Megéri vagy ráfizetés? Minden, amit a komposztálásról tudni érdemes

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
Megéri vagy ráfizetés? Minden, amit a komposztálásról tudni érdemes

Évente rengeteg élelmiszer-hulladék landol a kukákban még azokban a háztartásokban is, ahol rendelkeznek kiskerttel. Nekik most ráadásul külön fejtörést okozhat, mit kezdjenek a lehullott levelekkel, gallyakkal. Egyszerű és költséghatékony megoldás lehet a komposztálás, hisz az egyetlen jelentős tétel, amibe be kell fektetnünk, amikor belevágunk, az a komposztláda beszerzése. Mutatjuk, hogyan lehet jól csinálni a komposztálást, és mennyibe kerül.

Komposztálási pályázat

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszerpazarlás-megelőzési programja, a Maradék nélkül, idén társszervezőként csatlakozik a Galgamenti Népfőiskola és a Humusz Szövetség – pályázattal egybekötött – Komposztünnep című felhívásához. A pályázatra a komposztálás témájához illeszkedő tevékenységgel jelentkezhetnek oktatási intézmények és civil közösségek. Az idei felhívás fő üzenete, hogy az élelmiszerhulladékok a komposztálásnak köszönhetően visszajuttathatók az ökológiai körforgásba, így csökkentve a környezetre gyakorolt káros hatásokat.

A pályázati felhívás oktatási intézményeknek és civil szervezeteknek szól. A felhívásra a komposztálás témájához kapcsolódó tevékenységekkel lehet jelentkezni. A vállalást november közepéig bármikor meg lehet valósítani, akár egynapos, akár egyhetes, akár többhetes időszakban bölcsődei és óvodai csoportokban, általános és középiskolai osztályokban, különböző közösségekben, így például kertközösségekben és komposztpontokon.

A pályázatra 2021. október 15. éjfélig lehet regisztrálni, a fényképes és szöveges beszámolók beküldésének határideje pedig 2021. november 19. A legsikeresebb pályamunkákat kategóriánként szemléletformáló ajándékcsomaggal és komposztládával díjazzák a szervezők.

Elképesztő pazarlás

Hazánkban fejenként átlagosan 65 kg élelmiszer-hulladékot termelünk évente a háztartásunkban, amelynek legalább harmadát olyan élelmiszer részek teszik ki, amelyek komposztálhatók: zöldség- és gyümölcshéj, kávézacc vagy tojáshéj. Ha ezek a hulladékok a szemetes helyett a komposztra kerülnek, azzal sokat teszünk a környezetünkért.

Különösen sajnálatos ez annak fényében, hogy napjainkban már számos, változatos lehetőség kínálkozik a háztartási hulladék komposztálásra vidéki és városi környezetben egyaránt. A közösségi komposztálás kiváló módszer lehet a sűrűn lakott területeken, a hivatal felmérése alapján azonban eddig a lakosság mindössze 3%-a próbálta ki ezt az alternatívát.

Komposztálás a kiskertben

Mára megváltozott a mezőgazdasági termelés, egyre kevesebb a háztáji kertekben tartott haszonállatok száma. Inkább nagyobb állattartó telepek alakultak ki. Ez jelentősen lecsökkentette a kiskertek tápanyag utánpótlási lehetőségeit, és viszonylag nehéz jó minőségű állati trágyát beszerezni. Éppen ezért érdemes saját kezűleg elkészíteni a szükséges trágyát. Ehhez nem kell mást tennünk, mint felhasználni azt, ami amúgy is bosszant bennünket: a háztartásokban keletkezett szerves hulladékot, kertben levágott füvet vagy lehullott faleveleket.

Erre a célra a kertben található valamennyi szerves hulladékanyag jól felhasználható. Jelöljünk ki a komposztkészítés céljára a kert egyik sarkában egy lehetőleg árnyékos helyet. Itt halmozzuk össze a gyümölcsfák zöldválogatásakor nyert nyesedéket, a zöldborsó és zöldbab szárát, a fel nem magzott gyomnövényeket, a lekaszált füvet, a konyhai és az egyéb szerves hulladékot. A szerves anyagot rétegesen rakjuk egymásra. Minél vegyesebb az alapanyag, annál gyorsabb lesz a bomlási folyamat.

Nem kerülhet a komposztba a dió- és a vadgesztenyefák lombja, mert a bennük levő juglon nevű vegyületnek a növények növekedését gátló hatása van. Nem szabad a komposztba rakni a felmagzott gyomnövényeket, mert a magvak elfekszenek és a talajba jutva újra gyomosítanak. Tilos a komposztba keverni gombás betegségekkel vagy vírussal fertőzött növényi részeket.

A komposzthalmot körülbelül 1,5 méter magasságig halmozzuk fel, majd vékony földréteggel fedjük be. A szerves hulladék - különösen, ha állandóan gondoskodunk arról, hogy nyirkos legyen - 3-4 hónap alatt bomlásnak indul. Ekkor keverjük át a komposztanyagot. Így több levegőhöz juttatjuk a szerves anyagot és ezzel elősegítjük a bomlás folyamatát. Az összerakástól számított egy év múlva a komposzt egységes földnemű anyaggá válik, ami a gyümölcsöskertben rostálatlanul is kiszórható. Virágoskertbe célszerű a komposztot megrostálni, hogy az el nem bomlott, nagyobb darabokat a földnemű anyagtól elválasszuk.

Komposztláda - milyet, mennyiért

A kertünkben használhatunk fa- vagy műanyag komposztládát ízlésünknek vagy pénztárcánknak megfelelően. A fa komposztáló láda esztétikus, természetes hatása miatt bármely kert hasznos éke lesz, így biztosítva számunkra az értékes, tápanyagban gazdag humuszt, melyet felhasználhatunk kiskertünkben. A műanyag komposztáló láda újrahasznosított műanyagból készülhet, így ellenáll az időjárás viszontagságainak, és szintén környezetbarát.

Az otthoni kiskertben általában elegendő egy mintegy egyköbméteres komposztáló felállítása, ebbe minden olyasmi belekerülhet, amiről fentebb írtunk, és elég lesz a benne keletkezett humusz a növényeink számára. Amikor már javában komposztálunk, pénzt spórolhatunk meg a földbe juttatandó trágya árán, ráadásul újrahasznosítjuk általa a háztartási zöldhulladékot is, vagyis hosszú távon mindenképp megéri a kerti komposztálás.

De először is fel kell állítanunk egy komposztálót, aminek a költségeivel mindenképp számolnunk kell. A boltban vásárolt műanyag komposztládák ára 15000 forintnál kezdődik, de akad olyan is, amelyiknek az ára 100000 forint körüli összegre rúg. Ha van elfekvőben otthon néhány deszkánk, magunk is összeállíthatjuk, de a fából készített komposztáló nem filléres mulatság.

A legegyszerűbb, ha az aljára teszünk egy raklapot, de ez akár el is hagyható, elég, ha van négy oldala. A tároló oldalfalait rögzíteni kell egymáshoz, ez csúszópánttal megoldható, és vasalatokkal összeakasztható a négy oldal, hogy megálljon a "láda". Ha szőrösdeszkát használunk - ez a fűrészelt, de nem gyalult falécet jelenti szakzsargonban - , egy nagyjából egy köbméter térfogatú tárolóhoz szükséges anyagköltség áll egyrészt a fából, ez úgy 15 ezer forint körüli lesz, a sarokvasak darabja 4-5 ezer forint, tehát az összköltség munkadíj nélkül 25000-30000 forint, mire készen van a komposztáló

- osztotta meg velünk az aktuális árakat Czérbes Ferenc asztalos.

A faanyagok ára ugyanis a kereskedőknél még nem követte le azt az árcsökkenést, ami az exporttilalom után a faanyagok piacán bekövetkezett. Ott még mindig 150 ezer forintba kerül egy natúr faléc köbmétere. Összefoglalva: nem olcsó a komposztláda, de hosszú távon mindenképp megtérülő befektetés.

Tibor Dávid, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének építőanyag-gyártó tagozatának elnöke elmondta, hogy az árak ugyanilyen mértékben nőttek a környező országokban is, gyakorlatilag fa- acél- és műanyaghiány van egész Európában, ami végigment az értékláncon, drasztikusan megnövelve az építőipari anyagok árait, amiről korábban itt írtunk. És bár az építőipari anyagok egyes termékeiben elindult egy fajta árcsökkenés, de nem a tavaszi árrobbanással megegyező mértékben, és ütemben.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

komposztláda

komposzt

komposztálás

nébih

felhívás

élelmiszer pazarlás

pályázat

kert

élelmiszer-hulladék

zöld hulladék