Ingyen locsolhatod a kerted 2022-ben: ezzel a módszerrel akkor is, ha épp vízkorlátozás van

Az aszályos időjárás mindig megnehezíti a gazdák és hobbi kertészek helyzetét. Pedig ahhoz, hogy kertünkben minden növény jól érezze magát, oda kell figyelnünk az öntözésre is. Nem mindegy például, hogy reggel vagy este locsolunk bizonyos fajokat, ahogy az sem, hogy mennyi vizet kapnak „kedvenceink”.

Reggeli vs. esti öntözés

Melyik időpont a legjobb? A válasz az, attól függ. Általánosságban elmondható, hogy bölcs dolog locsolni reggelente, de csak olyan slaggal, ami permetezve is tudja szórni az vizet. Ez lehetővé teszi, hogy a lombozat gyorsan megszáradjon, így nem ragadnak rá a gombákat hordozó spórák.

Persze nem mindenkinek van ideje, hogy reggel 6 órakor nekilásson locsolni. Ha csak este jut időnk öntözésre, ne aggódjunk emiatt, csak arra figyeljünk, hogy a víz közvetlenül a gyökérzónába tudjon szívódni , ahol a növényeknek erre a leginkább szüksége van. Este lassabb a párolgás, több vizet tud felvenni a virág, ráadásul nem is tudnak megperzselődni a levelek - az esőcseppek nagyító hatása miatt.

Ládában nevelt növények

Korábban már írtunk arról, miért előnyös magaságyásban veteményezni, akkor kifejtettük azt is, hogy a magaságyásba és ládába ültetett növények könnyebben kiszáradhatnak, hiszen el vannak szeparálva a földtől. Pont emiatt, kétszer érdemes őket locsolni egy nap: reggel, amikor még kel fel a nap és este, amikor nyugszik. A tűző napon semmiképp se próbálkozzunk, ezzel csak megégetjük a növényeinket.

Veteményes

A palántáknak rendszeres locsolásra van szükésgük a fejlődéshez, így reggel és este is érdemes őket öntözni. A már idősebb növényeknek elég napi egy, bőséges locsolás is. Érdemes figyelni arra, amit csak kevesen tudnak: nem minden növény viseli jól a kútból vagy csapból kiengedett hideg vizet. Van olyan növény, amit kicsit sokkol a hirtelen jött hideg zuhany. Ilyen növény péládul a padlizsán vagy a paprika is. A legcélszerűbb állot vízzel locsolni, mivel ez jót tesz a növényeknek. Ehhez érdemes hordókat vagy dézsákat beszerezni. Engedhetünk bele mi magunk is vizet, de gyűjthetünk a csatornából lefolyó esővizet is - mind a kettő tökéletes megoldás. Amikor öntözünk, ne a szórófejes módszert alkalmazzuk, a locsoló vagy slag csövéről vegyük le a szórófejet és a sima csövet használva, közvetlenül a tövekhez öntsük a vizet.

Évelő és egynyári növények

A legtöbb egynyári növény jól bírja a napfényt, ezért legtöbbször balkonládákba ültetik őket. Ha az erkélyünkön vagy teraszunkon tartjuk ezeket a növényeket, mindig figyeljünk arra, hogy rendszeresen locsoljuk meg őket, de ne álljon alattuk a víz. Mivel tápanyagdús földet kedvelik, ha zárt cserépben, ládában neveljük őket, gondoskodjunk a tápoldatozásrók is, legalább hetente egyszer. Öntözésüket reggel a korai órákban vagy délután végezzük, ha lement a nap - a nyári forróságban akár a hét minden napján meglocsoljhatjuk őket.

Az évelő növények jól viselik a szárazságot, ezért érdemes őket ritkábban öntözni, de akkor nagy mennyiséggel. A legtöbb esetben az határozza meg a vízpótlást, hogy milyen a növényfajta igénye. Azokat, amik jól tűrik a szárazabb napokat is, elég hetente egyszer, vagy havonta 2-3 alkalommal öntözni.

Fák és cserjék

Virágzás idején még nem igényelnek túl sok öntözést, de a termések megjelenésével megnő a vízigényük. Miután elkezd beérni a fa vagy bokor termése, lecsökken ismét az öntözésre való igénye, ismét kevesebb vízzel is beérik. Fontos ezt észben tartani, mivel a termésnövekedés során nagyon nagy szüksége van a növénynek a megfelelő mennyiségű vízre mivel, ha nem kap elég folyadékot, a termések nagy része le fog hullani. Ezzel szemben az sem jó, ha túl van locsolva a növény, mivel ilyenkor vagy lassabb lesz az érés folyamata vagy a már meglévők elkezdenek sérülni, repedni.

Mi a helyzet a pázsittal?

Hogyan ápoljuk a gyepünket, hogy üdén, zölden és egészségesen vészelje át a forróságot? A helyzet az, hogy csupán egy kis odafigyelésre van szükségünk. Azzal mindenki tisztában van, hogy nagy melegben a növényeknek bőséges vízbevitelre van szükségük. Ám azt már kevesen tudják megállapítani, hogy mennyi az az ideális mennyiség, amit még a fű elbír, és ami jót tesz neki. A szakértők szerint a leggyakoribb hiba, amit öntözés során elkövethetünk, hogy nem adunk elég vizet a pázsitunknak. Sokan ugyan minden nap locsolnak, akár naponta többször is, ám nem kizárólag a gyakoriságon van a hangsúly.

Ha a hőmérséklet 30-35 °C fok között van, akkor elég heti négy alkalommal locsolni, a pázsit vízigénye ilyenkor 6-8 mm négyzetméterenként. Azonban ha a hőmérséklet még feljebb szökik, azaz 35 ℃ fok fölé emelkedik, akkor már szükséges naponta akár többször is öntözni, 8 mm feletti vízmennyiséget négyzetméterenként. Fontos tudni, hogy 1 milliméternyi vízmagasság 1 liter víznek felel meg. Bármilyen módszerrel is locsolunk, azt érdemes a kora reggeli órákra időzíteni, amikor még nem éget annyira a nap, és a hőmérséklet is hűvösebb, mert ilyenkor kevesebb a párolgási veszteség.

A legtöbben ott rontják el az egész évben gondosan ápolt gyepszőnyegüket, hogy nem gondoskodnak helyettesítésről, ha elmennek nyaralni. Ezt is érdemes betervezni, ha hosszabb útra indulunk nyáron, és nincs automata locsolórendszerünk.

A kulcs a fűnyírás lehet?

Még a legnagyobb kánikulában -amikor legszívesebben az árnyékban ülnénk és egy jéghideg limonádét kortyolgatnánk- is gondoskodnunk kell a fűnyírásról. A nagy melegben kéthetente, vagy akár hetente is lenyírhatjuk a füvet, ha mellette alaposan öntözzük. Azonban nem mindegy, hogy mikor és hogyan nyírjuk, mert nem csak pozitív hatásai lehetnek. A fű a zöldállományában tartalékolja a vizet, valamint a tápanyagszükségletének legnagyobb részét is. Ezért ennek elvesztése drámai lehet, a nagyarányú veszteség pedig a gyepszőnyeg pusztulását is jelentheti.

Fontos szem előtt tartani, hogy károsodás nélkül kb. az egyharmad része távolítható el, ezért a nyári melegben, amikor a gyep regeneráló képessége egyébként is csökken, érdemes feljebb emelni a vágási magasságot. Így a föld beárnyékolása miatt kedvezőbb talaj közeli mikroklíma alakul ki, ami ellenállóbbá teszi a pázsitot a környezeti hatásokkal szemben. Azonban figyelni kell arra is, hogy a fűszálak ne legyenek olyan hosszúak, hogy sűrűn takarják egymást, mert ez a kedvezőtlen levegőzés miatt zöld utat enged a gombásodásnak, vagy egyéb kártevőknek. A szakértők szerint a 7-8 cm-es tarlómagasság lehet az ideális. Ha a fű magassága egy hosszabb távollét, vagy utazás miatt megugrik, jobb, ha nem egy vágással nyírjuk megfelelő méretűre, hanem betartva az egyharmad szabályt, inkább több alkalom alatt tesszük rendbe a gyepünket.

Fontos viszont, hogy a tervezett fűnyírás előtt 24 órával hanyagoljuk a locsolást, illetve, hogy a fűnyíró kése mindig legyen éles, mielőtt nekiállunk a munkának, hogy ne tépje a gyepet.

Mivel locsolhatunk még?

Sokaknak található a kertben kerti csap, így ez adott a kerti locsolás megoldására. Hátránya viszont, hogy egy-egy aszályosabb hét vagy hónap után, igen csak meg tud ugrani a vízfogyasztásunk. Főleg akkor, ha nem csak hobbi kertünk van, hanem nagyobb ágyások, veteményesek vannak a kertben. A kerti locsoláshoz nagy segítséget jelent, ha összegyűjtjük az esővizet. Lefelezhetjük a kerti csap fogyasztását, sőt, ha elég sok tárolónk van, akár helyettesíthetjük is. Mindenesetre a legjobb, amit tehetünk, ha rendszeresen locsoljuk esővízzel a növényeket, hiszen számukra ez a legmegfelelőbb.

Kevesen tudják, de a lakosság számára elérhető víz sókat tartalmaz és olyan kemikáliákat, amelyek nem kedveznek annyira a növényeknek. Ezzel szemben az esővízben olyan ásványi anyagok találhatók, amelyek hozzájárulnak a veteményben nevelt zöldségek, gyümölcsök, virágok fejlődéséhez. Így tehát, ha kihasználjuk az esőzéseket, nem csak sokat spórolhatunk a vízzel, de a veteményünk is sokkal egészségesebb, szebb lehet. Nem beszélve arról, hogy ez is egy környezetbarát megoldás és nem fogyasztunk annyi ivóvizet.

Hogyan kezdjünk hozzá?

Mielőtt rohannánk és beszereznénk a legnagyobb, vízgyűjtésre alkalmas tárolókat, érdemes körbenézni először otthon: legtöbb háztartásban akadnak nem használt hordók, dézsák esetleg tartályok. Ha kezdők vagyunk vagy még sohasem próbáltuk összegyűjteni az esővizet, ezek is jók lesznek az elején. Ez azért fontos, mert így elkerüljük a felesleges vásárlást. Sokkal jobb előre gondolkodni ilyen téren is.

Így érdemes gyűjteni

Ha megvan az edény, amibe majd jöhet a csapadék, érdemes számolgatni kicsit. Megnézni, hogy mekkora területet akarunk öntözni, mennyi vizet használunk fel erre. Mennyi esőt tudunk tárolni és mennyi víz kell még hozzá a kerti csapból? Mennyire jövünk ki összességében. Ezek nem tűnnek fontos tényezőnek, de ha képesek vagyunk nagyobb mennyiségű vizet eltárolni, az bizony csökkenteni fogja a vízfogyasztásunk és ezzel sokat spórolhatunk.

A gyakorlatban úgy néz ki a gyűjtés, hogy a kijelölt hordók, tartályok a tetőről vagy a csatornából lezúduló vizet fogják fel és egy terelőn keresztül elvezetik a hordóba. Érdemes az edény tetejét szűrővel, sűrű szövésű hálóval lefedni, hogy a tetőről, csatornáról vagy a közeli fákról lehulló levelek, ágak egyéb szennyeződések ne essenek a begyűjtött vízbe. Ezután a vizet felhasználhatjuk a palánták, virágok, növények öntözéséhez. Mindent összegezve ez az egyik leghatékonyabb módszere az otthoni vízmegtakarításnak.

Címlapkép: Getty Images