Óriási kamu a búzakorpás csigacsapda?! Elárulta a magyar kutató, mi a legtutibb módszer csiga ellen

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Óriási kamu a búzakorpás csigacsapda?! Elárulta a magyar kutató, mi a legtutibb módszer csiga ellen

A HelloVidék is több ízben írt már a spanyol meztelencsigáról, de kíváncsiak voltunk arra, mit tanácsolnak ellenük a hazai kutatók, ugyanis számtalan tévhit kering arról, hogyan lehet írtani őket, mit érdemes bevetni ellenük, mit nem. Legújabban a búzakorpával etetés terjed a neten. Mi is kipróbáltuk, de a végeredmény nem volt meggyőző. A meztelencsigák titkos életéről és a leghatásosabb védekezésről Turóci Ágnes biológussal, ökológussal és nem utolsó sorban mezetelncsiga-kutatóval beszélgettünk.

HelloVidék: Mióta és miért kezdte el a "meztelencsiga" témát kutatni?

Turóci Ágnes: Hat éve foglalkozom meztelencsigákkal és mint általában a jó dolgok az életben, ez is véletlenül jött. Biológusként végeztem az ELTE-n ökológia, evolúcióbiológia és konzervációbiológia szakirányon, és időközben megszületett gyermekeim miatt pár év kimaradt a munkából, ezután kezdett kutatói állás után nézni. A rengeteg biokémia, genetika és molekuláris biológia állásajánlatokon kívül ez volt az egyetlen téma, amely állatokkal foglalkozott és a szakirányom és érdeklődésem miatt a legközelebb állt hozzám. És természetesen én voltam az egyetlen jelentkező e megnyerő állatcsoport kutatására, így nem volt nehéz dolgom megkapni az állást. Az év végén jelenik meg a Magyarország meztelencsigái c. kiadvány, ami hatéves kutatásunk eredményeit összegzi és tartalmazni fogja az összes jelenleg ismert hazai meztelencsigafaj mindenre kiterjedő jellemzését, kezdve a meghatározásuktól, az elterjedésük, a szaporodásuk és kártételük bemutatásán át a védekezési módszerek lehetőségeiig.

Mi érzékeljük úgy, vagy tényleg évről évre egyre több van belőlük, és hosszabb ideig vannak jelen a kertünkben a spanyol meztelencsigák?

Ez szerintem inkább az emberi észlelés torzításában rejtőzik, mint valós jelenség. A meztelencsigák aktivitása, populációik mérete ugyanis nagyban függ a mikroklimatikus viszonyoktól, tehát nemcsak évenként változik, hogy mennyi eső esik egy évben, hanem helyenként is különböző lehet. Minél hűvösebb és csapadékosabb a tavasz és a nyár, vagy egy adott terület mikroklímája, annál valószínűbb, hogy nagyobb tömegben fogjuk észlelni ezeket az állatokat. Ha pedig felmérjük, hogy valóban mennyi meztelencsigát észlelnek az emberek egy adott évben, ahogy mi meg is tettük 2005, 2010 és 2018-ban a spanyol meztelencsiga elterjedésével kapcsolatban, akkor szépen kirajzolódik, hogy valóban;

Az említett időszakokban a például 2010-es esztendő sokkal csapadékosabb volt, mint 2005 és 2018, így abban az évben tömegesebb észlelést jeleztek az emberek, mint 2005-ben, vagy akár 2018-ban. Szóval évről évre lineárisan növekvő észlelést nem igazán lehet állítani, idén éppen csapadékosabb volt a tavasz, ezért nagyon sok helyről kaptunk bejelentést. Az ember pedig olyan, hogy ha valami rossz dolog történik, hajlamosabb a rosszakra emlékezni az elmúlt időszakokból is, amikor ugyanilyen katasztrofális volt a helyzet, azt pedig, hogy tavaly például nem volt ekkora a probléma (legalábbis a mostanihoz képest), az nem annyira emlékezetes.

Mit érdemes tudni ezekről az állatokról? Mondana pár érdekességet, miben mások mint a régóta ismerős "kágyilók"?

Magyarországon 33 meztelencsigafaj él. Egészen a közelmúltig ez a szám nem volt ennyire pontos, az intenzív kutatásnak köszönhetően az elmúlt 6 év során összesen 9 faunára új, vagy régebbi, bizonytalan adatában megerősített fajt fedeztünk fel. [Faunára újnak nevezünk egy fajt abban az esetben, amikor a tudomány számára már létező állatfajról van szó (tehát nem most fedezték fel és írták le új fajként először), de Magyarországon még senki nem jelezte a jelenlétét, tehát nem tudtunk róla, hogy "bent van" az országban.]

Ebből a 33 meztelencsigafajból kb. 5-10 potenciális vagy aktuális kártevő, tehát kb. kétharmaduk teljesen ártalmatlan, emberi környezetet kerülő, természetes élőhelyeken élő faj. Velük nem is igazán találkozik az átlagember. A meztelencsigák rejtőzködő életmódúak, és éjjel aktívak, akkor járnak táplálkozni, nappal kövek, farönkök, avar, vagy egyéb tereptárgyak alá húzódnak. A kertekben előforduló fajokat ilyenkor vízóraaknákban, deszkák alatt, komposztba rejtőzve, árnyékos, nedves helyeken találjuk meg.

Táplálkozásuk alapvetően élő és elhalt növényi részekből, hullott gyümölcsökből áll, tehát alapvetően hasznos munkát végeznek, segítenek a lebontásban, és a tápanyagok talajba való visszajuttatásában. De a mindenevő fajok, mint a már említett rossz hírű spanyol meztelencsiga elfogyaszt dögöket is, alkalomadtán elhullott fajtársaiból is szívesen falatozik. Többségük egyéves életciklusú, de a nagyobb méretű fajok 2 évig is élhetnek. Ivarérésük fajonként változó, de alapvetően nyáron, kora ősszel párzanak, késő ősszel kis csomókban tojásokat raknak és elpusztulnak. A fiatalok kikelnek és áttelelnek, tavasszal táplálkoznak, megnőnek, nyáron ők is párzanak és kezdődik elölről a ciklus. Pár fajnál változhat az időzítés, és tavasszal ivarérettek, ősszel csak fiatalok vannak és nem kifejlett egyedek, illetve ha többször is raknak tojásokat, ami kedvező körülmények között megtörténhet, akkor a generációk átfedhetnek.

Érdekesség, hogy hermaphrodita állatok, hím és női ivarszervvel is rendelkeznek, párzásuk során pedig kölcsönösen termékenyítik meg egymást, tehát mindkét fél tud tojást rakni utána.

A fajok pontos azonosítása ezért nagyon nehéz, sok a nagyon hasonló morfológiával rendelkező faj, és vannak olyan kriptikus fajok, amelyeknek a kiléte csak molekuláris szekvenciaanalízissel deríthető fel, mert annyira semmi különbség nincs a fajok között. Meghatározásuk egyébként a legtöbb faj esetében boncolással lehetséges az ivarszerveik (főként a hímivarszerv) anatómiai jellegzetességeit tanulmányozva.

A kágyiló kifejezés egyébként a zalai területeken honos népi elnevezése a meztelencsigáknak, ezért ha jól tudjuk, nem különbözik a két fogalom.

Mindig újabb és újabb praktikák jelennek meg arról, hogyan lehet a legjobb módon befogni- kiirtani őket. A legújabb a búzakorpával való etetés. Ön szerint érdemes? Tényleg elpusztulnak tőle? Ön milyen praktikákat javasolna? Hogyan érdemes védekezni ellenük?

Először is a fentiek alapján nézzük meg, hogy miért ennyire sikeresek egyes fajok! A spanyol meztelencsiga nagyméretű, vastag bőrű, és sűrű nyálkás meztelencsigafaj, a kiszáradástól jobban védett, mint a kisebb méretű, vizes nyálkájú fajok. Van azonban több olyan faj is amely ebben hasonlít rá, mégsem lesz ennyire tömegesen elszaporodó kártevő. A spanyol meztelencsiga nem válogat a táplálékban, szinte mindent elfogyaszt, ami a kertben található, még a mirigyes, szőrös levelű növényfajokat is, mint amilyen a muskátli. Ami azonban igazán sikeressé teszi, az rendkívül gyors szaporodási ráta: egy egyed több alkalommal

Az ezekből kikelő kicsik, még ha sokan el is pusztulnak, elképzelhető, hogy ők maguk is 400 tojással számolva milyen gyorsan képesek lehetnek berobbantani a populációt.

A védekezés sok fajtája ismert, azonban érdemes megjegyezni, hogy akármelyiket is választjuk, örökös harc lesz a feladat.

Legjobb, ha az ember összeszedi őket és valamilyen fizikai módszerrel elpusztítja. A legkevesebb szenvedést az állatnak az okozza, ha 100 °C-os vízbe dobjuk őket, szinte azonnal elpusztulnak.

A vegyszeres megoldások között a higroszkópos (vízelvonó, szárító hatású anyagok kiszórása segíthet (pl. sózás, hamu, mészpor kihelyezése). A sózást viszont nem ajánlom, környezetre káros módszer, tönkreteszi a talajt. A hamu és egyéb vízelvonó hatású anyagok szükségtelen szenvedést okoznak az állatoknak, mert nagyon elnyújtják a haldoklást. Nyilván a kávézacc és a búzakorpa is ezen az elven alapul, ha valamilyen szárító, por állagú anyagnak tesszük ki az állatot, az elvonja testükből a vizet. Én azonban óvatos lennék az olyan anyagokkal, amik táplálékot nyújthatnak nekik!

A metaldehid tartalmú csigaölő granulátum rendkívül nagy hatékonysággal pusztítja a meztelencsigákat, viszont drága, gyakran összeszedik a madarak, valamint akinek kisgyermeke vagy kutyája van, az nem meri kitenni a kertbe. Megemlítendő, hogy a módszer nem szelektív, a granulátum egyéb (akár védett) csigafajok elpusztítását is eredményezheti. 2021 óta csak növényvédelmi szakvizsgával rendelkező szakember vásárolhat ilyet gazdaboltokban. További csapdázási lehetőség a tejsavó, amely nagyon nagy hatékonysággal csalogatja a meztelencsigákat, hasonlóan a sörhöz, ezeket tálba öntve, leásva talajszintig kell kihelyezni. Hátránya, hogy a szomszéd kertből is odacsalogatja a csigákat, valamint folyamatos ürítést és a sör/tejsavó pótlását igényli.

Nyári csapdázási lehetőség a dinnyecsapda: kivájt görögdinnye héját kirakva belemásznak táplálkozni, így egy fél görögdinnyényi meztelencsigától meg lehet szabadulni egyszerre. Hasonlóan csalogatja őket a lábasba kihelyezett főtt kukorica csutka.

A fonálférgek közismertek mára, azonban a különböző méretű meztelencsigafajokra nézve eltérően hatékonyak: a kisméretű fajokat jobban pusztítják, mint a spanyol meztelencsigát. Van azonban olyan kutatás, amely azt igazolja, hogy a fonálférgek kijuttatásának módja nagyban növelheti a spanyol meztelencsiga esetében is a hatékonyságot: a védeni kívánt növényt lepermetező spray helyett mártsuk ültetés előtt a növény gyökereit egy fonálférgeket tartalmazó vizes oldatba.

A vas-foszfát a talajban természetesen is előforduló anyag, így megfelelően környezetbarát és a elég hatékony módszernek tűnik, a kihelyezés után egy héttel jelentősen csökkenhet a fertőzöttség.

A kisebb palántákat érdemes szúnyoghálóval, vagy egyéb hasonlóval védőhálóval letakarni, amíg megerősödnek. A tapasztalat ugyanis az, hogy a fiatal hajtásokat jobban szeretik a kifejlett növényeknél.

Érdemes próbálkozni olyan növényekkel, amelyeket a meztelencsigák jobban szeretnek másoknál, így egy védelmi sáv kiültetésével megelőzhetjük, hogy a számunkra fontos növényeket fogyasszák. De ennek ellenkezője is működik: növények, amelyek riasztó hatásúak lehetnek, így a körbe ültetett területet elkerülik. Ilyen lehet a kömény.

A kerttulajdonosok tapasztalatai szerint nyugodtan ki lehet engedni a kacsát a kertbe, ha bele-bele csíp is a növényekbe, nem számottevő a kár a meztelencsiga pusztításhoz képest, az indiai futókacsa igazán a meztelencsigákat szereti. Érthető azonban, hogy a futókacsa tartása nem mindenkinek megengedhető, hiszen hosszútávú gondoskodást, befektetést, infrastruktúrát igényel.

Segítsük az állatok megtelepedését, a sün, a lábatlan gyík, egyes madarak és futóbogarak hatékony pusztítják a meztelencsigákat, de a két centisre nyírt fű nem sok élőlénynek kedvez a túléléshez. Nem csoda hát, ha azok a fajok jelennek meg, amelyek a leginkább tűrik a zavarást, amelyek hatékonyan alkalmazkodtak a leromlott élőhelyekhez -- pl. a spanyol meztelencsiga, amely így természetes ragadozó nélkül kezdheti meg elszaporodását kertünkben.

Címlapkép: Getty Images

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

spanyol csiga

spnyol csupaszcsiga

meztelen csiga