Már csak szemét jut a magyar rókának: kiszorítja a konkurens ragadozó

HelloVidék   
  Megosztom
Már csak szemét jut a magyar rókának: kiszorítja a konkurens ragadozó
Újabb cikkünk a témában:

Az utóbbi években jelentősen emelkedett a magyarországi aranysakálok száma, ez pedig hatással van az őzszaporulatra, az apróvadak állományára és a rókák életterének visszaszorulására is. A Baranya megyei helyzetről Gondos Gyula, a megyei vadászkamara titkára beszélt a bama.hu-nak.

A valamikor hazánkban is őshonos aranysakál állandó vendége volt a térségnek, amit követően egy időre nyomtalan eltűnt. Mára viszont ismért egyre nagyobb területen jelennek meg aranysakálok (és a farkasok is) Magyarországon. A sakálokkal leginkább a Dél-Dunántúlon.

Baranya megyében is egyre több portyázó rókát látni a települések határában. A Baranya Megyei Vadászkamara titkára elmondta, hogy látja most a helyzetet.

A fő oka annak, hogy egyre mélyebbre menekülnek a városban a rókák nem más mint, hogy az aranysakálok táplálék szempontjából konkurensnek tartják őket. Így semmilyen körülmények között nem tűrik meg a jelenlétüket a területeiken és bekergetik őket a városba, ahova már nem követik őket a csúcsragadozók.

Az aranysakálok sokkal hatékonyabb vadászok, mint a rókák, mert velük ellentétben falkában vadásznak. Ez erőfölényt biztosít a sakáloknak a rókákkal szemben.

A legelők, parlag területek, bozótosok, nádasok jellemezte területeket meghódító sakál jellemzően rágcsálókon, egereken és pockokon, kisebb madarakon, puhatestűeken él, de a gyümölcsöt sem veti meg

- mondta el Gondos Gyula.

Vadgazdálkodási szempontból is káros lehet a sakálok elszaporodása: őzgidák, szarvasborjak és vadmalacok is áldozatául eshetnek a ragadozónak. Ezzel a szakertő szerint éves szinten több tízmilliós kárt okozhatnak a vadállományban.

  Megosztom

hellovidék

róka

sakál

aranysakál

őz

baranya