Itt a bejelentés, aminek egy magyar se fog örülni: vége az olcsó élelmiszerek korának

HelloVidék/MTI   
  Megosztom
Itt a bejelentés, aminek egy magyar se fog örülni: vége az olcsó élelmiszerek korának

Búcsúznak olcsó élelmiszerek, a piacon a zöldségek és gyümölcsök esetében is egy magasabb árszintre kell felkészülni a jövőben. Ennek egyik oka, hogy hosszú távon nem lehet számolni az energiaárak jelentős csökkenésével, ezért az inputanyagok is stabilan nagyobb kiadást jelentenek a jövőben – derül ki az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából. Az idei szezon bőven tartogatott kihívásokat, és az elszálló energiaárak mellett a klímaváltozás hatásait is csak fejlesztésekkel lehet tompítani. A geotermikus energiának, a termálvíznek még fontosabb szerep jut a DélKerTÉSZ-nél: a következő hétéves időszakban mintegy 17 milliárd forint értékű beruházás keretében teszik hatékonyabbá a zöldségtermelést. Így még több jó minőségű magyar zöldség kerülhet a boltok polcaira. A DélKerTÉSZ szakértői szerint a fejlesztések finanszírozásához azonban szükség lenne egy, az NHP-hez hasonló, kedvezményes kamatozású, kifejezetten a mezőgazdasági vállalkozásoknak szóló jegybanki vagy állami programra.

Komoly kihívásokkal szembesültek a magyar zöldségtermesztők az idei szezonban: az extrém szárazság mellett olyan negatív behatásokkal kellett megküzdeniük, mint az energiaválság, valamint a műtrágya és az üzemanyag jelentős drágulása. Nehezítette a helyzetet az emelkedő kamatok miatt dráguló finanszírozás is - derült ki az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából.

A DélKerTÉSZ szeptember végi adatai szerint a megtermelt és az értékesített mennyiség sem tudott a tavalyi évhez képest növekedni, amit a nyári forróság, az aszály és a kártevők mennyiségének növekedése okozott. Idén ugyanis a kártevők az időjárási körülmények miatt nem a szántóföldön, hanem a növényházakban találták meg a táplálékot.

A kedvezőtlen környezet ellenére a DélKerTÉSZ zöldség- és gyümölcsértékesítésből származó árbevétele szeptember végéig több mint 4 milliárd forinttal nőtt éves szinten, és elérte a 15 milliárd forintot. A termelői árak a fehér paprika esetében 42 százalékkal, a paradicsomnál közel 40 százalékkal, míg a paradicsomkülönlegességek esetében 10-25 százalékkal emelkedtek. Ez pedig főként az energia- és az inputanyagárakhoz köthető költségnövekedéssel magyarázható. A magasabb költségeknek pedig a termelői árakban is érvényesülniük kellett ahhoz, hogy életképes maradjon a magyar termelői közösség. Összességében 3,6 milliárd forinttal nőtt szeptember végén a tagok részére kifizettet összeg

- mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.

Nagypéter Sándor szerint az export kedvezően alakult. Jól teljesített a cseh, a szlovák, a román és a bolgár piac. Ezekben az országokban a szállítási díjak emelkedése miatt például az Észak-Afrikából származó zöldségek az idén már nem voltak olyan olcsók, mint a korábbi időszakban. Helyüket pedig részben a magyar zöldségek vették át. Ugyanakkor az Európa-szerte magas infláció és a növekvő megélhetési költségek hatására egyre többen fogják vissza a költéseiket, például a német piacon is. A dráguló élelmiszerekről a szakember azt mondta, az őszi időszakban elérték a termelői árak egy lélektani határt, azaz innen már egyelőre lényeges emelkedésre nem lehet számítani. A téli időszakban azonban még tovább emelkedhet például a fehér paprika ára.

Elköszönnek az olcsó élelmiszerek

Az olcsó élelmiszerek kora tehát lejárt: egy magasabb árazási szint állt be. Ennek lényeges okai, hogy hosszú távon nem lehet számolni az energia árának nagyfokú csökkenésével, valamint a termeléshez szükséges inputanyagok, például a műtrágyák is drasztikusan magas árszinten vannak.

Az Európai Unió és Magyarország is az energiaforrások diverzifikálására törekszik, és környezetbarát megoldásokkal szeretné megoldani az energiaszükségletet. Az energiaárak pedig az inputanyagok árát is növelik. A megemelkedett árak tehát maradnak és ezeket a béreknek is le kell követnie.

Még fontosabbak a fejlesztések

A megváltozott gazdasági körülmények miatt a termelőknek is rugalmasnak kell maradniuk, és a fejlesztések sem maradhatnak el. Az energiaárak elszállása miatt például a geotermikus energiának, a termálvíznek még fontosabb szerep jut. A DélKerTÉSZ-nél a fűtött növényházakban termálvízzel fűtenek, ami környezetbarát megoldás, és fontos alternatíváját jelenti a gáznak.

Az energiaválság mellett hosszú évek óta, és egyre erősebben érezteti a hatását a klímaváltozás is.

Szentes a legfontosabb hajtatókörzetek egyike, így a DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés nem szabadföldön történik, a külső környezetnek nincsenek annyira kitéve a termelők, de teljesen természetesen nem tudják magukat függetleníteni tőle. A nyári hőséget például szellőztetéssel, árnyékolással, automata öntözőberendezésekkel vagy éppen hűtéssel lehet tompítani

– mondta Nagypéter Sándor.

A hajtatott zöldségtermesztés a mezőgazdaság innovatív ágazata, amelyben komoly fejlődési lehetőség van: a szabályozott környezetben történő termelés a klímaváltozás miatt szélsőségessé váló időjárás miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír majd, de jelentős szerepe van annak is, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű hazai zöldség és gyümölcs álljon a fogyasztók rendelkezésére. Illetve a nagy boltláncoknak beszállító termelőknek is komoly elvárásoknak kell megfelelniük.

Szükség lenne megfelelő forrásra

A megbízható élelmiszerellátáshoz és a kapacitás fokozásához azonban folyamatos technológiai fejlesztésekre van szükség. A DélKerTÉSZ tagjai eddig is komoly fejlesztéseket hajtottak végre, a következő 2023-2029-es időszakban, azaz az elkövetkezendő hét évben pedig mintegy 17 milliárd forint értékű fejlesztést terveznek.

A legnagyobb beruházás a jövőre elkészülő 2,7 milliárd forintból épülő több mint 10 ezer négyzetméteres komplex raktárcsarnok lesz, amellyel a logisztikai folyamatokat gyorsítják fel. Az új központban robotizáció segítségével oldanák meg a raktározást. Néhány éven belül ugyanis 28-31 ezer tonna körüli mennyiséget forgalmaz majd a DélKerTÉSZ, ez pedig jelentős növekedés a jelenlegi 24-25 ezer tonnához képest. Emellett a termelési logisztika digitalizációja, a növényápoláshoz, termeléshez kapcsolódó gépek beszerzése, valamint hűtőházak, termálkutak és öntözőkutak kialakítása szintén tervben van, csakúgy, mint a napelemek és hőszivattyúk telepítése.

A hajtatott termesztésre való átállás és a hatékonyabb termelési módszerek kialakítása azonban jelentős beruházást igényel. Nagypéter Sándor szerint ahhoz, hogy a termelők folyamatosan fejleszteni tudjanak, szükség lenne egy, az NHP-hez hasonló, kedvezményes kamatozású, de kifejezetten a mezőgazdasági vállalkozásoknak szóló jegybanki vagy állami programra.

Nagypéter Sándor hozzátette, hogy összességében a következő időszakban egy a koronavírus-járvány idején tapasztalt helyzet alakulhat ki, csak sokak számára most gazdasági okokból maradnak el az olyan költések mint az utazás, szálloda vagy étterem. A DélKerTÉSZ szerint a vásárlók átcsoportosítják a költségeket, ennek eredményeként az alapvető szükségletekre, így az élelmiszervásárlásra költenek majd inkább a következő időszakban.

Címlapkép: Getty Images

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? IGEN, VAN! MEGÉRI VÁLTANI

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes szémlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

élelmiszer

Élelmiszerárstop

infláció

drágulás