Elismerték: nagy baj van a magyar erdőkben, valamit tenni kell

HelloVidék   
  Megosztom
Elismerték: nagy baj van a magyar erdőkben, valamit tenni kell

A napokban jelent meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) legfrissebb tanulmánya, mely szerint rengeteg európai fafajta kerülhet rövid időn belül kihalás szélére a klímaváltozás miatt. Hogy érinti ez hazánkat és mely fajták vannak már most veszélyben? Mit tehetünk a súlyos károk elkerülésének érdekében? Ennek jártunk most utána.

A napokban jelent meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) legfrissebb tanulmánya, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy az általuk összeállított vörös listára olyan fafajták kerültek fel, mint például a hazánkban is megtalálható vadgesztenye. Ahogy a tanulmányban olvasható, hogy 454, elsősorban Európában ismert fafajt vizsgáltak. Ezek közül 265 nem fordul elő más kontinensen, és ezeknek a fajoknak az 58 százaléka veszélyeztetett, 15 százaléka pedig súlyosan veszélyeztetett, tehát a kihalás fenyegeti. Ennek okaként legfőképpen a fakitermeléseket, az invazív fajok betelepítését és a városfejlesztéseket nevezték meg. Úgy vélik, ezek a folyamatok vezetnek oda, hogy Európában kihalás szélére kerülnek olyan fajok is, mint a vadgesztenye.

Riasztó, hogy az európai endemikus fafajok több mint felét kihalás fenyegeti. A fák nélkülözhetetlenek a földi élethez. Sokféleségüknek köszönhetően élelmiszer-forrást és menedéket jelentenek számtalan állatfajnak, például a madaraknak és mókusoknak, de kulcsfontosságú szerepet játszanak a gazdaságban is. Az EU-tól a regionális közgyűléseken át, egészen a természetvédelmi szövetségekig, mindenkinek együtt kell működni a kihalóban lévő fafajok fennmaradásának biztosítása érdekében. Talán a legfontosabb, hogy ezeket a veszélyeztetett fajokat és sok más, figyelmen kívül hagyott fajokat is - amelyek szerepelnek a vörös listánis - védeni kell. Ezt a szemléletet pedig be kell építeni a földgazdálkodásba is

- mondta Craig Hilton-Taylor, az IUCN vezetője, aki maga is részt vett a vörös lista összeállításában.

A kutatás adatait olvasva, arra lettünk kíváncsiak, hogy a magyarországi erdőkben miként érzékelhető ez a változás, valamint, mi jelenti a legnagyobb veszélyt jelenleg? Ennek kapcsán kérdeztük Borovics Attilát, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet igazgatóját, aki elárulta, "sajnos nagy a baj a hazai erdőkben" is!

A probléma forrásának Magyarországon nem annyira az inváziós növényeket, és a felsorolt többi érvet, hanem a klíma fafajaink számára szinte követhetetlen gyors változását tekintem a legfontosabb kihívásnak. Ugyanakkor nem kell feltett kézzel várnunk a kihalásukat, hanem aktív, kezdeményező, segítő hozzáállással nagyon is sokat tehetünk. Ez a fő terméke jelenleg az általam vezetett NAIK Erdészeti Tudományos Intézetnek

- fejtette ki a szakember, aki szerint nagyon sok dolgot tehetünk a hazai erdőinkért. A klímaváltozás okozta hatásokra úgy véli, vannak olyan gyakorlatok, amelyek segíthetnek a hazai erdőterületek megvédésében. Ilyen többek közt a SiteViewer alkalmazás is. A program a jelenleg aktuális termőhelyi állapotok áttekintésére, térképi böngészésére és pontszerű termőhelyi adatok kigyűjtésre használható. A felhasználó a kigyűjtött adatokat saját gépére koordinátajegyzékkel kiexportálhatja további munkáihoz.

Ökológia és evolúciós ismeretek szükségesek a megoldáshoz

Gyakran találkozni azzal az érveléssel, hogy a múltban is volt éghajlatváltozás, amihez a természet eddig is alkalmazkodott valahogy. Az éghajlatváltozás jelenlegi sebessége azonban százszorosa annak, amit a fák a jégkorszakot követő gyors felmelegedés utáni megtapasztaltak, ezért szinte leküzdhetetlenül nagy változást jelent őshonos fafajaink számára. Mondhatnánk azt is, hogy hátradőlünk, és meglátjuk, mi lesz, de ehelyett inkább tegyük meg, amit a legújabb ismeretek alapján a legjobbnak tartunk, hozzunk előrelátó felelős döntéseket. Ezt tekintsük a korszerű gazdálkodásnak.

- mutatott rá a szakember, aki kifejtette azt is, hogy véleménye szerint a kutató felelőssége, hogy az elérhető információkat összegyűjtse. Ezek mind olyan adatok, amelyek külön-külön régóta rendelkezésre álltak, csak a térinformatika nyújtotta lehetőséget felhasználva egy-egy tényleges beavatkozási helyszínre vonatkozóan könnyen elérhetővé kellett tenni őket. Ez szükséges ahhoz, hogy az adott helyszínen meg tudják mondani, mi van jelenleg, és hogy mi várható a következő évtizedekben.

Mire számíthatunk a jövőben?

A jövő már elkezdődött. Ma már nem a jelenlegi állapotra, hanem a jövőbelire kell tervezni. „Mozgó célpontra lövünk”, folyamatosan változó feltételekre kell időben előrevetítve megoldást találni. Elfogadva a klimatológusok adott helyszínre adott havi csapadék és hőmérsékleti adatait, meg tudjuk határozni az erdők termőhelyének jövőbeni alakulását

- vázolta fel a jelen és jövő helyzetét a Borovics Attila.

Meddig lehet ragaszkodni a jelenlegi, ideálisnak tekintett állapothoz?

A szakember szerint nem szabad mindenáron, óriási költséggel, többszöri nekirugaszkodással erőltetni azoknak az erdőknek a felújítását, ahol már most tudjuk, hogy megszűntek az életfeltételeik.

Felmerül gyakran az a kérdés is, hogy az őshonos helyett tehát azonnal más, szárazságtűrő fajokat kellene telepíteni? A válasz: nem. A jó hír az, hogy az őshonos fafajokon belül is óriási mozgástér van, amelyet eddig jórészt kiaknázatlanul hagytunk. Az őshonos fafajaink valójában óriási változatosságú, Európa legkülönbözőbb helyein tenyésző erdőállományokból tevődnek össze

- fejtette ki Borovics Attila, aki úgy véli, az erdészeti szakember feladata, hogy egyrészt megmondja, milyen irányú változás várható a felújítás alatt álló helyen. Másrészt a fajok elterjedési területén belül megadja, hogy hol vannak olyan szárazságtűrőbb populációk, amelyek például még ötven év múlva is életképesek lehetnek a kérdéses helyszínen.

Ha ezekről a helyekről hozunk makkot, vagy csemetét, az olyan mintha az erdő fái a Gyűrűk urából megismert entek módjára felállnának és idevándorolnának néhány nap alatt, megsegítve a helyi természetes újulatot. Felhasználjuk a természetes újulatban rejlő alkalmazkodó-képességet, de egyúttal évtizedekre is előre tekintünk. Nincs időnk tehát arra várni, hogy a természet majd valahogy megoldja, ahogy tette ezt eddig is (legalábbis az ember által nem befolyásolt környezetben), hanem az ismeretek birtokában előrelátóan kell cselekednünk

- magyarázta a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

borovics attila

naik

erdészeti tudományos intézet

fa

erdő

fák

erdészet

természetvédelem

erdővédelem

erdész

őshonos fajok

fafajták