Folytatódik a drágulás januárban: itt az újabb áremelés a magyar élelmiszerláncokban

Előadásában Giacomo Pedranzini, a Kometa 99 Zrt. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az elmúlt egy évben az élelmiszer-termelési lánc rendszerszintű problémái egyre inkább felszínre kerültek. Tény, hogy óriási infláció van az élelmiszerek tekintetében is, ugyanakkor a szakember feltette a kérdést: vajon biztos, hogy ez csak infláció? Vagy lehet azt mondani, hogy van egy ár-újrapozicionálás? Lehet, hogy az elmúlt 20 évben túlságosan alacsonyak voltak az élelmiszerárak, és csak az utóbbi években kezdett emelkedni. Emellett más nehézségek is vannak: a terménypiacon tapasztalható spekuláció korábban nem látott magasságokba lökte a terményárakat, írja az Agrárszektor.

A globális termelés pedig idén általánosnak mondható. A klímaválság és az energiaválság pedig csak tetőzi a bajt. Ebben a helyzetben még fontosabb az ellátási lánc fenntarthatósága, és az, hogy a termőföldtől az asztalig, mindenki tudja folytatni a tevékenységét.

Pár terméknél 5% az áfa, de a legtöbb esetben 125 forintból 27 az államé. A termelési lánc alsó részein nagy volatilitással szembesülünk. Van, amikor a termelők nevetnek és a feldolgozók sírnak. Van, amikor fordítva. Az akciók kapcsán fontos megemlíteni, hogy sokszor túlzásukba esünk. A normál árak túl magasak, utána akár 40-50%-ot is engedhetnek az áruházak.

De felteszem a kérdést: nem lenne jobb, ha például kisebb akciókkal, de alacsonyabb normál árakkal működne a kereskedelem? A termékek valódi értéket képviselnének és a fogyasztók is jobban éreznék magukat. Sőt, benzinnel is sokat lehetne spórolni, ha nem kellene boltról boltra járni az akciós termékek után kutatva.

Hozzátette, nagyon kell arra figyelni, hogy a hatékonyságnövelést nem lehet a környezetvédelmi és az állatjóléti szempontokkal ellentétesen végezni. A természetet és az állatokat nem lehet a végletekig kizsákmányolni, kifacsarni, meg kell találni a józan középutat. Itt is ugyanaz a helyzet, mint az élelmiszer esetében: ne legyen túl olcsó és megfizethetetlen sem. Az sem helyénvaló, hogy sokszor olcsóbb az étel, mint a kutyaeledel. Továbbá fontos kérdés az is, hogy lehet-e fenntarthatóvá tenni a termelési láncot? És itt nem csak a környezet szempontjából kell ezt a kérdést megvizsgálni, hiszen anyagi fenntarthatóság is létezik. Ha nincsen megfelelő megtérülés egy tevékenységben, akkor a szakemberek, a tőke és a vállalkozók más szektorba vándorolnak.

Meddig drágulhatnak még az alapanyagárak?

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke a kerekasztal-beszélgetés során elmondta, hogy az alapanyag esetében az árak tetőzése várható, ha a körülmények és az időjárás kegyesebb lesz, és a háború is csendesedik.

Optimizmusra vall, de várhatóan az alapanyagok ára nem emelkedik tovább, sőt, több esetben csökkenésre is lehet számítani. Lehetnek termények, melyek már az első negyedévben is csökkenhetnek, a többi a második félévtől. A legmegalapozottabb szakmai prognózisunk alapján tudjuk ezt elmondani

- vélekedett.

Horváth Ferenc, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. élelmiszeripari cégvezetője, mint mondta, reménykednek abban, hogy nem emelkednek tovább az alapanyagárak és az élelmiszerárak. A fogyasztóknál azt látják, hogy a termékek elértek egy olyan árat, ami a fogyasztás csökkenéséhez vezetett, ez pedig az egész országban meglátszik az értékesítésben. Erre reflektálva Éder Tamás kiemelte, hogy az alapanyagárak tetőzése nem jelenti azt, hogy a fogyasztói árak ezt rögtön lekövetnék.

Most egy az egyben az látszik, hogy beépül januártól az összes olyan költség, ami idén folyamatosan, egymást követően, hónapról hónapra bekerült a „rendszerbe”. Azt gondolom sajnos, hogy januártól vagy az első negyedévtől nagyon komoly élelmiszer-áremelkedést kell elérnie az egész integrációnak

- fogalmazott Ruck János, a Gallicoop Zrt. operatív vezérigazgatója.

A cikk folytatása ITT olvasható az Agrárszektoron.

Címlapkép: Getty Images