Ezektől a növényektől jobb, ha megszabadulsz: súlyos bírság járhat a figyelmetlen kerttulajdonosoknak

HelloVidék   
  Megosztom
Ezektől a növényektől jobb, ha megszabadulsz: súlyos bírság járhat a figyelmetlen kerttulajdonosoknak

Tavasszal és nyár elején a kert kerül a középpontba és minden kertész azon munkákodik, hogy minél színesebbé, egyedibbé és hatékonyabbá varázsolja a zöldterületét. Azonban érdemes átgondolnunk miket ültetünk a kertünkbe, hiszen egyes növények a természetre is károsak lehetnek és betelepítésükkel súlyos bírságokat is bezsebelhetünk.

Tavasszal és nyár elején minden lelkes kertész azon munkálkodik, hogyan tehetné még sokszínűbbé, egyedibbé vagy éppen hatékonyabbá a kertjét. Természetesen soha nem mindegy, hogy milyen növényeket választunk, mivel igényeiket és a kertünk adottságait szemügyre véve már sokkal kisebbre csökkenhet a listánk. Érdemes azonban kétszer is átgondolnunk, hogy mit ültessünk és, hogy jelenleg mik is lapulnak a területen.

Ha azt mondjuk, hogy bizonyos növények veszélyesek a természetre, az egészen furcsán hangzik elsőre, hiszen hogyan lehetne egy növény, ami szintén a természet része veszélyes az élőkörnyezetre? Nem is gondolnánk, de egyes élőlények hihetetlen károkat okozhatnak mindössze azzal, hogy elkerülve őshazájukból egy új helyre kerülnek. Nem beszélve arról, hogy ahogy korábban mi is írtunk róla egészségünkre is károsak lehetnek és betelepítésükkel még néhány nagyobb bírságot is bezsebelhetünk.

Egy terület élővilágát a természet folyamatai mellett az ember is sok módon alakítja. Ha például egy területre olyan növényt ültet, ami eddig nem fordult elő az is számos változást okozhat azon kívül, hogy egy eddig nem látott úgynevezett idegenhonos növény tarkíthatja a kertet. Az idegenhonos növények a világ minden tájáról érkezhetnek, más kontinensek körülményeihez szokva, ezáltal egy részük az új hazájukban esetleg rendkívül kedvező életkörülményeket találva hirtelen szaporodni kezd. Európában 12 ezer idegenhonos növény- és állatfaj fordul elő, ebből 10 százalék, ami valóban problémát okoz, mivel agresszív terjedésével, nagy területeket meghódítva gyakran minden más növényfajt kiszorítanak maguk közül.

Fogalmazhatunk úgy is, hogy egész területeket özönlenek el ezzel az őshonos természeti értékek megritkulását vagy akár teljes eltűnését okozva. Ez azért is jelenthet hatalmas problémát azon kívül, hogy így egy réten nem gyönyörködhetünk több száz különböző növényben, mert az adott területen elszaporodó özönnövény inváziója a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezethet.

A biológiai sokféleség csorbulásán kívül sok özönnövény az egészségünkre is rendkívül káros hatással lehet. Egyes növények súlyos allergiát okozhatnak és a mai gyakoriságát tekintve talán hihetetlennek tűnhet, de a sokak életét megkeserítő parlagfű is egy idegenhonos növény, amely Észak-Amerikából érkezve lepte el hazánkat is. Több kép terjedt az interneten a durva sérüléseket okozó medvetalp-fajokról is, amelyek szintén külföldről érkeztek hazánkba. Ezeknek a növényeknek az érintése égési sérülésre emlékeztető, hólyagos sebeket okoz, de szembe kerülve akár vaksághoz is vezethet.

Felmerülhet a kérdés, ha ennyi problémát okoznak, akkor mégis miért és hogyan kerülnek hazánkba az idegenhonos, özönnövények. Ha mi nem hozunk haza a külföldi kirándulásról egy szimpatikusnak tűnő érdekes növényt a kertünkbe, sok esetben tudományos célall érkeznek botanikus kertekbe az új fajok vagy éppen valamilyen gazdasági megfontolásból történik a betelepítés. Például az újonnan behozott faj jobb mézhozamot ígér vagy nagyobb mennyiségű, jobb minőségű faanyagot.

Súlyos bírság is járhat a szabályszegőknek

Az özönnövényekkel kapcsolatban már több jogi szabályozás is született például vannak olyan növények, amik kötelezően irtandóak, mint az ürömlevelű parlagfű. A parlagfüvet a földterület használója köteles a növény virágzását megelőzve, június 30-ig kihúzni, lenyírni, lekaszázni stb. és a parlagfű-mentes állapotot őszig fenntartani. Már írtunk róla, hogy aki ezt elmúlasztja hatalmas bírságokra számíthat.

A fákra vonatkozóan hozott szabály alapján a közterületeken élő fásszárú növények védelme érdekében a fásszárúak pótlására tilos inváziós fafajokat használni. Ennek ellenére érdemes tudni, hogy a fák kivágása (akkor is ha idegenhonos) a legtöbb településen engedélyhez kötött.

Az idegenhonos inváziós fajok okozta problémák mérséklésére 2015-ben az Európai Unió határozatot hozott, amely alapján hazánkban is tilos az európai szinten összeállított fajlistára került növények tartása, szaporítása és a velük való kereskedelem. Ezen kívül a már elterjedt fajokat lehetőség szerint ki kell irtani, terjedésüket meg kell akadályozni.

Mit tehetünk mi?

A WWF Magyarország által összeállított ismertető anyag több javaslatot is ad arra, hogy az özönnövény helyzet megfékezéséért mit is tehetünk. Elsősorban azt tanácsolják, hogy hazai növényeket ültessünk a kertünkbe, hiszen az őshonos növényvilág bővelkedik látványos, színes, szép és egyben veszélytelen fajokban. Éppen ezért arra kérnek, hogy ne hozzunk haza külföldről növényeket, mert fennáll a veszélye, hogy egyeduralkodókká válhatnak a kertben.

A szervezet azt javasolja, ha ismeretlen fajjal találkozunk a kertünkben, akkor mindenképpen nézzünk utána, mik lehet. Kiadáványuk alapján a HelloVidék összegyűjtött néhány gyakori özönnövény fajt, hogy könnyen felismerjük, ha megjelennének kertünkben. Ha pedig már megtörtént a baj és egy inváziós faj szaporodott el a területünkön, akkor arra is tippeket adnak, hogyan szabadulhatunk meg tőle.

5 gyakori özönnövény, amitől jobb, ha minél gyorsabban megszabadulsz

1. Közönséges selyemkóró

Robosztus lágyszárú, ami akár másfél méteresre is megnőhet. Elliptikus levelei kissé emlékeztetnek a dohányéra. virágai világos hússzínűek, soktagú, gömb alakú virágzatban nyílnak. Termése felnyílás előtt papagájra hasonlít, felnyílás után sok, hosszú repítőszőrös barna magot enged szabadon. A növény minden része mérgező. Azért jelent veszélyt, mert repítőszőrös magvaival gyorsan száll a széllel, így számtalan hajtást képző gyökerei segítségével gyors terjedésnek indul.

Hogyan védekezzünk ellenük?

A WWF javaslata szerint szánsékosan semmiképp ne ültessük. A szakemberek szerint A virágok letörésével a magszórást megakadályozhatjuk, de visszaszorítása kaszálással, legeltetéssel, kihúzással lehetetlen, mivel gyökereiről rendkívül jól regenerálódik, sőt továbbterjed. Ha a területünkön csak néhány tő fordul elő, akkor a gyökereinek maradéktalan kiásásával kiirtható.

Helyette javasolt fajok: kerti bazsarózsa, krizantém

2. Észak-amerikai kisvirágú őszirózsák

Több hasonló megjelenésű fajt sorolhatunk ebbe a csoportba. Magasságuk 50–150 cm közötti, leveleik lándzsásak, fűrészes vagy ép szélűek. Mindegyik faj tarackos, tarackjaik segítségével sűrű, elegyetlen állományokat alkothatnak. Gyökérzetük sekély. Fészekvirágzataik fehér vagy lila színűek, középen sárgák a gazdagon elágazó szár végén sokadmagukkal nyílnak. Termésük apró, de nagy mennyiségben terem. Összefüggő állományaik akadályozzák a fák újulatának megjelenését, az őshonos fajok visszaszorulását okozhatják, és jelentősen megváltoztatják az eredeti élőhely szerkezetét.

Hogyan védekezzünk ellenük?

A szakemberek szerint bár szép növények, inkább ne ültessük a kertünkbe, hiszen onnan kiszökve könnyen megtelepedhetnek a környéken. Visszaszorításuk főként vegyszermentesen, kaszálással történik. Fontos, hogy a kaszálásra a magérlelés előtt kerüljön sor!

Helyette javasolt fajok: kerti küllőrojt, kaukázusi zergevirág

3. Cseh, illetve japán oriáskeserűfű

Akár 3 méteresre is megnövő, nagy termetű, évelő fajok, messzire kúszó gyöktörzzsel. Apró virágaik fehér színűek, levélhónalji virágzatokban, július közepétől októberig nyílnak. Termésük apró és szárnyas. Az óriáskeserűfű-fajok gyöktörzsükkel behálózzák a talajt, kiterjedt, elegyetlen állományt alkotva, amiért veszélyesek lehetnek más fajokra tekintve.

Hogyan védekezzünk ellenük?

Visszaszorításuk nehéz, és hosszú időt vesz igénybe, mivel a gyöktörzsön található rügyeik segítségével gyorsan regenerálódnak. Kaszálásuk, visszavágásuk erőteljes sarjadzáshoz vezet, mely végső soron az állomány növekedését eredményezi. A WWF szerint a legújabb tapasztalatok alapján a szárba injektált vegyszer segítségével visszaszoríthatók, de ennek kivitelezését célszerű szakemberre bízni.

Helyette javasolt fajok: illatos jezsámen, kányabangita

4. Magas, illetve kanadai aranyvessző

Mindkét faj elérheti az akár 2-2,5 méteres magasságot is. Apró sárga virágaik a hajtás végén, nagy tömegben nyílnak, lándzsás leveleik szórtan állnak. Kicsi, bóbitás terméseit a szél messzire repíti, vékony, kúszó tarackjaikkal pedig hatékonyan terjednek, és jól regenerálódnak, aminek köszönhetően messzire terjednek, majd megtelepedve sűrűn behálózzák a termőhelyet. Nagy, összefüggő állományokat alkotnak, amely az eredeti növénytakaró pusztulását okozhatja.

Hogyan védekezzünk ellenük?

Visszaszorításuk főként kaszálással vagy legeltetéssel történik. Ha a területünkön csak kisebb foltokban fordul elő, akkor húzzuk ki gyökerestül, vagy ássuk ki!

Helyette javasolt fajok: kerti cickafark, mocsári nőszirom

5. Amerikai, illetve kínai alkörmös

Nagy termetű, elágazó szárú évelők, akár a 2-2,5 méteres nagyságot is elérhetik. Az amerikai alkörmös hajtása gyakran vöröses színű. Leveleik szórtan állnak, fehér vagy rózsaszínes virágaik felálló fürtben nyílnak. Az amerikai alkörmös terméses fürtje csüngő, bogyói nem tagoltak, a kínai alkörmös termései felfelé álló fürtben helyezkednek el, és apró cikkekre tagolódnak. Terméseiket a madarak, főként a rigók szívesen fogyasztják, így messzire terjesztik, így veszélyes lehet.

Hogyan védekezzünk ellenük?

Ne ültessük kertünkben, mert bár vegetatív úton nem terjed, madarak általi terjesztését nem tudjuk megakadályozni. A WWF javaslata szerint a fiatal egyedek kihúzásával vagy az idősebbek karógyökerének kiásásával vissza tudjuk szorítani.

Helyette javasolt fajok: fekete bodza, mályvacserje

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Friss gazdasági, pénzügyi hírek, időrendben a Pénzcentrumon!

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

hellovidék

wwf

wwf magyarország

növény

invázió

özönnövény

őshonos

kert

bírság