Fogadjunk, ezt a titkot te e tudtad a sárgabarackról: ha rosszkor szeded le, nagy bajt okozhatsz!
A zöldségek, gyümölcsök érése egy folyamat, és nem mindegy, hogy mikor szedjük le a termést. Jó példa erre a gazdasági és a biológiai érettség. A paradicsomot sokszor gazdasági érettségben, azaz csak félig éretten szedik le, ha azt ezután még utaztatják hosszan, és pulton tartható is kell legyen egy ideig. Persze utóérik, de az nem lesz ugyanaz, mint amit a saját kertünkben, biológiai érettségben szedünk le és kóstolunk meg. Így nem tárolható hosszan, de sokkal ízletesebb - írta az Agrárszektor.
A zöldségek és gyümölcsök érése egy összetett biokémiai folyamat, melynek során a keményítő, a savak és a klorofill lebomlanak, míg a cukrok, ízanyagok és illatanyagok mennyisége megnő. Ez a folyamat a betakarítás után is folytatódhat, ezt nevezzük utóérésnek. Az érésnek több szakasza van, ami szinte már akkor kezdődik, amikor a virág megtermékenyül és a terméskötődés után az elkezd kifejlődni a növény termése. A növekedési fázisban a zöldség, vagy gyümölcs termése növekszik és fejlődik, de még rendszerint nem ehető. Van kivétel, például a zöldpaprikát nem éretten esszük, mert ez a fejlődése különböző fázisaiban is ízletes, de eltérő az íze egy bébi paprikának, egy kifejlett méretű de éretlennek, vagy a már érettebb, lecsó alapanyagnak alkalmas paprikának - írta az Agrárszektor.
Ahogy a lap megjegyezte, amikor a termés elérte a végleges nagyságát következik az érési fázis, melyben elkezdődik a keményítő lebontása cukrokká, a savak és a klorofill mennyisége csökken, az ízek és illatok fokozatosan kialakulnak. A gyümölcs színe elkezd változni, majd érett lesz. Az ez utáni a túlérett fázis, ekkor a zöldség vagy gyümölcs már túlságosan puha, íze kevésbé optimális már, és elkezd romlani. Görögdinnyénél ilyen, amikor már kásás, állaga nem kedvező, még ha az íze egy ideig nem is lenne rossz.
Növények utóérő és nem utóérő terméssel
Az utóérő növények betakarítás után is folytatják az érést, míg a nem utóérők nem.
Legismertebb utóérő termések:
az alma, banán, avokádó, kivi, paradicsom, szilva, körte, dinnye, őszibarack, nektarin.
Nem utóérő növények pedig:
citrusfélék, szőlő, bogyós gyümölcsök (eper, málna, szamóca), kukorica, paprika, brokkoli, karfiol.
Érdemes megjegyezni, hogy attól, hogy valami utóérő, még nem biztos, hogy ez jó nekünk, mert az, hogy leszedés után még érik, nem jelenti feltétlenül azt, hogy ugyanolyan minőséget eredményez, mintha a tövön hagytuk volna megérni, lásd a paradicsomos példa. Az érést több tényező befolyásolja. Egyik a hőmérséklet, mint ahogy melegebb időben hamarabb érnek a gyümölcsök, ugyanez igaz a leszedettekre is az utóérés során, ha magasabb a hőmérséklet, akkor az felgyorsítja az érést. Az etilén egy növényi hormon, mely serkenti az érést.
Néhány növény, mint a banán és az alma, sok etilént termel, és ezáltal érlelik a körülöttük lévő gyümölcsöket is. Emellett a páratartalom is hatással van nem is annyira az érési, hanem a termés minőségi paramétereire, mert a magas páratartalom elősegíti a penészedést és a rothadást.
A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható, ITT!
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)