Budapest 7℃ (eső)Fokozódik a nyomás a magyar embereken: csak így lehetsz sikeres ezen a területen
Szélsőséges időjárás, gyorsan változó fogyasztói szokások és gazdasági környezet, többször megújuló és kiterjesztett ársapkák, valamint a 2023-tól életbe lépő közös agrárpolitika zöldítési feltételei. A hatékony termelés érdekében ezekkel a kihívásokkal kell szembenéznie a mezőgazdaságnak. Az egyetlen megoldás a digitális és innovációs fejlesztések alkalmazása, amiben egyelőre inkább óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – derül ki a K&H agrárkutatásából. Az ágazat átlagosan az árbevétel 17%-át forgatta vissza ilyen jellegű fejlesztésekbe 2020 óta, aminek következtében az automatizáció, az okoseszközök vagy a járművekbe épített érzékelők alkalmazása a mindennapok részévé vált. Az agrárcégek már elindultak a zöldítés útján is, több mint felük hajtott végre kedvező környezeti hatással járó újítást.
A klímaváltozás hatására egyre inkább szélsőségessé váló időjárás, a fogyasztói szokások és a gazdasági környezet gyors változása komoly kihívások elé állítja a hazai mezőgazdaságot. Mindehhez még hozzájön az Európai Unió 2023-ban életbe lépő közös agrárpolitikájának (KAP) zöldítési elvárásai. Úgy kell tehát egyre hatékonyabban termelni, hogy rugalmas, gyorsan reagáló, versenyképes, költséghatékony és még zöldebb is legyen az ágazat. Mindezek megvalósítása innovációs és digitális fejlesztések nélkül szinte lehetetlen
- mondta el Tresó István, a K&H Agrár fejlesztési főosztály vezetője. A K&H agrárcégek körében végzett kutatása rávilágít, hogy a mezőgazdaságnak fontos a környezetvédelem és már elindultak a zöldítés útján. Az agrár cégek 60 százaléka ugyanis olyan fejlesztést hajtott végre az elmúlt 2 évben, amelynek kedvező környezeti hatása van. A következő egy évben pedig a cégek 41%-a tervez ilyen jellegű újításokat, összehasonlítva a teljes vállalati szektorral, ahol egyelőre kevesebb ilyen jellegű fejlesztés történt (38%), de a jövőbeni terveik között hasonló arányban szerepel (41%).
Inkább óvatosak a magyar gazdák
A hatékony termelés egyik eszköze a precíziós gazdálkodás, a K&H agrár kutatása szerint azonban egyelőre a cégek kis része helyezi előtérbe a technológiai újításokat. Mindössze 12 százalék tartja magát vezető innovátornak az ágazatban, és 10-ből 7 cég inkább óvatos, ha digitalizációról, innovációról van szó. Ennek hátterében az lehet, hogy a mezőgazdasági tevékenység sok esetben generációról generációra öröklődik, ezért a hagyományoknak és tapasztalatoknak nagyobb szerepe van, mintsem az újdonságra nyitott szemléletnek.
Nem idegenkednek az okoseszközök használatától
Habár a digitális transzformáció egyelőre kevés agrárcégnél lényegi stratégiai kérdés (7%), egy jelentős részük foglalkozik vele, sok más fontosabb feladattal együtt (37%).
Az elérhető technológiák integrálása a vállalat mindennapi tevékenységébe alapjaiban változtatja és könnyíti meg a napi működést. Ennek az agráriumban különösen nagy jelentősége van. A kutatásunk szerint nyitottak a gazdák az ilyen megoldásokra, mivel jelenleg is többfélét alkalmaznak ezek közül. Ilyen például az okoseszközökből vagy szenzorokból származó adatok elemzése, a járművekbe beépített érzékelők és mérők, amelyek a jövőbeni tervezést segítik, illetve okosmérőket is használnak a vállalat energiafelhasználásának optimalizálására
– mondta el a szakértő.
Nem zárkóznak el az innovációtól
Jó hír, hogy az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésekre. Az agrárcégek fele a bevétel több mint 10 százalékát, a mezőgazdasági szektor átlagosan 17 százalékát fordította innovációra az elmúlt 2 évben. Ez a kereskedelem, ipar és szolgáltató szektorhoz (10%, 11% és12%), valamint a vállalati szektorhoz (11%) képest is messze a legmagasabb arány. Ennek eredményeként közel felük (48%) vezetett be új vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást, illetve új vagy jelentősen továbbfejlesztett gyártási eljárást (44%) az elmúlt két évben. Ha az innovációs tevékenységet nézzük, 2020 óta elsősorban korszerű, fejlett gép vagy berendezés vásárlása történt (53%), és szinte megegyező arányban költöttek szoftvervásárlásra (33%), automatizációra (29%), illetve házon belüli K+F tevékenységre (26%) – részletezte a mezőgazdaság elmúlt 2 évének innovációs tevékenységét a szakértő.
Az innovációs fejlesztéseket nagymértékben befolyásolja a támogatási rendszer. Kedvező jövőképet jelenthet, hogy a 2021-2027 közötti időszakban – a korábbi évekhez viszonyítva – megháromszorozódott a rendelkezésre álló vidékfejlesztési források mértéke
- tette hozzá Tresó István.
Címlapkép: Getty Images
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
