Kész, vége! Végleg eltűnhet a piacokról is a híres makói vöröshagyma: mi jöhet még?

Harmati-Nagy Brigitta   
  Megosztom
Kész, vége! Végleg eltűnhet a piacokról is a híres makói vöröshagyma: mi jöhet még?

Búcsút inthetünk a makói vöröshagymának, ugyanis az idén szinte teljesen megszűnt a hazai hagymatermesztés. Azonban a csúcsosodó katasztrófának közel sem ez a vége. A HellóVidék utána járt, milyen zöldségek és gyümölcsök juthatnak hasonló sorsra, mint a Hungarikumnak számító makói hagyma.

A makói vöröshagyma a népi nemesítés magasiskolájának eredménye. A csak erre a térségre jellemző termesztési technológia különleges értékké, sajátos magyar mezőgazdasági termékké tette a makói vöröshagymát. Ám, most kénytelenek vagyunk elbúcsúzni tőle.

A helyi gazdálkodók egy része a végsőkig kitartott, ám az aszály a legmakacsabb földművelők termésének jelentős részét is elvitte. Fekete János, az Országos Hagyma Terméktanács elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában kifejtette, hogy az elmúlt két évtizedben folyamatosan csökkent a vöröshagyma hazai termőterülete.

Míg húsz évvel korábban Makó térségében 1500–2000 hektáron foglalkoztak hagymatermesztéssel a gazdálkodók, az idén húsz-harminc hektárra szűkült a makói hagyma területe

A Terméktanács elnöke a hagymatermesztés válságának fő okaként azt látja, hogy a makói vöröshagyma-termesztés egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt a nemzetközi piaccal, az olasz, a spanyol és a német hagymát jóval hatékonyabban tudják megtermelni a versenytársak. Példaképpen az olaszok élen járnak a hagymatermesztésben, sikerük titka pedig alighanem az öntözésben rejlik. A makói hagyma tekintetében elmondta, hogy:

Az idén az aszály is súlyos veszteséget okozott, az ország déli részén egyes területeken az elvárható (termés – a szerk.) mennyiség felét elvitte a szárazság

Fekete János azt is kiemelte, hogy véleménye szerint van még reménye az ágazatnak, a termelés újraindításához azonban a technológiaváltás mellett az öntözéshez szükséges vízgazdálkodási feltételek megteremtésére lenne szükség.

A déli régióban hagymát víz nélkül nem lehet termelni, a dughagyma se nagyon nő meg, a magról vetett meg egyáltalán nem jön ki. Öntözés nélkül nincs mire alapozni, a szárazság húsz–ötven százalékos hozamveszteséget okoz

– tette hozzá.

A makói hagyma csak a jéghegy csúcsa

Az országot sújtó idei aszály azonban nem csak a makói hagymatermesztést terítette le, de az agrár szektor több területén – így a zöldség- és gyümölcstermesztésben is – komoly károkat okozott. A HellóVidék felkereste a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot, hogy részletes tájékoztatást kérjen a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés nehézségeiről.

Kérdésünkre a FruitVeB elmondta, hogy az idei történelmi aszály az egész országot sújtotta, de leginkább az Alföldön okozott nagy károkat. A gyümölcstermesztés területi eloszlásait nézve a legnagyobb termőterületeket magába foglaló Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Bács-Kiskun megye és Pest megye túlnyomó részén az aszály elérte a „súlyos” azaz legmagasabb szintet, ami az öntözetlen ültetvényeken jelentős terméskiesést eredményezett.

Az évtized leggyengébb almatermése az idei

A magyarországi almatermesztés több mint 70%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében zajlik, (2021-ben 23.136 hektárból 16.783 ha volt megtalálható a megyében) ahol május 20 – augusztus 20-ig mért 90 napos csapadékmennyiség eltérés/hiány elérte 130-150 mm-t, ami sajnos végső soron a termésprognózisban is meglátszik. Ahogy a FruitVeB fogalmaz:

Idén az elmúlt 10 év leggyengébb almatermése várható, mivel a tavalyi 520.000 tonna helyett csupán 300 – 350 ezer tonna prognosztizálható előre.

Rohamosan fogynak a növényvédőszerek

A Terméktanács arra is felhívta figyelmünket, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban nem csak az aszály és a hőség jelent problémát, de a növénybetegségek is. Ám, sajnos a növényvédőszerek választéka rohamosan csökken.

A fenti kedvezőtlen folyamatokat ellensúlyozandó a Fruitveb, a NAK-kal és a NÉBIH-hel közös kis kultúrás növényvédelmi munkacsoport munkájában vesz részt, ahol a hazánkban esetenként csak nagy szántóföldi kultúrákban engedélyezett, de az EU-ben zöldség/gyümölcs kultúrákra is felhasználható készítmények hazai engedélyének kiterjesztésén dolgoznak.

Összességében jelenleg még éppen el lehet látni a szükséges növényvédelmi munkálatokat, de a jövőben a felhasználható hatóanyagok körének további csökkenése és az ökológiai termesztési módok terjesztésének erőltetése miatt fennáll a kockázata annak, hogy a hozamok csökkenni fognak

– tette hozzá a FruitVeB.

Az energiaárak is súlyosan érintik az agrárszektort

A FruitVeB tájékoztatása szerint az agrárszektort számos kérdés foglalkoztatja, ám az egyik legfontosabb az energiaárak növekedése. A Terméktanács kiemelte, hogy a különböző szakágazatok érintettsége eltérő.

A leginkább érintett a gombatermesztés, ahol a termesztőberendezések klímaszabályozása jelentős elektromos energiaigénnyel bír. Ezt követi a hajtató kertészetek köre. A szántóföldi zöldségtermesztés, illetve a gyümölcstermesztés esetében az öntözés elektromos áram fogyasztása okoz kitettséget, de ez a fenti két ágazathoz képest kisebb mértékű ugyan, de még így is jelentős. Azt is hozzátették, hogy az energia-kérdés kapcsán külön ki kell emelni a zöldség-gyümölcs feldolgozók áram-függőségét is, mivel a konzerv-, fagyasztó- és sűrítő iparágak esetében jelentős költségtétel az energia.

Megfizethetetlen áremelésre lenne szükség

Kérdéseinkre a FruitVeB elmondta, véleményük szerint az energiaárak növekedése miatt olyan áremelést kellene bevezetni, melyeket a fogyasztók egyszerűen képtelenek lennének megfizetni. Mind a gáz mind az elektromos áram árának változása nagyon jelentős, a 2021 év közepi állapothoz képest jelenleg a napi áras áram ára 10-szeres növekedést mutat. Egyes esetekben az árakat olyan mértékben kellene emelni, amely a fogyasztók számára megfizethetetlen.

Arra nézve, hogy a jövőben hogyan lehetne az energiaáraktól függetlenedni, a Terméktanács úgy látja, hogy rövid távon nincsenek jelentős alternatívák, de közép és hosszú távon az energia önellátás, a megújuló termelésbe történő befektetés és az energiatakarékosság jelenthet megoldást.

Nemesítéssel küzdenek a terméshiány ellen

Ahogy a makói vöröshagyma, úgy minden más zöldség és gyümölcs kapcsán elmondhatjuk, hogy eredményes termesztésről öntözés hiányában szó sem lehet. Ezt megerősítette a FruitVeB is, ám hozzátették, hogy az alacsony páratartalomhoz, a magas UV sugárzáshoz, és a magas hőmérsékletek okozta stresszhez könnyebben alkalmazkodó fajokat folyamatosan keresnek. Ezt egészítik ki azok a technológiai elemek, melyek mérsékelni hivatottak a környezeti hatásokat.

Az étkezési alma termesztésében a jéghálóval történő takarásnak ma már szinte nagyobb jelentősége van a besugárzás csökkentésében és a mikroklíma alakításában, mint az effektív jégkár csökkentésben

– hozta példaként a Terméktanács.

Ingadoznak a termőterületek méretei

A kertészeti ágazat kb. 80 ezer hektáron termel gyümölcsöt, zöldséget szabadföldön 85 ezer hektáron, míg hajtató felületen 3100 hektáron, melyek összesen 300 Mrd Ft termelési értékkel bírnak. Kérdésünkre a FruitVeB elmondta, hogy a zöldség-gyümölcs termőterületek méretében összességében stagnálás figyelhető meg, ám fajonként igen nagy eltérések tapasztalhatók.

A dió termőterülete 2015-ben 4551 hektár volt, 2021-ben már 8338 hektárra nőtt. A bodza esetén ’15-ben 3968 hektár, míg ’21-ben 5685 hektár volt. A málnát tekintve azonban folyamatos csökkenés a megfigyelhető: 2015-ben 536 hektár málna termőterület volt, ami 2021-re kevesebb, mint a felére, mindössze 235 hektárra csökkent.

Hazai málnatermesztésről már alig beszélhetünk

Ha a fenti számokat figyelembe vesszük, akkor egyértelműen látszik, hogy a hazai málnatermesztő területek rohamos csökkenése miatt gyakorlatilag a magyarországi málnatermesztés sebesen halad, míg végül arra a sorsra nem jut, mint a makói vöröshagyma. Vagyis – hacsak a helyzet villámgyorsan nem javul – a magyar málnától is búcsút kell vennünk. Arra a kérdésre, miképp lehetne ezt a folyamatot megállítani, a FruitVeB a következőket mondta el:

Megoldást jelenthetne az üvegházban vagy fóliablokkban való málnatermesztés, ugyanakkor ennek fenntartási költségei jelentősek, így még csak kevés gazdaság foglalkozik málnatermesztéssel termesztőberendezésekben.

A Terméktanács azonban a fenti cseppet sem vidám hírek ellenére is azon az állásponton van, hogy a megváltozott klimatikus viszonyokhoz technológiai fejlesztésekkel, adaptációval lehet alkalmazkodni, így várhatóan egyetlen kertészeti kultúra sem fog eltűnni az időjárás változása miatt.

Egyre drágábbak a zöldségek és gyümölcsök

A növekvő energiaárak és a gyenge terméshozamok miatt a zöldségek és gyümölcsök ára folyamatosan nő – jobb esetben ingadozik. A Budapesti Nagybani Piac jelentése szerint az elmúlt héten is több hazai élelmiszer ára is növekedést mutatott. Többek között például:

  • Újburgonya: 28,89%-kal drágult, 160 forintról 225 forintra nőtt az ára.
  • Fokhagyma: 18,18%-kal drágult, 900 forintról 1.100 forintra nőtt az ára.
  • Tölteni való paprika: 7,22%-kal nőtt az ára, 450 forintról 485 forintra drágult.
  • Uborka: 2,36%-kal drágult, 516,25 forintról 528,75 forintra emelkedett az ára.
  • Zeller: 2%-os növekedést produkált, 490 forintról 500 forintra változott az ár.
  • Alma: 1,5%-ot nőtt az ár, 279 forintról 283,33 forintra változott.
  • Körte: minimálisan, mindössze 0,62%-kal drágult, jelenleg 535 Ft kilója.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 45 318 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 13,6 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 45 639 forintos törlesztőt (THM 13,95%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovdék

árak

makói vöröshagyma

hagymatermesztés

zöldéségek

gyümölcsök

drágulás

áremelkedés

hungarikum