Legendás magyar gyümölcs szorulhat ki a boltokból: tényleg jobb az import?

Steiner Petra   
  Megosztom
Legendás magyar gyümölcs szorulhat ki a boltokból: tényleg jobb az import?

Termelj többet, jobbat olcsóbban – hangzik a termelői szektor mantrája, akik egyedüli célként a profitmaximalizálást fogalmazták meg. A legtöbb gazdálkodó a gépi munkaerő segítségével racionalizálni tudja a termelés során felmerülő költségeket, a bogyós gyümölcsöt termesztők viszont nehéz helyzetben vannak a pótolhatatlan napszámosok miatt. Izsákon egy helyi őstermelő két éve vágott neki a málnatermesztésnek, őt kérdezte a HelloVidék, miért éri meg továbbra is ezzel a gyümölccsel foglalkozni.

Az 1980-as években Magyarország még egyike volt az európai piac legnagyobb málnatermelőinek, 7 ezer hektáron akár 27 ezer tonna gyümölcs is termett évente, ami azonban az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint ma már 100 hektárnál és 1-1,5 tonna mennyiségnél is kevesebb. Mind a megváltozott időjárási körülmények, mind a napszámosok hiánya, mind pedig az értékesítés nehézségei fokozták a hazai málna veszélyeztetettségét, így nem meglepő, hogy a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács korábbi alelnöke, Csizmadia György már 2016-ban a magyarországi málnatermesztés végét rebesgette. A számtalan nehezítő körülmény között ésszerű kérdés: kinek éri meg málnával foglalkozni?

Tercsi Péter izsáki lakos életét a kőműves szakmának szentelte, de mivel tanyán nőtt fel, a szíve mindig vissza-visszahúzta a természethez, ezért lett a nyugdíjas éveitől őstermelő, így ma már minden energiáját és szabadidejét a gyümölcsöknek szentelheti. Mindehhez szorosan kapcsolódik a 15 évvel ezelőtt indult életmódváltása is, akkortól kezdte meg az otthoni vegyszermentes termelést, hogy mind saját maga, mind családja részére a lehető legegészségesebb termés kerülhessen az asztalra. Tercsi Péter továbbá kiemelte, mivel életében mindig hangsúlyos szerepet kapott a mozgás, nem szerette volna nyugdíjas éveit a székben ücsörögve tölteni. Számára sokkal nagyobb örömet jelent az, ha a kertjében lehet, élvezheti a friss levegőt és napszámos segítsége nélkül ápolhatja, gondozhatja növényeit.

Az izsáki őstermelő az adott földterületeit hasznosítva gazdálkodik, az otthoni kétszáz négyzetméteres kertjében, plusz egy harminc és ötven méter hosszú sorban termeszti a málnát, ami a hagyományos gyümölcsök, mint a körte, szilva, őszibarack és meggy mellett az uralkodó fajta. Műtrágyát és egyéb mesterséges vegyszereket egyáltalán nem használ, a pedig növényvédelmet a házilag készített gyógynövényfőzetekkel és 100%-ban természetes összetevőket tartalmazó, magyarországi áruházakból vásárolt termékekkel oldja meg.

Helyi kézműves termelőként a neve a garancia a jó és ízletes gyümölcsökre, amik beltartalmi értékeikben garantáltan lekörözik a bevásárlóközpont polcain sorjázó import termékeket, melyek előtörténetéről jobbára semmit sem tud a vásárló. A vegyszermentesség mellett pedig ugyanúgy nem elhanyagolandó a vörös bogyós gyümölcsök egészségre gyakorolt jótékony hatása sem a benne található, a szervezet számára nélkülözhetetlen flavonoidok miatt, amely tudás a rohamosan csökkenő hazai termelők számával arányosan kopott ki a köztudatból.

Az őstermelő hangsúlyozta, a többi gyümölcsből pont annyi terem, amennyi a családnak elegendő, a málnából azonban szeretne a jövőben kétszer annyit termelni. És hogy miért éppen a málna? Jobb az ellenálló képessége? Nagyobb a terméshozam? Tercsi Péter egy ezeknél sokkal gyakorlatibb szempontot emelt ki, miért döntött úgy két éve, hogy ezt a fajtát szeretné a piacon is értékesíteni:

A szamócával ellentétben a málnánál már nem kell akkorát hajolni, létra sem kell hozzá, kényelmes szedni. A sugana málnát folyton termő fajtának szokás nevezni, mert egy évben kétszer terem, ezért döntöttem emellett. Most az időjárás nem kedvez már igazán egyik gyümölcsnek sem, ez a fajta is a lankásabb területeket jobban szereti. Mindezek ellenére imádom, szeretem ezt csinálni.

A gyümölcsökből házilag készülnek a finom lekvárok, befőttek, gyümölcslevek, egyelőre csak saját fogyasztásra, de az izsáki őstermelő elárulta, a jövőbeli fejlesztések közé tartozik az is, hogy a gyümölcsön túl ezeket is értékesíthesse. Természetesen, mivel a tudatos egészséges életmód nemcsak a növényvédelmet, hanem a háztartás minden területére kiterjed Tercsi Péteréknél, így kézműves termékeik nem tartalmaznak sem cukrot, sem színezéket, sem mesterséges adalékanyagokat, amelyek hosszú távon ártalmasak az emberi szervezetre. Szeretné, hogyha minél többen felismernék, hogy

Tercsi Péter megemlítette, nem kíván másokkal versenyezni a piacon, annyit kér a termésért, mint a többiek, és mivel csak saját maguk miatt termel vegyszermentesen, akkor sem tervezi az egekbe emelni az árakat, ha neki az előállítás adott esetben többe kerül más termelőhöz képest. „Ha mindig csak azt nézem, hogy én ezzel mennyi pénzt fogok keresni, kár is vele foglalkozni. Én ezt szeretem csinálni, örömömet lelem benne, ezért lettem őstermelő, hogy a hobbimból profitot is tudjak csinálni. Azt gondolom, hogy a nagytermelőknek főként az a problémájuk, hogy nem tudják gépesíteni a málnaszedést, pótolhatatlan a kézi munkaerő. Ha pedig valaki nem kap napszámost, nem tudja megfizetni a szállítást, akkor lassan marad az import a hazai polcokon. De én nem adom föl, még ha nehéz is lesz. Ha úgy adódik, jöjjenek ide, aztán eszünk málnát!” – zárta gondolatait Tercsi Péter.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

málna

gyümölcs

import