Magunk alatt vágjuk a fát: kiderült, milyen sors várhat a magyar erdőkre
Az elmúlt három évtizedben, köszönhetően az erdőtelepítési és az országfásítási programoknak jelenleg nagyjából az ország 22 százalékát borítja erdő, ez pedig körülbelül 2 millió hektár.
Az Északi-Középhegység legerdősültebb, ez a régió az összterület 30 százalékát teszi ki. A dunántúli területek kissé elmaradnak a 30 százaléktól, Budapest és Pest megye az összes terület 20-25 százalékát adják. Az Alföldön a legkisebb az erdősültség. Az erdőknek a 22 százaléka védett természeti területen található és 40 százaléka a Natura 2000 hálózatnak a része - írja az Agrárszektor.
Az elmúlt két és fél évben 46 ezer hektár erdőt telepítettek hazánkban, ez most prioritás - fogalmazott a MEGOSZ képviselője. Hozzátette: az erdészeti szakpolitikának ez már eleve egy régóta kiemelt célja, de az utóbbi években ez még jobban felértékelődött. A cél, hogy 2030-ra a 27 százalékos erdősültséget érjünk el. Van még min dolgozni, de ezt segítik az erdőtelepítési programok, meg az országfásítás is.
Erdeink összetétele
Az erdők fajtajösszetétele elég változatos hazánkban. Legnagyobb területen akác található, a Nemzeti Földügyi Központ adatai szerint 2022-ben ez 457 937 hektárnyi területre volt tehető. Az akác létjogosultsága még vitatott, hiszen jó pár száz éve jelen van Magyarországon, viszont - nyilvánvaló gazdasági jelentősége mellett - sokan veszélyes fajnak tartják.
Mindenesetre vannak olyan területek, ahol tényleg csak az akác a megoldás, mert más fafaj nem marad meg az adott termőhelyen
- vélekedett a szakember.
Őshonos fajok közül a tölgy, ami a legnagyobb területet foglalja el, ez közel 400 000 hektár. Nagyobb számban található még cser, bükk, gyertyán, illetve hazai és nemes nyár, de az erdeifenyő is értékelhető mennyiségben van jelen erdeinkben. Fontos említést tenni néhány az erdőgazdálkodást veszélyeztető fajokról, mint a melyek leginkább az Alföldön, illetve a dombvidékeken terjedtek el nagyobb mértékben. Ilyen például a bálványfa, az amerikai kőris, a zöld juhar és a nyugati ostorfa. Ezek azért veszélyesek, mert kiszorítják az őshonos fákat és megnehezítik az erdőfelújítást, veszélyeztetik a biodiverzitást.
Tulajdoni viszonyok
A nagyságrendileg 2 millió hektár erdő 60 százaléka állami tulajdonban van, a maradék 40 százalék pedig magán kézben - mondta a MEGOSZ ügyvezető elnöke. A magánerdőket rendkívül elaprózott tulajdonviszonyok jellemzik és még mindig sok az osztatlan közös terület. Szintén elsősorban a magánerdőkre jellemző, hogy sok rendezetlen gazdálkodási viszonyú erdő van.
Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen nincs bejegyzett erdőgazdálkodó, azaz nincs kezelve az adott erdőterület. Magyarországon európai szinten az egyik legszigorúbb erdőtörvény van hatályban, ez pedig egy nehezítő tényező lehet az erdőgazdálkodóknak is.
Európában is sok helyen jellemző, de hazánk még inkább, hogy a magán erdőgazdálkodók a faanyagtermelést tekintik az egyetlen bevételi forrásnak. Egyre erősebben látszik viszont az a tendencia, hogy az erdőgazdálkodók még inkább rá lesznek kényszerülve, hogy ez ne így legyen.
Egyre hangsúlyosabbá válnak a termelési szolgáltatások többi elemei (pl. erdei melléktermékek), valamint az egyéb ökoszisztéma-szolgáltatások is, mint például levegőminőség javítása, biodiverzitás megőrzése. Igen nagy figyelmet kapnak az utóbbi években a társadalmi-kulturális szolgáltatások, amelyek hozzájárulnak az emberek lelki és testi jóllétéhez, mint a rekreáció és az erdei turizmus.
A MEGOSZ kiemelt célja, hogy a segítsenek az erdőgazdálkodóknak, hogy az erdei ökoszisztéma szolgáltatások is bevételt biztosítsanak nekik. Magyarországon elég szigorú természetvédelmi jogszabályok vannak érvényben. A biodiverzitás megőrzése, az ökológiai egyensúly fenntartásának mind-mind meg kell felelni az erdőgazdálkodóknak is.Az aszály az erdőket sem kímélte
A MEGOSZ szerint az idei aszályhelyzet komoly kihívás elé állította a magyar erdőgazdálkodókat. Ez már csak abból is látszott, hogy például a Bükk környékén már augusztusban, a magasabb térszinteken is olyan volt, mintha október lenne: sok faegyeden sárgás-barnás levelek voltak láthatók, ez pedig a jelentős mértékű vízhiány miatt alakult így.
Ezt az idősebb fák nagy általánosságban átvészelik, viszont a fiatal erdőtelepítések, erdősítések esetében veszélyt jelenthet, könnyen kipusztulhatnak
- vélekedett a nyilatkozó szakember. Hozzátette: sajnos az utóbbi években mindig lehetett kisebb-nagyobb aszálykárt tapasztalni, de az idei év rendkívül extrém volt.
Még ha nem is pusztul el az idősebb faegyed, hosszú távon bizonyosan bevételkiesést okoz az erdőgazdálkodónak, ugyanis ezekben az aszályos időszakokban nem tudnak a fák megfelelően növekedni. Ilyenkor gyakorlatilag stressz állapotba kerülnek, ez pedig gyengíti az ellenálló képességüket is. Hatalmas kockázat jelent az aszály miatt az erdőtüzek kialakulási is.
Címlapkép: Getty Images
TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!
A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)