Gyerek nélkül újépítésű? Így zár ki sok magyart a CSOK és a Babaváró a lakáspiacról
Mit tegyen az, aki nem akar újabb gyermeket vállalni a CSOK Plusz keretein belül? Az ugyanis ma Magyarországon nemigen tud hitelre lakást venni anélkül, hogy a család pénzügyi lehetőségeit kimaxolja - és még ez is kevés lehet. Mit tehetnek ők? Ennek járt utána a Pénzcentrum.
2025-ben jelentősen bővül a lakástámogatások köre Magyarországon, hiszen a már futó CSOK Plusz és a kedvezményes, 10 százalékos önerő mellé az Orbán Viktor által meghirdetett 21 pontos akcióterv szerint a kormány a megfizethetőbb lakhatásra is összpontosít majd - egy sajtóeseményen Nagy Márton gazdasági miniszter is hosszasan beszélt a lakhatási problémákról, és arról, hogy ezeket rövid határidőn belül tervezik megoldani - írta a Pénzcentrum.
A tervek szerint 2025-től
- élesedik egy munkáshitel nevű konstrukció, amely 4 millió forintnyi kedvezményes kölcsönt jelent a fiataloknak, ezt akár önerőként is fel lehet használni lakásvásárláskor,
- feltörhetőek lesznek a nyugdíjmegtakarítások, azokból kedvezményesen lehet lakást vásárolni (a becslések szerint százmilliárdok is mehetnek az ingatlanpiacra,
- indul az 5 százalékos banki kamatplafon, ami 35 év alatti fiataloknak járhat, első otthonuk megvásárlásához, de vannak energiatakarékossági feltételek,
- bevezetik a lakás-cafetériát, a munkáltatók havi 150 ezer forintig támogathatják a dolgozók hiteltörlesztését vagy lakbérét,
- és ez ugyan nem kifejezetten lakhatási állami támogatás, de kamatot fognak fizetni az állampapírok, ami újabb százmilliárdos jövedelmet jelent a lakosságnak, amiből szintén kerülhet a lakáspiacra is.
De mi van azokkal, akik nem jogosultak semmilyen már létező, vagy a közeljövőben induló támogatásra, és megtakarításuk sem nagyon van, esetleg nem akarják azt feltörni? Nos, már az MNB is azt írja a friss jelentésében, hogy:
Az új gyermeket nem vállaló kétgyermekes családok számára mind egy új lakás, mind pedig egy átlagos budapesti használt lakás hitel segítségével történő megvásárlása jelentős pénzügyi kifeszítettséggel járna.
Magyarul: aki nem akar újabb gyermeket vállalni a CSOK Plusz keretein belül, az ma Magyarországon nemigen tud hitelre lakást venni anélkül, hogy a család pénzügyi lehetőségeit kimaxolja - és még ez is kevés lehet.
Argyelán József, a Bankmonitor elemzési igazgatója ennek kapcsán a Pénzcentrumnak azt mondta, az érintett réteg az utóbbi időben nem tapasztalt pozitív változást ebben a tekintetben. Az MNB jelentése szerint nőtt a lakáshitelek átlagos fedezeti mutatója, azaz a magyar lakásvásárlók egyre magasabb összegű kölcsönökkel finanszírozzák a lakásvásárlást.
Az elemzési igazgató szerint ez egyrészt azt jelenti, hogy bátrabban mernek hitelhez nyúlni az emberek, másfelől pedig a kamatkörnyezet is egyre kedvezőbb. Megjelentek a lakáshitel-piacon a 10 százalékos önerős, kedvezményes kölcsönök is, a második negyedévben már az új szerződések 4-5 százaléka volt ilyen. A Bankmonitornál egyébként nem tapasztalják, hogy a pénzintézetek szigorítottak volna az utóbbi időben az önerő feltételein, de a törvényi minimumnál sok esetben azért szigorúbban bírálják el az igényléseket.
A teljes cikk a Pénzcentrumon, itt olvasható!
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)