Elkeseredett pedagógusok, őrült tanárhiány a magyar vidéken: veszélyben az idei tanév?

HelloVidék: Valójában mennyi pedagógus hiányozhat a vidéki általános iskolákból?

Totyik Tamás: Az ELKH Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat közoktatás indikátorrendszeréről (2021) készített táblázata 2022 év elején jelent meg:

Az országos kompetencia-mérés telephelyi jelentése, ill. intézményvezetők jelentése alapján készítette Nahalka István oktatáskutató:

A fenti táblázatokban a százalékos adatok az iránymutatóak, ettől csak rosszabbak lesznek az idei adatok. Ráadásul a heti 22-26 tanítási órával sok állást lehet eltakarni (egy 30 fős tantestület esetén 5,5 állást el lehet tüntetni, vagyis ezt nem mutatják ki). Az idei érvre nem tudunk pontos adatokat, mert október 15-én zárulnak le az intézményi létszámjelentések. A nyilvánosság az adatokról csak a jövő év februárjában értesül, de a be nem töltött álláshelyekről ez a statisztika sem kérdezi az intézményvezetőket.

A 2019. évi kompetenciamérés telephelyi jelentése az utolsó mértékadó információs forrás a foglalkoztatottságról. Ez alapján elmondható, hogy minden ötödik általános iskolában pedagógus diploma nélkül tanít legalább egy dolgozó. Minden harmadik általános iskolában nem a szakjának megfelelő órát tart legalább egy pedagógus, de tudunk olyanról is, hogy 5 így lát el feladatot. Minden harmadik intézményben legalább egy nyugdíjas tart órát.

Milyen mértékű béremelésre lenne szükség ahhoz, a pályán maradjanak a pedagógusok?

A PSZ már nem béremelésről beszél, hanem bérrendezésről, mert a versenyszféra (a magasabb bérek miatt) olyan nagy szívó hatással van a pályakezdő fiatalokra, hogy az egyébként is alacsony számú kezdő diplomásoknak csak harmada választja ezt a pályát. A lehető legrövidebb időn belül a diplomás átlagbérek 90%-ára kellene a felzárkóztatni a pedagógusok bérét, úgy, hogy a pályakezdőknél ez az érték 95 százalék legyen (korosztályuk diplomásaihoz képest).

A nyugdíjas munkavállalók visszatérése enyhítést jelent-e a tanárhiányra?

A szakszervezetek már több mint 10 éve kérik, hogy teljes állásban lehessen foglalkoztatni a nyugdíjas kollégákat. Eddig a heti 26 óra helyet csak heti 14 órában lehetett munkát vállani. Valamelyest enyhíteni fog a meglévő munkaerőhiányon a visszafoglalkoztatás, de kérdés, mennyit bírnak a mostani, aránytalanul nagy munkaterhelésből az idősebb kollégák (mentálisan és fizikailag). A másik gond az, hogy a jogszabály 2022. szeptemberétől 2023. augusztusáig teszi lehetővé a teljes visszafoglalkoztatást, ezzel szemben sok tankerület csak június 30-ig köt szerződést, így az utolsó hónapban nem sokat fognak tanítani a nyugdíjasok, mert a szabadságukat ki kell adni, így nem tudni, hogyan fogják pl. a tanév végén lezárni a tanulók jegyeit.

Hogyan lehetne vonzóvá tenni a pályát a fiatalok előtt?

Az alacsony bérek felzárkóztatása mellett a másik legsúlyosabb gond a lakhatás. Erre valamilyen új támogatási formát ki kell találni, mert egy fiatal házaspár havi bére elmegy az albérlet kifizetésére (és a növekvő rezsiről még nem is beszéltünk!). A legfontosabb a tanárképzés átalakítása, újragondolása, gyakorlat-orientáltságra való átállítása, új módszertan kidolgozása, amely jobban megfelel a XXI. század diákjainak a digitális korban.

Hogyan lehetne nagyobb megbecsültsége a tanári pályának?

A versenyszféra diplomás átlagbérét mindenképpen el kell érni, enélkül nem lehet vonzó a fiataloknak ez a szakma. A tanárok tanítási szabadságának visszaadásával, a központosítás lebontásával, a helyi társadalom döntési jogának visszaadásával is sokat lehetne növelni a pálya megbecsültségét. Be kellene fejezni végre azt a kormányzati kommunikációt, amely szerint a pedagógusok nem csinálnak semmit, alig dolgoznak valamit, különben is, ott van nekik a nyári szünet. Szemléletváltása is szükség van: a kormány ne pénzkidobásnak tekintse a közoktatást, hanem a jövőbe való befektetésnek.

Címlapkép: Getty Images