Rákaptak a magyarok az ízére: ezt a gyümölcsöt termesztik most a legtöbben

Agrárszektor   
  Megosztom
Rákaptak a magyarok az ízére: ezt a gyümölcsöt termesztik most a legtöbben

Jelentősen lecsökkent az elmúlt időszakban az alma és az őszibarack termőterülete Magyarországon: a két gyümölcs termesztése mintegy 40%-os visszaesést szenvedett el az elmúlt évtizedben. Ezzel szemben komoly mértékben bővült itthon a dió és a bodza termőterülete, valamint a szamóca, a cseresznye és a kajszi területe is növekedni tudott. Ami a mezőgazdasági területek egészét illeti, a 2021-es évben mértekhez képest idén mintegy 32 ezer hektárral lett nagyobb a mezőgazdasági területek nagysága. Az ország területének 45%-a szántó, 15%-a gyepként hasznosult, majdnem 3% szőlő és gyümölcsös, a fólia és üvegház alatti növénytermesztés területe pedig körülbelül 2 ezer hektárt tesz ki.

Ahogy arról az Agrárszektor beszámolt, 2022. június 1-jén Magyarország területének közel 55%-án, mintegy 5,1 millió hektáron végeztek mezőgazdasági tevékenységet. Ennek mintegy 82%-a, 4 millió 163 ezer hektár hasznosult szántóterületként, 15%, azaz 771 ezer hektár gyepként, míg a szőlők és a gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület közel 3%-át borították, illetve volt még valaami 2,9 ezer hektárnyi konyhakert, ami a teljes mezőgazdasági területeknek csupán a 0,06%-át adta. A tavalyi évhez képest 32 ezer hektárral lett nagyobb a mezőgazdasági terület nagysága. Az elmúlt tíz évben a szántó, a szőlő és a gyümölcsös művelési ágakhoz tartozó területekben komolyabb csökkenést lehetett megfigyelni, míg a gyepek aránya viszonylag állandónak volt mondható.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb elemzése szerint a mezőgazdasági területekben történő változások kiöregedett szőlők és gyümölcsösök, valamint a nem művelt konyhakertek kivonásával, valamint a felhagyott vagy éppen feltört gyepterületekkel magyarázhatóak. Ám ugyanilyen ok lehet a gazdálkodók kiöregedése és a generációváltás elmaradása, ezzel kapcsolatban pedig a tevékenység abbahagyása. Ez utóbbi azonban a gazdák életkorától függetlenül is bekövetkezhet, hiszen a jelenlegi klimatikus és gazdasági helyzetben sok olyan kihívással - ilyen például a munkaerőhiány és a termelési költségek növekedése - kell megküzdenie a gazdaságoknak, amelyek masszívan veszteségessé tehetik a termelést.

Ez a veszély a magyarországi gyümölcsösöknél és az ezzel foglalkozó szakembereknél különösen magas. Mint ismeretes, a hazai gyümölcstermelést az elmúlt években egyaránt sújtották a tavaszi fagyok és az aszályos időszakok. 2021-ben az áprilisi fagyok a kajszitermés 70-95%-át, az őszibarack közel 80%-át és az alma több mint 30%-át tették tönkre, és ez zsinórban már a második ilyen veszteséges év volt, ezért a gazdák nem minden aggodalom nélkül kezdtek neki az idei évnek. És bár a gyümölcsösök fejlődését az aszály mellett a tavaszi és a húsvét utáni fagyok az elmúlt évhez hasonlóan idén is gátolták, összességében jóval kevesebb kárt okoztak, mint az elmúlt két évben. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke kérdésünkre korábban elmondta, hogy a kajszinál és az őszibaracknál.

2020-ban és 2021-ben óriási károkat, sok gazdaságban totális termésveszteséget okoztak a tavaszi fagyok. Ha ez idén, esetleg jövőre is megismétlődik, akkor nagyon sokan fel fognak hagyni e gyümölcsök termesztésével, mert 3-4 éves totális terméskiesését nem lehet túlélni

A szakember szerint, bár a statisztikák azt mutatták, hogy Magyarországon a gyümölcsösök ültetvényfelülete nem változott jelentősen az elmúlt 10 évben. Ebből viszont arra lehet következtetni, hogy a telepítések és a kivágások nagyjából egyenlőek a gyümölcsültetvények összesített szintjén. Apáti Ferenc szerint az ültetvénytelepítési kedv az élőmunka-igényes, és/vagy az időjárási károk (különösen a tavaszi fagyok) szempontjából kockázatos fajoknál - így a kajszinál, a cseresznyénél, az őszibaracknál, és a szamócánál - erőteljesen megtorpant, míg a dió, a bodza, valamint a szamóca, a cseresznye és a kajszi területe növekedett az elmúlt időszakban.

A cikk ide kattintva folytatódik.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovdék

gyümölcs

zöldség

termőterület

gyümölcstermesztés

zöldségtermesztés

mezőgazdasági területek

központi statisztikai hivatal