Kiderült a csúf igazság: ez történik a magyar földeken, nem túl rózsás a helyzet

Agrárszektor   
  Megosztom
Kiderült a csúf igazság: ez történik a magyar földeken, nem túl rózsás a helyzet

Nincs könnyű helyzetben a magyar mezőgazdaság, és habár az éghajlatunk, valamint az ország elhelyezkedése is adott lenne ahhoz, hogy a növénytermesztésünk és az állattenyésztésünk is szárnyaljon, mégsem tudunk kitörni a burokból. A friss statisztikák szerint ráadásul 2010 óta a gazdaságok száma a kétharmadára csökkent hazánkban - igaz ennek hátterében részben a koncentráció áll. A hazai állattartók szinte kivétek nélkül évek óta küzdenek a különböző kihívásokkal, a takarmányárak elszállása és a járványok folyamatos felbukkanása elképesztően bizonytalanná teszi itthon a helyzetet, sokan már teljesen veszteségessé váltak - ezen ugyan az idei év javíthat valamit. Ha mindez nem lenne elég, az egyre szélsőségesebb időjárás, valamint az elszálló inputanyag árak ma már a növénytermesztők életét is megnehezítik. Kimondható tehát 2023-ban, hogy jelenleg minden korábbinál súlyosabb gondokkal kell szembenéznie a magyar mezőgazdaságnak és az arra alapozott élelmiszertermelésnek is, számol be az Agrárszektor. 

Az elmúlt 10 évben számtalan hatás érte a magyar mezőgazdaságot, és habár az elmondható, hogy az ágazat termelékenysége a két és félszeresére növekedett, uniós szinten még mindig bőven vannak elmaradásaink, például az élelmiszeriparban - derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) „Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétében gyarapodó vidék” című kiadványából. Mindeközben azonban számos európai országban erősödött az agrárium, Lengyelország elképesztően előretört, és komoly versenytárssá avanzsálódott számos nyugati ország számára is. Az megállapítható, hogy az utóbbi 10 évben a hazai mezőgazdaság teljes kibocsátása folyó áron 100 %-kal emelkedett, 2021-ben elérve a 3378 milliárd forintot elérve, ám az EU teljes mezőgazdasági kibocsátásából Magyarország változatlanul 2 százalékot tett ki az elmúlt évtizedben, 3,9%-kal járulva így hozzá a bruttó hazai hozzáadott értékhez (2021), írja az Agrárszektor.

Látványosan tűnnek el a gazdaságok Magyarországon

2010 óta a gazdaságok száma a kétharmadára csökkent hazánkban, ám sokan átálltak a vegyes gazdálkodásra, illetve a többlábon állásra, és már termékfeldolgozással is foglalkoznak. A koncentráció a főként állattartással foglalkozó gazdaságokat érinti, arányuk - 2010-hez képest - 46%-ról 25%-ra mérséklődött. A gazdaságok számának csökkenése nemcsak Magyarországon tetten érhető, az Eurostat adatai szerint ugyanis habár 2020-ban több mint 9 millió, különböző méretű gazdaság működött az Európai Unió területén, 2005 és 2020 között megközelítőleg több mint 5 millió gazdaság szűnt meg az EU-ban. A legnagyobb mértékű csökkenés a vegyes gazdálkodású vállalkozásokat érintette, őket követték az állattenyésztésre szakosodott gazdaságok, a lista végén pedig a növénytermesztésre szakosodott farmok álltak. Magyarországon a felmérések szerint a vizsgált időszakban mintegy félmillió gazdaság szűnt meg, de ez jellemzően a legkisebb méretű ilyen vállalkozásokat érintette. Magyarországon jelenleg a mezőgazdasági terület jelentős része, közel 60 százaléka az 5-300 hektárral rendelkező gazdaságok használatában van.

Termőföldárak itthon

A gazdaságok számának csökkenésében számos tényező közrejátszhat, kezdve a szélsőséges időjárás okozta nehézségekkel, a durván megemelkedett önköltségekkel, a generációváltás nehézségeivel összefüggő természetes koncentrációval, de sokat nyomhat a latba a földárak alakulása is itthon. Az Agrotax Kft. éves, 2023-as földpiaci elemzése szerint, a korábbi évekhez hasonló mértékben, 11 százalékkal drágult 2022-ben a termőföld hektáronkénti átlagára, és ezzel átlépte a 2 millió forintos újabb lélektani határt. A termőföld hektáronkénti piaci átlagára 2022-ben 2,186 millió forintig emelkedett, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest (1,969 M Ft/ha). A szántók átlagára 2,33 millió forintra nőtt, ami 11,1 százalékos emelkedés az előző évhez képest. A szántók haszonbérleti díja tavaly átlagosan 86 564 forint volt. A termőföldek piaci forgalma az előző évhez képest 27 százalékkal esett vissza, valamint csökkent az értékesített földterületek átlagos mérete is, mintegy 25 százalékkal.

Egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás

A klímaváltozás következtében a felmelegedés, valamint az egyre szélsőséges időjárási viszonyok nap mint nap kihívások elé állítják a gyakorló gazdálkodókat. Az elmúlt évtizedben például egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események egyre több problémát okoznak a növénytermesztésnek, illetve a - részben ennek hatására - emelkedő takarmányárakon, a hőség miatti légkondicionálás energiaköltségén, illetve termelés-visszaesésen keresztül negatívan hatnak az állattartókra is. A leggyakoribb időjárási kárnemek közül kiemelkedtek az aszály- és a tavaszi fagykárok. Előbbi probléma általánosan érinti a növénytermesztési ágazatokat, a tavaszi fagykárok elsősorban a gyümölcstermesztést sújtják, aminek következtében csökkent a gazdák bevétele, és nőtt a fogyasztói ár.

A teljes cikk itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? IGEN, VAN! MEGÉRI VÁLTANI

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes szémlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

agrárszektor

termőföldek

klímaváltozás

mezőgazdaság