A Krisna-völgyben már meglépték: az önfenntartás lehetne a magyar vidék élhető jövője?

Bódogh Gabriella   
  Megosztom
A Krisna-völgyben már meglépték: az önfenntartás lehetne a magyar vidék élhető jövője?

Az Öko-völgy Alapítvány somogyvámosi mintaterülete egy működő modell a fenntartható életmódra. Az alapítvány nem csak elméleti ismereteket nyújt, hanem gyakorlati példákkal mutatja be, hogyan lehet önellátóvá válni és csökkenteni ökológiai lábnyomunkat. Kutatásaik, oktatási programjaik és közösségi kezdeményezéseik egyedülálló lehetőséget kínálnak mindazoknak, akik szeretnének aktív szerepet vállalni a fenntartható jövő alakításában. Felkerestük Németh Pétert, az alapítvány kuratóriumi elnökét, akinek válaszain keresztül jobban megismertük tevékenységüket.

Hogyan sikerült összehozni és motiválni ilyen sok embert a közös munkára?

Az Öko-völgy Alapítvány egyik legnagyobb erőforrása az önkéntesek. Számos önkéntesünk él Somogyvámoson, de sokan az ország különböző részein vagy akár külföldön laknak, és aktívan részt vesznek a munkánkban. Az önkéntesség szervezése összetett feladat, de rajtuk keresztül tudjuk megvalósítani projektjeinket.

A motiváció kulcsfontosságú tényező. Az Öko-völgy Alapítvány már akkor elkezdte tevékenységét, amikor a fenntarthatóság még nem volt ennyire népszerű téma. Számunkra mindig is cél volt, hogy ezt a kérdést a köztudatba hozzuk. Az utóbbi időben, ahogy az emberek egyre inkább érzik a klímaváltozás és más problémák hatásait, mint például az ételek és élelmiszer-alapanyagok minőségének romlása, valamint az egészségügyi és erkölcsi hanyatlás, jelentősen megnőtt az ismertségünk és bővült a kapcsolatrendszerünk.

Milyen témájú oktatási programokat és tanfolyamokat kínálnak?

Az oktatás két fő területre osztható: belső és külső oktatásra. A belső oktatás a közösség tagjait célozza meg, és a kisgyermekkortól a felnőttoktatásig terjed. Ez egy hosszú távú képzési rendszer, amely számos részletet tartalmaz az önellátással kapcsolatban.

A külső oktatás azoknak szól, akik nem élnek a közösségben, de különböző mértékben kapcsolódnak hozzánk. Ide tartoznak azok, akik olvassák a honlapunkon lévő cikkeket vagy a Facebook oldalunk bejegyzéseit, illetve vásárolják a kiadványainkat, amelyek már több éve más könyvterjesztő hálózatokon keresztül is elérhetők.

Részvételi formák:

  • Tanfolyamok és konferenciák: Sokan részt vesznek tanfolyamainkon, amelyek néhány naposak vagy akár egy hetesek is lehetnek és konferenciáinkon.
  • Önkéntesség: Vannak, akik önkéntesként csatlakoznak hozzánk, és néhány naptól akár egy évig terjedő időszakot töltenek itt.

Az oktatásunk fő témakörei az önfenntartás és az önellátás. Az önellátás azt jelenti, hogy a közösség minden szükségletet maga biztosít, míg az önfenntartás során külső forrásokat is igénybe vesznek, például pénzt vagy egyéb eszközöket.

Milyen konkrét lépéseket tehet egy átlagos ember a fenntartható életmód kialakítása érdekében?

A világon egyre több ember él városokban, ami nem fenntartható életmódot jelent. Bár van némi kiáramlás is, a városokba költözés összességében növekvő tendenciát mutat. Még egy városi ember is jelentős lépést tehet a fenntarthatóság felé, ha változtat a táplálkozásán.

A táplálkozásunknak van a legnagyobb ökológiai lábnyoma, mivel minden nap eszünk, és ez nagy hatással van a környezetünkre. Ha valaki vegetáriánus vagy vegán étrendet választ, azzal jelentősen csökkentheti az ökológiai lábnyomát. Ez a városi emberek számára is elérhető változás.

Bár a sétálás és a biciklizés is jó hatással van a környezeti befolyásunk csökkentésére, a legnagyobb változást a vegetáriánus/vegán étrendre való áttérés hozza. Ennek oka, hogy a húsüzemek és húsfeldolgozók az egyik legnagyobb környezetszennyezők. Ha ugyanannyi fehérjét közvetlenül növényi forrásokból fogyasztunk, mint amennyit az állatok etetésére használnánk, sokkal kisebb környezeti hatást érünk el. Ez azt jelenti, hogy nem kell húst enni, hanem fogyaszthatjuk a zöldségeket és gabonaféléket, amik sokkal kisebb környezeti terhelést jelentenek. Gyakran beszélnek a túlnépesedésről, de ha az emberek áttérnének a növényi alapú táplálkozásra, ez a probléma is jelentősen csökkenne.

Hogyan történik a tudásmegosztás a közösségen belül és kívül?

A közösségen belül a személyes tanulási lehetőségek kiemelkedőek. A gyerekek rengeteg dolgot sajátítanak el a felnőttektől és szüleiktől anélkül, hogy formális képzésben részesülnének, hiszen a társadalmi környezetünk folyamatosan tanít minket. Példák, ötletek és helyzetek formálják a gondolkodásmódunkat már egészen kicsi kortól kezdve. Ez a nem formális oktatás a felnőttekre is hatással van, hiszen a körülöttünk látott minták befolyásolják viselkedésünket és gondolkodásunkat.

A belső képzéseink során a személyes kommunikációra alapozunk. A külső képzéseknél viszont felmerül a kérdés, hogy milyen mértékben érdemes tanfolyamokat tartani, ahol egy előadónk elutazik és ott tart előadást. Az ilyen esetekben a tudásátadás és a tudatformálás hatékonysága alacsonyabb lehet.

Ezért hangsúlyozzuk azokat a lehetőségeket, ahol helyben, személyesen történik a tanulás. Amikor valaki nem csak egy vetített előadást néz, hanem gyakorlatban is kipróbálhatja a tanultakat, sokkal nagyobb hatást érhetünk el. Bár az online tanfolyamok is hasznosak lehetnek, a gyakorlati tapasztalatszerzés és a személyes tudásátadás sokkal hatékonyabb. Természetesen használjuk a honlapunkat, a közösségi médiákat és más csatornákat is, de kiemelten fontosnak tartjuk a személyes gyakorlaton keresztüli tanulást és tudásátadást.

Milyen kutatásokat végeznek a faluban?

A kutatás területén két jelentős irányvonalat különböztethetünk meg: a belső fejlesztéseket és a külső kutatásokat.

A belső fejlesztéseinket mindig alapos kutatások előzik meg. Az elmúlt évek eredményei közül kiemelhetjük a regeneratív talajművelést, amely hosszú évek gyakorlata alapján bizonyította, hogy ezen az úton kell továbbhaladnunk. Ezt a módszert oktatjuk is, és sokan vesznek részt ilyen tanfolyamokon. Az utóbbi öt-hat év egyik jelentős fejlesztése a ruházati önellátás, amely az élelmiszer után a második legfontosabb emberi szükséglet biztosítását jelenti. Ezen a területen is jelentős kutatások és kísérletek zajlottak (a len- és a kendermagtól, a nyers gyapjútól a saját ruháig), míg végül egy új ágazat épült be az életünkbe. Kiemelném a tavaly májusban átadott ökrös járgányházunkat is, amely segíti azt a törekvésünket, hogy elektromos áram és üzemanyag nélkül, állati erővel működtessünk nagy energiaigényű gépeket.

Külső kutatásaink során 15 magyarországi felsőoktatási intézménnyel állunk rendszeres kapcsolatban. Ezek közül több intézmény kutatási projekteket is végez. Az Öko-völgy Alapítvány támogatásával már több mint száz szakdolgozat született országszerte, amelyek szintén kutatási jellegűek. Ezen túlmenően főiskolai és egyetemi kutatók is gyakran látogatnak el hozzánk, hogy különböző tudományos munkákat végezzenek.

Hogyan építi be a digitális eszközöket az oktatási tevékenységükbe?

Amennyire csak lehet, igyekszünk a személyes és gyakorlatorientált képzéseket előtérbe helyezni. Természetesen használjuk a digitális eszközöket is, de ha meg tudod simogatni a teheneket, akkor nem kell fotókat vetíteni róluk.

A legfontosabb az, hogy megtaláljuk ezeknek az eszközöknek a helyét, és megfelelő módon használjuk őket. Sok probléma abból fakad, hogy a közösségek nem alakították ki a saját belső működési modelljeiket arra vonatkozóan, hogyan alkalmazzák ezeket az új eszközöket úgy, hogy azok ne legyenek káros hatással.

Fontos alapelv, hogy ha személyesen tudok beszélgetni a gyerekemmel, akkor ne adjak neki telefont, hogy csendben legyen. Ezek az irányelvek egy család vagy kis közösség értékrendjében is meg kell, hogy szülessenek és kidolgozásra kerüljenek. Sajnos a mai világban sokan nem gondolkodnak el ezeknek az eszközöknek a megfelelő használatán.

Hogyan mérik a projekt sikerességét?

Ez egy rendkívül fontos és kiemelkedő kérdés számunkra. Évente vezetői elemzéseket végzünk, hogy értékeljük az elért eredményeket és szükség esetén módosítsuk a stratégiánkat a célok elérése érdekében. Ezek a rendszeres visszacsatolások alapvető fontosságúak.

A siker mérésénél fontos meghatározni, mit tekintünk sikernek. A fenntarthatóság, különösen a közösségi fenntarthatóság esetében, a siker nem csak a megtermelt élelmiszer vagy ruházat mennyiségében mérhető, hanem finomabb mérőszámokat is figyelembe kell venni.

Például Bhutánban az össznemzeti boldogságot veszik alapul, nem az össznemzeti produktumot (GDP). Amikor olyan tevékenységeket végezhetünk, amelyeket szeretünk, az fenntarthatóbb és boldogabb élethez vezet, mint amikor olyan dolgokat kell tennünk, amelyeket nem szeretünk, de több fizetést kapunk érte. Fontos, hogy ne csak a fizikai mérhetőségeket, hanem a finomabb, érzelmi és mentális jólétet is figyelembe vegyük.

Hogyan finanszírozzák tevékenységüket?

Bevételeink több forrásból származnak. Egyrészt a könyvterjesztésből és a látogatók, tanfolyami résztvevők által generált bevételekből. Emellett jelentős pályázati tevékenységet folytatunk, minden évben több pályázatot valósítunk meg.

Az önkéntesek munkája is nagyban hozzájárul az Öko-völgy Alapítvány működéséhez. Vannak önkéntesek, akik ingyenesen szállhatnak meg és étkezhetnek, és tevékenységeikkel támogatják az alapítványt. Bár ez nem közvetlen pénzbeli bevétel, mégis jelentős értéket képvisel.

Továbbá az adó 1%-os felajánlások is fontos bevételi forrást jelentenek. Összességében tehát több lábon állunk, ami biztosítja a stabil működésünket.

Milyen kihívásokkal szembesülnek a projekt során?

A fenntarthatóság három pillére – környezeti, gazdasági és társadalmi – mind jelentős kihívásokat rejt magában.

Bár igyekszünk fenntartható módon élni, a környezet folyamatosan változik körülöttünk, és ez ránk is hatással van. A levegőszennyezés, a klímaváltozás és más környezeti tényezők mind kihívást jelentenek. A növényzetnek is alkalmazkodnia kell ezekhez a változó körülményekhez, hogy biztosítani tudjuk az élelmiszertermelést.

A jelenlegi gazdasági rendszer nem könnyíti meg az önellátás megvalósítását. Egyéni és családi szinten korlátozott, hogy milyen mértékben lehet elérni az élelmiszer-önellátást. A közösségi önellátás, amely szélesebb spektrumát fedi le az emberi szükségleteknek, szintén nehéz ebben a gazdasági környezetben. A tömegtermelés és a nagyüzemi termelés miatt ezek a közösségek gazdaságilag kevésbé versenyképesek, még akkor is, ha csak a saját fenntartásukat célozzák meg.

A társadalmi fenntarthatóság is kihívásokkal teli, különösen a fiatalok közösségbe való integrálása terén. A mai világban nehezebb a fiatalokat közösségi életre nevelni és bevonni őket a közösségi tevékenységekbe.

Fotó: Bódogh Gabriella

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2,5 millió forintot igényelnél, 72 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 760 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 948 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

öko

mezőgazdaság

bio

gazdálodó

környezetvédelem

önellátás