Sehol a beígért mentőöv: továbbra is a túlélésért küzdenek a magyar fürdők

Pénzcentrum: A rezsirobbanás óta hány fürdő zárt be ideiglenesen, vagy véglegesen Magyarországon?

Balogh Zoltán: Turisztikailag releváns fürdő véglegesen nem zárt be, csupán átmeneti jelleggel. Magyarországon valamivel több mint 400 vizes létesítmény van, de ebben benne vannak az uszodák, illetve azon pici regionális fürdők is, mint amilyen egy kis falusi strand - de ezek amúgy is csak a nyári szezonban vannak nyitva. Kb. 220 azoknak a száma, amelyek egész évben nyitva vannak, és valamilyen turisztikai vonzerőt jelentenek. Ez lehet világszinten, országosan vagy regionálisan is. A tíz legnagyobb magyar fürdő az európai turisztikai térképen is szerepel.

A legérdekesebb eset, ami nagy sajtóvisszhangot is kiváltott, a miskolci barlangfürdő bezárása, de hál istennek csak időszakos jellegűnek bizonyult. Hasonló módon még a nagyobb fürdők közül több részlegesen bezárt, vagy korlátozta egyes szolgáltatásaink elérhetőségét, így még a legnagyobb fürdővárosok esetében is érdemes előre tájékozódni az aktuálisan elérhető szolgáltatásokról. A bezárások azt a célt szolgálták, hogy elvégezzenek olyan felújításokat, amiket amúgy is kellett volna, de így az energiaválság kapcsán ezeket zárt ajtók mögött tudták megtenni. Elvégezték a feladatot, és közben energiát is megtakarítottak. Kisebb fürdők vannak a palettán, amik bezártak a téli szezonra, és majd vélhetően május végén, június elején nyitnak ki.

Van olyan állami támogatás jelenleg, amire pályázhatnak a hazai fürdők?

Nincs. Tavaly novemberben jelentette be turizmusvédelmi akciótervét a kormány, de ez sajnos a fürdőket nem, vagy csak minimális mértékben érintette, hiszen pl. a turizmusfejlesztési hozzájárulás elengedése a mi szempontunkból irreleváns.

Változatlanul a 27 százalékos áfa hatálya alá tartozunk, évek óta próbáljuk elérni, hogy a szállodásokhoz hasonlóan mi is a kedvezményes áfakörbe kerüljünk, ez eddig nem valósult meg. Az, hogy később kerül nálunk bevezetésre az NTAK, inkább probléma, mivel az új dátum, július1., pont szezon kellős közepe. Egyedül a Szép-kártya zsebeinek a megszüntetése releváns döntés számunkra: külföldi turisták aránya drasztikusan csökkent a covid, majd a háborús helyzet miatt, viszont ezzel párhuzamosan a belföldi turisták száma megnőtt. És egyrészt a gyengülő forint miatt többen átgondolták, hogy elmenjenek-e külföldre, és talán volt bennük még egy pici tartás is a covidtól: ez visszavetette az utazási kedvet. A Szép-kártya zsebeinek az átjárhatósága, ami már megvolt már az előző évben is, egyértelműen látszott a fürdőkben, hogy lendített a forgalmon.

Volt még egy turizmust segítő döntés év végén, az energetikai támogatás, amiből a fürdők szintén kimaradtak, hiszen alapvetően a kkv-kra vonatkozik, ellenben a magyarországi fürdők több mint 90 százaléka többségi vagy teljes önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működik.

Gulyás Gergely a január 12-i Kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva jelezte, hogy tárgyalni fognak a nehéz helyzetbe került fürdőkkel. Ez ügyben történt előrelépés?

Még nem. Tavaly, amikor érzékeltük az energiaárak drasztikus elszállását, kezdeményeztünk a kormányzattal egyeztetést, ez több szinten meg is valósult, tanulmányt is készítettünk arra vonatkozóan, hogy milyen javaslataink vannak, és ennek milyen költségvetési vonzatai lennének. Pont itt volt egy teljesen ellentétes irányú gondolat, mint amit végül a kormányzat döntött, az 5+4 százalékról beszélek.

A teljes beszélgetés itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images