Budapest 8℃ (eső)Hatalmas bajban vannak, akik ilyen állatot tartanak: rengeteg magyar érintett, fizetni fognak
Bár a lótartás sosem volt egy olcsó mulatság, mégis számos versenyzőnek és hobbilovasnak állt módjában valamilyen formában lovat tartani. A tehetősebbek saját lovardát, míg mások a bértartás útját engedhetik meg maguknak. Azonban a válság egyik réteget sem kíméli. Lovasokat, lótartókat kérdeztünk, hogyan változtak a lótartási lehetőségek az elmúlt évben.
Egyik nyilatkozónk, Attila elmondta, a legnagyobb nehézséget a takarmányok beszerzése jelenti. „Nem csak az a gond, hogy közel a duplájára nőttek a takarmányok árai, hanem az is, hogy a minőségük is jelentősen romlott. Míg korábban az embernek kedve támadt volna beleharapni a széna vagy szalma bálába, ma már a kétszer olyan drága bála esetén is előfordul, hogy a felét ki kell dobni, mert penészes.”
Az elmondottak alapján a takarmányok mellett a rezsi, illetve a bértartás jelenti a legnagyobb gondot. Attila versenyügetőket tart, így ezek a lovak jelentősen hozzájárulnak a tartási költségeikhez, ám az energiaárak növekedése is így érezteti hatását.
Következő nyilatkozónk, Anna is megerősítette:
A legnagyobb probléma szerintem a bértartások árának emelkedése, ami nálunk fél év alatt megduplázódott. Mivel ez egy fix havi kiadás, nagyon nehéz volt átállítani a költségvetést 50 ezer forintos kiadásról 100 ezresre. Értelemszerűen ez a növekedés a rezsi árak emelkedésének köszönhető, hiszen a lovarda fenntartása cseppet sem olcsó.
Péter, aki szintén lótartó saját lovai mellett bértartással is foglalkozik. Kérdésünkre kifejtette, milyen tételek dobják meg a költségeiket.
A takarmányok már 1-2 éve elég nagy mértékben drágulnak, főleg az egyre szárazabb nyarak miatt, sokkal nehezebben beszerezhető a széna, szalma. Egy bálának az ára akár 2-2,5-szeresére drágult a nehezebb hozzáférés mellett, úgyhogy a bértartások is az utóbbi 2-3 évben nagyjából 15%-kal emelkedtek. Üzemeltetőként számolnunk kell azzal, hogy – főleg télen - a közösségi tereket, öltözőket be kell fűteni, illetve a jártatógépben és a fedelesben rengeteget ég a világítás a korai sötétség miatt, nagyon sok áram fogy.
A pályák karbantartásához szükséges traktor és az egyéb mindennapi lovardai használatban lévő járgányok (például a trágyáskocsi) üzemanyagszükséglete is nagy, és ilyen árak mellett nem elhanyagolható kiadás.
A felsoroltak mellett több megkérdezettünk is helytállónak nevezte, hogy a rezsiköltségek dobják meg nagyon a lovak fenntartási költségeit. A legelőkön folyamatosan működő villanypásztor, a szükséges gépek, illetve a fűtés komoly kiadásokat jelent. Mivel a lovardák zöme cégként van bejegyezve, piaci árat fizetnek az energiáért, és kevés támogatásra pályázhatnak.
Többen nyilatkozták, hogy az egyéb, lovagláshoz szükséges felszerelések is drágultak, így – főleg a versenyzők – inkább lemondanak az új kiegészítők, ruhák vásárlásáról, és arra koncentrálnak, hogy a lovak megkapjanak minden szükséges felszerelést, tápot és takarmányt.
A fentiek mellett nem elhanyagolható az állatorvos, illetve a patkolókovács díja sem.
Előbbire esetileg, míg utóbbira rendszeresen szükség van.
Arra a kérdésre, hogy a válság okozott-e a fenntartásban olyan kiadást, ami miatt szükségessé válik egy vagy több ló eladása, a megkérdezettek egyhangúan nemmel feleltek. Mindannyian megfigyelték, hogy több eladó ló van a piacon, ám véleményük között ez inkább azoknál a lótartóknál jellemző, akik munkaeszközként használják a lovaikat.
Ha valaki munkára használja a lovat, és az például lesántul és nem tud dolgozni, a drága állatorvosi kezelések miatt könnyebben dönthet az eladás mellett. A sportlovasok zöme családtagként, barátként tekint a lovára, sokkal nehezebben válik meg tőle, így a végsőkig igyekszik fenntartani az állatot. Természetesen mindkét választás érthető; az is, ha valaki a végletekig ragaszkodik a lóhoz, és az is, ha nem tudja felelősen fenntartani, ezért az eladás mellett dönt.
– nyilatkozta egyik megszólalónk.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
