenek, mondjuk 69 euróért havonta az őszi szezonra.

A 69 euró azért nem 9 euró, elég markáns a különbség a két jegyár között.

Igen, de a 69 euró azért nem egy hatalmas összeg, pláne, a jóval magasabb átlagfizetésekhez képest.

A cikk itt folytatódik.

Címlapkép: Getty Images