Csak óvatosan a fakivágással! Brutális bírságot kaphat a figyelmetlen háztulajdonos

HelloVidék   
  Megosztom
Csak óvatosan a fakivágással! Brutális bírságot kaphat a figyelmetlen háztulajdonos

A fák egy ingatlan ékességei, de néha mégis ki kell őket vágni. Hogyan tehetjük ezt meg és mik a jogszabályi előírások? Pár évtizeddel ezelőtt még elég volt annyit tudni, külterületen vagy belterületen áll-e az a fa, amitől szeretnénk megszabadulni, saját kerítésén belül pedig mindenki azt csinált, amit akart. Manapság ez már koránt sincs így, és nem is ilyen egyszerű kérdés az: mikor és hol, milyen fa kivágásához kell engedélyt kérni. Ráadásul állatvédelmi szempontból is fontos, mikor kerül sor egy-egy fa kivágására, metszésére. Mire figyeljünk, hogy ne üss borsos bírság a fejünket? Ennek jártunk most utána.

Mindenképp nyugalmi időszakban végezzük a fakivágást

A fás szárú növényzet, a fák és bokrok kivágása sok esetben és számos okból indokolt lehet a bel- és külterületeken egyaránt. A bel- és árvízkár megelőzését szolgáló csatorna- és hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózat nyomvonalán túlnövő, vagy éppen az értékes gyepterületeket elfoglaló fás szárú vegetáció az emberi létesítmények funkcióját, illetve az élőhelyek fenntartását akadályozza, így önmagában ezen esetekben a fakivágások igénye nem kérdőjelezhető meg.

A lényeg azonban az utcai fasor, a kert, a park fái és bokrai, az elektromos hálózatra veszélyesen felnövő vagy a belvízelvezető csatornák és folyó hullámterek fás szárú növényzete egész évben, évtizedeken keresztül ott van, éppen ezért ezek eltávolítása jól tervezhető az ősztől a tél végéig tartó nyugalmi időszakra, amikor a természetvédelmi kockázat elenyésző, és munkavégzés is könnyebb – de a probléma már augusztus-szeptemberi ütemezéssel is jelentősen csökkenthető. Ezért sem lehet szemet hunyni azokban az esetekben, amikor ez a tevékenység a nem megfelelő időzítés vagy végrehajtás miatt védett fajokat veszélyeztet!

- hívják fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei.

Hatalmas károkat okoz, ha költési időszakban vágjuk ki a fákat

A bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadaraink költési szezonja már márciusban megindul a fészeképítéssel, a tojások kiköltése és a fiókanevelés pedig április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban. Természetesen a tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási, virágzási időszak.

Ez pedig ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben, valamint a fás szárú növények védelmét szabályozó kormánrendeletben foglaltakkal is:

  • 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

    "... 43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása."

    44. § ..... (3) Védett állat- és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani. Amennyiben a védett egyedet károsító, veszélyeztető, zavaró tevékenységet más hatóság engedélye alapján végzik, a hatóság a természetvédelmi hatóság megkeresésére az engedélyezési eljárást ismételten lefolytatja. Az eljáró hatóság - amennyiben az nem a természetvédelmi hatóság - a tevékenység folytatását az eljárás végleges befejezéséig felfüggeszti. ..."
  • 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről

    "6. § (1) * Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani ..."
  • 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

    „... VII. - Fejezet ERDEI HASZONVÉTELEK: Az erdei haszonvételek általános szabályai:

    69. § (1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget.

    50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról >>

    "... 1. számú melléklet az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelethez „A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” előírásai:

    7.1. A védett tájképi elemek megőrzése: A MePAR-ban rögzített védett tájképi elemek megőrzése kötelező. Kunhalom, valamint a fa- és bokorcsoport területén gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozások kivételével bárminemű mezőgazdasági talajmunka végzése tilos. Kunhalom területén végzett fakivágás során tilos a földmű bolygatása. Fa- és bokorcsoportra vonatkozó fahasználat, illetve a kis kiterjedésű tavak megőrzése érdekében a teljes naptári évben biztosítani kell, hogy a fa- és bokorcsoport megfeleljen az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 2. § c) pontjában, a kis kiterjedésű tavak esetében az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 2. § e) pontjában foglaltaknak. A magányosan álló fát kivágni nem lehet. ..."

    7.2. Kivágási tilalomra vonatkozó előírás: Fát, bokrot és sövényt a március 1. és augusztus 31. közötti költési és fiókanevelési időszakban nem lehet kivágni. ..."

346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről

  • Ami nem tartozik a természetvédelmi törvény, az erdőtörvény vagy Natura 2000 kormányrendelet hatálya alá - döntően belterületek és önkormányzati tulajdonú (föld)utak mente -, arra ez a jogszabály vonatkozik. A rendeletben nincs időbeli korlát megszabva, de a 6§(3)c pont szerint a jegyzőnek el kell utasítania a kérelmet természetvédelmi érdekütközés esetén, azaz vegetációs időszakban ez szinte minden esetben használható!

Mit tehetünk, ha károkozást látunk, tapasztalunk?

A napjainkra a bel- és agrárterületeken gyakorivá váló, rossz, természetkárosító, egy-egy helyszínen nagyobb területet érintő bokor- és fakivágási gyakorlat kapcsán látható, hogy a törvényi tiltás önmagában nem elegendő, a hatóságok képviselői nem lehetnek mindig, mindenhol jelen.

Éppen ezért lenne rendkívül fontos, hogy a lakosság, az egyes állampolgár, szembesülve az ilyen pusztítással, értesítse a hatóságokat. Ennek menete az internetnek is köszönhetően rendkívül gyors és egyszerű:

  • Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
  • Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
  • A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
  • Önkormányzati érintettség esetén a levél címzetjei közé a polgármestert is érdemes felvenni!
  • A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
  • Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
  • Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg.

Nézzük, mi vontatkozink a ház körüli vágásokra

Ha a kivágni szándékozott fa már közterületen áll (például a házunk előtt) akkor azt nem vághatjuk ki, még akkor sem, ha mi magunk ültettük és gondoztuk. A közterületen található fás növény minden esetben az önkormányzat tulajdonát képezi függetlenül attól, hogy azt ki ültette.

Ilyen esetben a helyi település jegyzőjéhez kell fordulni, és egy formanyomtatványon vagy digitális úton kérni kell a fa kivágásának engedélyezését. Nagyon fontos, hogy kérésünket alaposan meg kell indokolni, és az, hogy a fa beárnyékolja ingatlanunkat és ezért sötét van, nem elégséges indok. Ahogy az sem, hogy nem tudunk a ház előtt parkolni, vagy hogy takarja a kilátást. Az indoklás általában akkor állja meg a helyét, ha azt vagyonvédelmi, életvédelmi, vagy egészségvédelmi indokok támasztják alá.

Saját ültetésű fánkat kivághatjuk?

Sokan nincsenek tisztába vele, de Budapesten, a megyei jogú városokban, és a nagyobb lélekszámú településeken nemcsak közterületen, hanem belterületen is fakivágási engedélyt kell kérni. Akkor is, ha pótlandó a fa, és akkor is, ha nem - hangsúlyozta a szakember. Kivételt képeznek ez alól a gyümölcsfák, de például a diófa és annak kivágása már nem ennyire egyértelmű kérdés. Budapesten kerületenként, vidéken településenként is eltérő a szabályozás – van ahol a diófa engedélyköteles, van ahol nem. Ez a területi szabályozástól függ, ebben a tekintetben nem mindenhol számít gyümölcsfának. Egy biztos, ha valakinek van egy 40-50 cm-es átmérőjű hársfája az udvarán, és egy megyei jogú városban vagy nagyobb teleülésen él, akkor neki egészen biztosan fakivágási engedélyt kell kérnie, és csak utána állhat neki a munkálatoknak, ha azt a hatóságtól megkapta.

Viszont van mégegy fontos szabály:

Más eset, ha a fa életveszélyes

Alapvető eljárás, mielőtt nekiállnánk a fa kivágásának, nézzük utána, kérdezzük meg az önkormányzatot, hogy lakhelyünkön van-e a fakivágásra vonatkozólag bármiféle szabályozás. Ha nincs, akkor saját kertünkben azt teszünk, amit akarunk. Ha van, akkor fakivágási engedélyt kell kérnünk, de addig tilos elkezdeni a munkákat, amíg ennek birtokában nem vagyunk. Egy kivétel lehetséges, ha a fa életveszélyes, akkor ki lehet vágatni előbb, de szigorúan előtte bizonyítani és dokumentálni kell, hogy a fa valóban életveszélyes, és ettől függetlenül be kell jelenteni a fakivágás tényét.

Brutális bírságot kaphatnak a figyelmetlen "favágók"

Ahol a fakivágásra engedélyt kell kérni, ott addig nem lehet nekiállni a munkálatoknak, ameddig az engedélyt kézbe nem kaptuk. A bejelentési kötelezettségért azonban nem kell külön fizetnünk. Az engedélybe aztán szerepelni fog, hogy a fakivágás miatt van-e pótlási kötelezettségünk, vagy nincs. A szakember szerint, ha például van egy 50-cm átmérőjű hársfánk, ami útban van, és ki szeretnénk vágatni, akkor arra nagyobb településen engedélyt kell kérni. Ha beadtuk, és kézhez kaptuk az engedélyt, akkor a fát nagy valószínűséggel pótolnunk kell. A pótlásról a helyi szabályozás szól, de jellemzően ütetni kell a fa méreteihez képest ugyanannyit (esetünkben 5 db 10 cm-es átmérőjű hársfát). Ez is településenként változó, van ahol egy kivágott fa helyett csak annyi a kitétel, hogy egy másikat kell ültetni. A pótlás kapcsán még érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon jellemzően lombhullató fát kell ültetni, tehát a kivágott fát mondjuk egy tujasorral biztosan nem pótolhatjuk!

Ha valaki illegálisan vágja ki a fát, akkor büntetésként a fa méretéhez képest háromszoros ültetési kötelezettsége lesz, de ez is területileg változó, és a jogszabályban külön rögzítik. Létezik olyan, hogy famegváltás, amikor valaki nem tudja saját kertjében elültetni a fát, akkor az önkormányzat megnevez vagy kijelöl egy olyan területet, ahol el lehet ültetni a pótlást, vagy ennek megváltására kötelezheti. A bírság mértéke településenként eltérő lehet, de több százezer forintot is elérheti. 2020 folyamán például Leányfalun volt példa 800 000 forintos bírság kirovására is - erről a település honlapján lehet tájékozódni.

Címlapkép: Getty Images

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

fakivágás

büntetés

magyar madártani és természetvédelmi egyesület