Csodájára járnak ezeknek a helyeknek: kevés ilyen van Magyarországon

A tavasz egyik legcsodásabban virágzó bokrai, a rhododendronok (havasszépék) őshazája a Távol-Kelet, ahol mint virágmotívumot is megtalálhatjuk számtalan helyen. A japán és a kínai császári kertekben is ott pompázott, a kínai kertkultúrában szintén hamar teret hódított. A kertészeknek köszönhetően a növény az egész világon elterjedt, főként a párásabb, nem túl meleg területeken találkozhatunk vele. Magyarország nyugati területei kínálnak megfelelő környezetet számukra. Csodás gyűjtemények vannak a hazai arborétumainkban is, ezek közül kiemelkedik a Kám melletti Jeli, illetve a Kámoni, amely Szombathelyen található. De érdemes megjegyezni, hogy Zalaegerszeg határában, az Alsóerdőben, mindenféle belépőjegy nélkül látogatató az ilyentájban virágesőben pompázó, rhododendronokkal teli völgy is. Túraajánlónkat kezdjük hát ezzel a gyönyörűséges hellyel:

Azáleás-völgy: ahol ingyen lehet csodálni a havasszépéket

Régi időkben ezt a hegyvidéki hangulatot árasztó sajátos mikroklímájú völgyet Doboskútinak nevezték, a nyolcvanas-kilencvenes években Róka, aztán Kígyó völgynek hívták, mára Azáleás-völgy lett. Így keressük, így is találjuk kitáblázva, helyileg pedig Zalaegerszeg déli végében, az Alsóerdőben található.

A zalaegerszegi Azáleás-völgy az Alsóerdő botanikailag védett területe, mely a kámi Jeli arborétum példájára hozták létre egy átjárhatatlan akácosból. A hatvanas-hetvenes években egzóta növényeket telepítettek a sajátos mikroklímájú völgybe, a hegyvidéki hangulatot árasztó környezetben a gyűjtemény később arborétum jellegűvé vált. Megtalálható itt a kolorádói jegenyefenyő, ma európai és japán vörösfenyő, simafenyő, kaukázusi jegenyefenyő, zöld- és kékduglasz, valamint különböző tuják. Csodálatos látványt nyújt a tavasszal virágba boruló azálea-gyűjtemény, melyről a völgy a nevét kapta.

Kihagyhatatlan csoda az idén 100 éves Jeli varázskert

Az ország egyik legcsodálatosabb arborétuma Vas megyében, Kám település mellett található. Európa egyik legszebb botanikus kertjének alapjait gróf Ambrózy-Migazzi István tette le 1922-ben. Az arborétum azóta folyamatosan bővül, jelenleg több mint 100 hektáron terül el. A parkban található a fenyő-, a nyír-, a csarab- és a híres Rhododendron-gyűjtemény, a maradék terület erdei fenyvesre és tájövezetkre különül.

A Jeli Varázskertben már lombkoronasétány is vár, de a leghíresebb attrakciója mégis az áprilisi-májusi rododendron-virágzás. Ilyenkor hetekre virágba borul az egész arborétum: a teljes park területén több mint 300 rododendron-változat található, több ezer példányban.

Az idei évben a csúcsvirágzás május 07-15. között várható, amikor a korábban nyíló lombhullató fajok együtt virágoznak az örökzöld, nagyvirágú havasszépékkel, azaz Rhododendronokkal.

Áraik 2022-ben

• Felnőttek belépőjegy 15 főig: 1800 Ft/fő
• Felnőtt csoportos belépőjegy 16 főtől: 1500 Ft/fő
• Diák- és nyugdíjas belépőjegy 15 főig: 1500 Ft/fő
• Diák és nyugdíjas csoportos belépőjegy 16 főtől: 1200 Ft/fő
• Gyermek belépőjegy: 900 Ft/fő

Magyarország örökzöldekben leggazdagabb arborétuma: a kámoni

25 hektáros fás-gyűjteményes kert, 5 kilométernyi kavicsos sétaúttal, Szombathely Kámon és Herény városrészeiben: ez a Kámoni Arborétum. Ahol többszáz féle magnólia, az ország legnagyobb rhododendron fajtagyűjteménye, bazsarózsa, hortenzia, kortavasszal több hektárnyi virágszőnyeg, famatuzsálemek, japán juhar fajtagyűjtemény és még megannyi botanikai érdekesség vár.

Az arborétum alapját jelentő Saághy kertet Sághy Mihály hozta létre az 1860-as években. Apja egzotikus fákból létrehozott kertjét, Saághy István fejlesztette tudatosan európai hírű 7 hektáros gyűjteményes kertté és maga is nemesített. A háborús pusztítást követően Bánó István erdőmérnök élesztette újjá az arborétumot. 1946-tól kb. 30 évig vezette az arborétumot, mely ezidő alatt a magyarországi fenyőnemesítés központjaként, neki köszönhetően nőtt 25 ha méretűre, ő alakította ki a 3 tóból és csatornákból álló vízrendszert is. Az arborétum a hazai fenyőnemesítési és magtermesztési kutatások központja volt, a kutatásokhoz kapcsolódó ültetvények ma is fontos és érdekes részei az arborétumnak.

Az arborétumban 2010-2011 között óriási növényrekonstrukció történt, melynek eredményeként a kert nemcsak rendezett lett és új szolgáltatsokkal bővült, hanem fajtagazdagsága és növényállománya is jelentősen bővült, négy évszakos virágzó gyűjtemény lett.

Áraik 2022-ben

• Felnőttek belépőjegy 15 főig: 800 Ft/fő
• Kis családi csoportos jegy: 1400 Ft
• Nagy családi csoportos jegy: 1800 Ft
• Diák- és nyugdíjas belépőjegy: 600 Ft/fő
• KEDVEZMÉNYES (ÓVÓDÁS, DIÁK, NYUGDÍJAS) CSOPRTOS JEGY (10 FŐ FELETT): 400 Ft/fő
• 3 ÉV ALATT ÉS 70 ÉV FELETT, VALAMINT FOGYATÉKKAL ÉLŐKNEK ÉS KÍSÉRŐIN: Ingyenes

Ingyen látogatható Szeleste 150 éves kertje is

A szintén Vas megyében található Szeleste község jelképe a gróf Festetich Andor által alapított 13 hektáros arborétum. Jelenlegi formáját báró Baich Mihály alakította ki, aki az angolkert ölelésében álló XIX. századi Festetich-kastély köré teraszos, franciakertre emlékeztető virágos előteret építtetett. Az alapítók emlékére a bejárattal szemben zöld borostyánnal befuttatott emlékoszlop áll. Az országosan védett kategóriájú parkban több mint 500 féle növénykülönlegesség található. Több fajból álló fenyves-csoportok, tiszafa-sorral szegélyezett utak, szelídgesztenye liget, borostyánnal átszőtt szépséges erdőrészletek között sétálhat a látogató. Az arborétum ritkaságai például a sárga- és kockás liliom, a királyné gyertyája, vagy az ezüsthárs. Nemrégiben újabb ritka, különleges növényeket telepítettek, rendezték a területet, és feltártak egy földalatti sziklakertet is. A parkban kis kápolna is van, mely mindig nyitva áll a látogatók előtt.

Havasszépék Zircen

A Veszprém megyei Zirci Arborétum hazánk legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteménye, 400 m-rel a tenger szintje felett. 1951 óta országos jelentőségű védett természeti terület, amely egykor III. Béla vadaskertje is volt. A tavat a Cuha felduzzasztásával hatszáz éve alakították ki. A szerzetesek 1759-ben bekerítették, és rendezni kezdték a területet, ekkor építették a Cuha patak kőhídjait is.

A 20 hektáros terület Magyarország legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteményét rejti; öt kontinensről mintegy 600 fa- és cserjefaj él itt. Érdekes a klímája, hosszú és hideg a tél, a nyár is hűvösebb és nedvesebb itt az átlagosnál. Sokféle fenyő, lombhullató fa, bokor található, köztük nagyon idős fák is. Különlegesség az atlaszcédrus és az illatos boróka, az óriási jegenyefenyő, a kolorádófenyő, a kéktobozú jegenyefenyő, az andalúziai és görög jegenyefenyő. A híres hársfasort 1809-ben telepítették. Itt található az ország egyik legöregebb tölgyfája is, egy 400 éves kocsányos tölgy.

Tavasszal is érdemes ellátogatni ide, hiszen ilyenkor igazán szép a parkon keresztülfutó Cuha-patak két oldalán látható, védett lágyszárú fajokból álló virágszőnyeg. A halastó partján telepített dísznövények, évelőágyások üde látványa sem utolsó.

Nyitva tartás: hétfőn zárva, kedd-vasárnap 9:00 – 17:00 óráig.

Árak:

• Teljes árú 1 200 Ft
• Kedvezményes (diák, nyugdíjas) 1 100 Ft
• Családi jegy (2 felnőtt+2 fő 18 év alatti) 4 400 Ft
• Csoportos (20 fő fölött) 1 000 Ft/fő

Ez csak néhány, hazánk rododendronos kertjeiből, hiszen a hazai arborétumokban több helyen is csodálhatjuk még őket. Vannak még kisebb gyűjtemények is, például a sárvári arborétumban vagy a kiszsidányi magánkertben.

Címlapkép: Getty Images