Évszázados történelem: ez az egyik legszebb kert Magyarországon

HelloVidék: Hogyan emlékszik a család a kezdetekre?

dr. Folly Réka: A kezdetekről annyit tudunk, hogy a birtok az Eszterházyaké volt, de Eszterházy Károly örökös nélkül halt meg, így a Csigó családhoz került a terület. Ebbe a családba nősült be dr. Folly Gyula pécsi orvos (dédapánk), aki feleségül vette Csigó Elzát, majd a sógornőjétől kapott egy alig félhektáros területet, ahová elkezdte telepíteni a külföldi faiskolákból megrendelt örökzöldeket. Ezekről a növényekről azonban nem sokat tudott, nem tudta mekkorák lesznek. A klímával kapcsolatban volt csupán egy megérzése, hogy itt jól érezhetik magukat majd a fák.

Mikor kezdődtek a telepítések?

Az első telepítések 1905-ben történtek, ezt követően dédapánk 5-6 év múlva meghalt, gyakorlatilag nem érte meg, hogy mi lesz a fenyőkkel. A fatelepítéssekkel abszolút a hobbijának hódolt. Ez volt az ő „bolondériája”, hogy érdeklődött különleges növények iránt. Ezek a fák Közép-Kelet-Európában is egyedülállóak, nem csak itt a környéken, például az Európa legidősebb és legszebb Szír borókája az itt található nálunk.

Mi történt dédapjuk halála után?

A mi hitünk szerint az isteni segítség által lehet az arborétum a családé, hiszen nem történt volna vele semmi, ha nagyapámat, mint Csigó unokát nem hívják vissza Budapestről a tapolcai bank élére. A második világháború ideje alatt azonban el is távolították az igazgatói pozícióból és kénytelen volt visszaköltözni a badacsonyörsi birtokra. Ekkor csak egy kicsi présház állt itt, amit a nagyapám megtoldott két szárnnyal. A terület kilencven százalékát államosították, csak a ház körüli terület maradt meg. Ez egy nagy törés volt a család számára, ami egyben lendületet is adott az arborétumnak. Nagyapám a nyelvtudásának köszönhetően külföldi kapcsolatokat létesített, magcseréket bonyolított le és telepítette tovább a növényeket. A birtokon korábban a Csigó család szőlőműveléssel foglalkozott, így nagyapám sokszor a tőkék közé telepítette az örökzöldeket. Édesapám még emlékszik rá, hogy gyerekként nem értette, hogy miért ültetnek ennyi fát, holott nem is övék a terület, nagyapám mindig nyugtatta, hogy a birtok visszakerül majd még hozzánk.

Hogyan került vissza a terület a család tulajdonába?

A harmadik generáció - az édesapám - az, aki visszavásárolta a birtokot, hiszen a kárpótlási törvénybe a védett területek nem kerültek be, ez a terület pedig az államosítás ideje alatt védetté lett nyilvánítva. Úgyhogy a nagyrészét készpénzért vásárolta vissza. Az érezhető, hogy nagyon sok energiát fektetett bele a család az értékek megőrzésébe, és nagyon fontosnak tartjuk, hogy tovább vigyük az örökséget. A bátyám volt a várományosa ennek az egésznek, mégis én és a családom visszük tovább és már nyolc éve mi foglalkozunk az arborétummal.

Hogyan vált a birtok arborétummá?

Édesapám volt az, aki hivatalosan is arborétummá nyilváníttatta. Erre már állami támogatást is kapott, hogy a telket körbe keríthesse. Majd létrehozta az első sétautakat, 1974-ben pedig megalapította a faiskolát és elkezdett belépőjegyet szedni a látogatóktól. De látogatható volt a gyűjtemény a nagypapánk idején is, csak akkor még úgymond szabadon.

Milyen növények találhatóak a területen?

A cédrusok mind a négy alapfaja mellett számtalan kertészeti változat is megtalálható a birtokon. Azért, hogy ezek a fák, növények ismerté válhattak Magyarországon, nagyon sokat tett a családunk. A legnagyobb állományú cédrus erdővel rendelkezünk, innen terjedtek el ezek a növények Magyarországon.

Mi a különlegessége az arborétumnak?

Nem azért különleges ez a hely mert egyedi növények vannak itt. Én úgy gondolom, hogy az egész arborétum érdekes lehet a látogatók számára, hiszen a mai napig a család kezében van a terület. Ez Magyarországon teljesen egyedülálló. Nem is célunk, hogy mindig elmondjuk, hogy nálunk hány ezer növény található, arra törekszünk, hogy minél szebb legyen a kert. Számunkra az is fontos, hogy az esztétika mellett más élményeket is nyújtsunk, ezért játékelemeket helyeztünk el a kertben.

Milyen fejlesztéseket végeztek?

A fejlesztés az folyamatos, a lendület az, ami változott 2014-ben egy nagyobb támogatásnak köszönhetően. Én 2010-ben költöztem haza a családommal, ekkor fogyott el édesapám ereje. A kert állapota leromlott és méltatlanná vált a család nevéhez. Azóta folyamatosan fejlesztünk. Először édesapámmal és szakemberekkel egyeztetve kivágattuk azokat a fákat, amik már értéktelenné váltak. Igazából kitisztítottuk az egész területet, az aljnövényzettől kezdve. Bevezettük a mindennapos nyitvatartást, egész évben várjuk a látogatókat. Felduzzasztottuk az állományunkat, kezdetben ketten, jelenleg huszan dolgoznak nálunk. 2014-ben építettünk új támfalakat, játszóteret és kilátót is. A kert egy dendrobotanikai rehabilitáción is átesett ebben az időszakban, ami azt jelenti, hogy minden növényt térképre vittünk, meghatároztuk a fajokat, fajtákat és digitalizáltuk az információkat. Felújítottuk a présházat is, ami látogatóközpont funkciót kapott.

Mekkora a látogatottsága a birtoknak?

A tavalyi évben a regisztrált látogatók száma harmincezer volt, amiben nincsenek benne az iskolás csoportok, akik ingyen látogathatják a kertet. Különféle programokkal várjuk az ide látogatókat. Rendezvényeink húsvétkor indulnak, de ezek csak azok számára fontosak, akik nem tudják, hogy az arborétum magában is érdekes. Az idelátogatók nem egy hagyományos arborétummal találkoznak, hanem egy nagyon jól ápolt parkkal, mely az egykori szőlőbirtok területén található, ezért a domborzati viszonyok is annak megfelelőek.