Hihetetlen oázisok: mutatjuk a vidéki városok lélegzetelállító kertjeit

Steiner Petra   
  Megosztom
Hihetetlen oázisok: mutatjuk a vidéki városok lélegzetelállító kertjeit

A hobbikertészek legnagyobb öröme az egész éves munkát és törődést követően kétségkívül az, amikor a bolti zöldség és gyümölcs helyett a saját termés kerül az asztalra. Sokan úgy gondolják, ez az öröm még mindig a vidékiek privilégiuma, hiszen a városi betondzsungelekben esély sincs ilyesmire. Tévedés. A HelloVidék áttekintette azokat a lehetőségeket, amikor a városi polgár igazi vidéki gazdálkodóvá válhat.

Az urbanizáció, majd a városiasodás következtében a népesség jelentős része vidékről a sűrűn lakott településekre vándorolt a jobb egészségügyi, oktatási és munkaerőpiaci körülmények reményében, így ezek a mini metropoliszok az évek során egyre népesebbek lettek. Magyarországon a szocializmus évtizedeiben gombamód szaporodtak meg a panelházak a jobb helykihasználás és a lakásprobléma orvoslása miatt, így saját telek és udvar hiányában szertefoszlott az a lehetőség, hogy valaki saját magának termelje meg az élelmiszer egy részét. Nem kell azonban rögtön kertes házért kiáltania annak, aki szeretne egy harapást a saját termés szépségéből, mert a városi kertészkedésre már számos alternatíva létezik.

Iskolai gyakorlókertek

A csongrádi Széchenyi István Általános Iskolában már az 1960-as évek óta ismert a gyakorlókert fogalma, a jó gyakorlat azonban csak a 2011-es évtől vált igazán népszerűvé, ekkor támadt fel poraiból a Tündérkert. A név egy országossá nőtt mozgalom elnevezése, ami a Zala megyei Pórszombatról indult Kovács Gyula erdész és Szarvas József színművész kezdeményezésére, amelynek célja a Kárpát-medencei őshonos gyümölcsfajták megőrzése az utókor számára. A csongrádi iskolának egy helyi egyesület, a Csongrádi Kertbarátok Köre segített begyűjteni azoknak a környékbeli fajtáknak az oltóvesszejét, amik őshonosnak számítanak a megyében, ezek által pedig a gyerekek sokkal pontosabb képet kapnak arról, hogy egy adott gyümölcsből is több fajta létezik, és annak felhasználása a pálinkafőzéstől kezdve a kompóton át a lekvárig igen változatos.

A csongrádi általános iskola mesterpedagógusa, kertvezető Csüllögné Balogh Judit elárulta, hogy az állami fenntartású iskolákra érvényes Nemzeti alaptanterv technika tantárgyának B kerettanterve kifejezetten mezőgazdasági orientáltságú, aminek köszönhetően a sok helyen megszokott négy fal közti barkácsolás vagy éppen sütés-főzés helyett náluk a gyerekek tanórai keretek között foglalkozhatnak a kert körüli munkákkal. Életkori sajátosságaiknak megfelelően kapják a feladatokat, de a kertművelés minden ágával megismerkednek a metszésen, ültetésen, öntözésen keresztül egészen a szüretelésig, amely egységesen vonatkozik az 1. osztálytól kezdve egészen a 8. osztályos tanulókig.

Csüllögné Balogh Judit megemlítette, hogy bár a most iskolába járó gyerekek többsége kertes házban lakik, és szüleik nagy része mezőgazdasággal foglalkozik, a ’80-as években, amikor a kertet nem használták, egy új hullám söpört végig az országon, amikor az érettségi és a diploma felértékelődött a kétkezi munkákkal szemben. A magas iskolai végzettség trendje azóta is hódít, de a mezőgazdasági munkában rejlő lehetőségek újra felfedezésével párhuzamosan fontosnak tartották, hogy egy olyan felmenő rendszert biztosítsanak gyakorlókert által a diákoknak, ami egy biztos jövőképet kínálni az agrárium iránt érdeklődők számára. Emellett az sem utolsó szempont a kert létjogosultsága szempontjából, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekeknek egy gyakorlókert a kihívás mellett valódi fejlődési lehetőséget teremt.

A kerti tevékenység nemcsak a szociális, hanem az egyéb képességeket is fejleszti. A tanulási vagy magatartási problémával küzdő gyerekek itt sikerélményt találnak abban, hogy ők gondoskodnak a növényről, majd leszüretelik a termést

– hangsúlyozta Csüllögné Balogh Judit.

A gyümölcsösben, zöldségesben, gyógy- és festőnövény veteményesben minden növény megtalálható, ami a gyerekek természetismeret tankönyvében szerepel, így a diákok a tankönyvi ábrákkal ellentétben valódi benyomást szerezhetnek az egyes fajokról. Az osztályok az oktatóval közösen választják ki év elején a megművelendő parcellát, amit egy kis külső segítséggel egész évben gondoznak, hogy majd a munka gyümölcseként betakarítsák a termést, amit az iskolában és otthon jóízűen elfogyaszthatnak. A szünidő ideje alatt termő, nyári szezonális gyümölcsök és zöldségek miatt tavaly szedd magad akciót hirdetettek, így akár a gyerekek szülei is belekóstolhattak a kerttel járó örömökbe, de mindez bevételi forrásnak sem volt utolsó az intézmény számára, lévén, hogy gyakorlókertre vonatkozó támogatást a tankerületek nem tudnak biztosítani.

A fejlesztéseket pályázati úton igyekeznek megvalósítani, az idei évben például az Agrárminisztérium által odaítélt másfél millió forintból tudták bővíteni az eszközparkjukat, ugyanakkor az intézményvezető hozzátette, reméli, hogy idővel felismerik a gyakorlókertek jelentőségét az oktatásban, és akkor már tankerületi szinten is támogatni fogják majd ezeket a kezdeményezéseket. Bár nem minden gyerek tanul tovább az intézményből mezőgazdasági orientáltságú középiskolában, a gyakorlókert létjogosultsága így is megkérdőjelezhetetlen, mert a diákok addig is a szabad, friss levegőn vannak, és a frontális oktatásból való kiszakadás talán még a telefonjukat is feledteti velük a tanóra 45 percére.

A mai társadalomban a gyerekek az elektronikus kütyük iránti túlzott vonzalom következtében eltávolodtak a természettől, így a legelső szempont a gyakorlókerttel a munkára való nevelés. A kert ad egy felelősséget a növények iránt, mert azokat gondozni kell, hogy termést adjanak, amit utána élvezni tudunk. Amikor ezt a folyamatot egy gyerek átéli, akkor átfordul benne valami, és azt mondja, jövőre is megpróbálom. Ezt a folyamatot nagyon jó látni egy pedagógusnak

– összegezte a gyakorlókertek szerepét a mesterpedagógus, kertvezető.

Közösségi kertek

Sokszor esik szó arról, hogy a gyerekek akkor utálnak meg igazán valamit, ha azt muszájból kell csinálniuk, mert elvész a tevékenység spontaneitása. Valóban igaz lenne? Lehet, hogy a továbbtanulás révén a figyelem inkább csak egészen másra irányul, megjelenik az igény az önállósodásra, majd az első munkahely által az önfenntartás is egészen új értelmet nyer. Az emberek többsége jellemzően már a tanulmányok vagy később a jobb munkaerőpiaci helyzet miatt egy népesebb városba költözik, ahol a kezdő fizetések tekintetében az önálló élet legtöbb esetben egy szűkös panellakásban veszi kezdetét. A mókuskerék és a befizetendő számlák halma idővel átformálja a korábbi „de utálok iskolába járni” kijelentést „de jó volt iskolába járni” sopánkodássá, amely újra felidézheti a gyakorlókertben eltöltött kellemes perceket.

De miért is következik ebből a kertészkedés iránti vágy? A kerti feladatok garantáltan jót tesznek a munkában megfáradt szellemnek, emellett pedig még a kosztpénz egy részét is megspórolhatjuk általa, a kérdés már csak az, hogy mindez saját telek hiányában hol valósítható meg. A világ számos országában ismert közösségi kertépítő mozgalom hazánkban a 2010-es évek elején kezdett kibontakozni, amelynek keretében a városi környezetben létrehozott kertekkel a vidéki gyökereit vesztett polgár is újra átélheti a kertészkedés szépségét. Az első 2012 márciusában a Millenárison kezdte meg rendeltetésszerű működését, amit azóta számos másik követett az ország egész területén, jelenleg több mint 60 működő kertből válogathatnak az érdeklődők.

Legyen szó megyeszékhelyről, kisvárosról, egyre több településen látni az ott lakók által művelt veteményest, ezekből Szegeden is találni kettőt. A Makkosházi Kertbarátok közösségi kertjét hároméves kemény munkával 2014-ben hozta létre Kovács Tünde, aki a HelloVidék megkeresésére elmondta, az önkormányzati képviselő az első pillanattól kezdve támogatta a kezdeményezésüket, és azóta is segítenek, hogy a kert minél tovább fennmaradhasson. A kerthasználók köre teljesen vegyes, van, aki otthonról hozott mintát követ, míg más zéró tapasztalattal kezdett el kertészkedni az 5 négyzetméteres parcelláján, amiben a város főkertésze folyamatos segítséget kínál, így előbb-utóbb mindenki beletanul a „szakmába”.

A növények sora egészen vegyes, van, aki virágágyásnak használja a telkét, míg más a batáta termesztésétől sem riad vissza, pedig a trópusi növény nem kifejezetten amatőröknek való. Kovács Tünde hangsúlyozta, őt a Millenárison létesült kert ösztönözte arra, hogy otthonában is létrehozzon egy ahhoz hasonlót, ami a kertészkedés mellett segít abban, hogy az ott élők megismerjék egymást.

A csongrádi megyeszékhely másik mini oázisát, a Megálló Közösségi Kertet szintén 2014-ben hívták életre, amely azóta is a MASZK, Magyarországi Alternatív Színházi Központ koordinálása alatt működik. Az idén ötödik évét ünneplő kezdeményezés része egy 10 négyzetméteres közösen megművelt terület, ahova fűszernövényeket telepítettek, de további 12, egyenként 7-7 négyzetméteres parcella áll rendelkezésére az önjelölt „kertészeknek”, hogy ott hozzák létre mini gazdaságukat. Az egyesület közösségszervező koordinátora, Zélity Dávid elárulta, hogy a kert a kezdetektől fogva olyan népszerű, hogy várólistájuk van, mert a tarjáni panelokban lakók számára vonzó a lehetőség, hogy saját maguk számára termeljék meg a gyümölcsöket, zöldségeket.

Az ültetni kívánt növénykultúra maximálisan az apró kert tulajdonosaira van bízva, akiknek havi szinten mindössze 500 forintos bérleti díjat kell fizetniük, ezért cserébe pedig biztosítják számukra a vizet, földet és a kerti szerszámokat, így tulajdonképpen nekik már csak a magokat, palántákat kell beszerezniük a helyi piacon vagy szakáruházban.

Az egyik volt kertészünk a nagymamájának a kertjéből hozott át néhány tő epret, és itt kezdte el a saját „családi eprét” termeszteni. Számára ez az eper volt az „igazi” eper, amit gyerekként is mindig fogyasztott. Ő biztosan hozta magával a szokást, a szeretetet, az élményt. Az eper bokrot az új bérlő is megtartotta, most már az ő családja is ezt fogyasztja

– idézett fel egy konkrét példát Zélity Dávid.

Egyfajta példamutatást szeretnénk adni, szeretnénk megmutatni, így is lehet kertészkedni. Nincsen szükség hatalmas földre, kertes házra. A „kertészeink” aktivitása, elhivatottsága mutatja a legjobban, hogy jól működik ez a rendszer. Az elmúlt években egyre többen igyekeznek sokkal tudatosabban odafigyelni önmagukra és a környezetükre. Megnőtt az igény rá, hogy saját magunk termesszük meg az ennivalóink egy részét, hiszen így minden fázisát végigkövethetjük, elhagyhatjuk a permetszereket, rovarirtókat. A DIY (Do it yourself- a szerk.) vagy „csináld magad” gondolat itt is jelen van, ráadásul az internet segítségével jó tudásra tehetünk szert a kertészkedéssel kapcsolatban is. Szerintem sokan hallottak már közösségi kertekről, és sokan vannak azok is, akik szívesen belevágnának, csak nincsen helyük hozzá. Újabb közösségi kertek létrehozását érdemes volna támogatni, hogy minél többen megtapasztalhassák a kertészkedés örömét

– adott választ a mozgalom népszerűségének miértjére a MASZK munkatársa.

Balkonkertészet

Bár a közösségi kertek népszerűsége az utóbbi években kétségkívül egyre nagyobb erőre kap, még mindig korlátozott azoknak a településeknek a száma, ahol egy ilyen lehetőséggel élni lehet. Ha nincs egy kellően elhivatott lokálpatrióta, aki kijárja a kertalapítás jogi útvesztőjét és nem adott a saját telek, még mindig nincs minden veszve, hiszen egy napos ablak vagy egy egészen apró kis erkély elegendő arra, hogy valakiből profi balkonkertész válhasson.

Tény, hogy a balkonon végzett növénytermesztés még nem jelenti azt, hogy egész évre elfelejthetőek a boltban megvásárolt hozzávalók, viszont relatíve sokkal finomabb lesz a saját termésből készített étel, kevesebbet kell költeni zöldségre, gyümölcsre vagy éppen fűszernövényekre, és a szomszéd garantáltan sárgulni fog az irigységtől, ha meglátja a saját házi gazdaságot. A Délalföldi Kertészek Szövetkezete a HelloVidék kérdésére elárulta azt a három alapszabályt, amire a hobbikertészeknek fokozottan figyelniük kell: gyakori öntözés, tápanyagban gazdag palántaföld és vízoldható műtrágya.

És hogy mit érdemes a cserepekbe ültetni? Biztos siker lehet az eper, a koktélparadicsom, a rukkola, fokhagyma, chilipaprika, levendula, fűszernövények (kakukkfű, menta, citromfű, bazsalikom, rozmaring), de a sor még tovább bővíthető az adott tér nagyságához mérten. Elő hát a cserepekkel, virágfölddel és palántákkal, és már indulhat is az otthoni kertészkedés!

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. KATTINTS!
  Megosztom

hellovidek

kert

kertészkedés

közösségi kert

balkon

balkonkert

zélity dávid

csüllögné balogh judit

iskolai gyakorlókert